A nagymarosiak strandot akarnak a yacht klub helyett

Félezer támogatóval a háta mögött a Kerekegylet Közhasznú Egyesület Strandot a strandra elnevezéssel, civil kezdeményezésként szeretné ismét Nagymarosra varázsolni a szabad strand érzését, kihasználva a Duna adottságait, felélesztve a település évszázados hagyományait. Azonban az általuk megálmodott, a folyóparti strandot kiszolgáló komplexum területét jelenleg – önkormányzati támogatással -, a piaci ár töredékéért csónakparkolóként használja a Nagymarosi Motorcsónak SE, vagy ahogy a helyiek emlegetik a “yacht klub”. Ma az ügyben lakossági fórumot tartanak.

SZABÓ FRUZSINA ANNA – PestiSrácok.hu

A Dunakanyar kellős közepén élő nagymarosiaknak nem kisebb az álma, mint egy olyan szabadstrand, amelyet kicsi és nagy egyaránt szabadon tudna élvezni. A korabeli képeslapok tanúsága szerint már az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején is nagy volt itt a strandélet, így a Kerekegylet Közhasznú Egyesület tervei nem új keletűek. Egy korántsem meglepő ötlettel rákapcsolódtak a városatyák elképzelésére, hogy ne csak a Duna partot, de a strandot is visszakapják a marosiak. Elképzeléseik szerint az önkormányzat által 2014-ben kijelölt homokos parthoz hozzákapcsolnák azt a kettős tulajdonban lévő területet, amelyet évek óta csónakparkolónak használ a Nagymarosi Motorcsónak SE, a rajta álló épületet pedig klubtevékenység helyszíneként.

Egy régi képeslap is megörökíti a pezsgő nagymarosi strandéletet

A fás-parkos terület, amely bármely magyar vízparti város ékköve lenne, csúcsidőben 50-60 motorcsónak szabadtéri raktára lett. Az önkormányzati és állami tulajdonban lévő hatalmas ingatlanegyüttest az egyesület havi potom hatvanezer forintért bérli az önkormányzattól, de az állami tulajdonú, jelenleg a Közép-duna-völgyi-Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében álló területre vonatkozó bérleti szerződésük 2011. végén lejárt, amelyet az óta sem hosszabbítottak meg, csupán használati díjat fizetnek a motorcsónakosok.  A fürdőzésen és a csodás visegrádi panorámán kívül a Kerekegylet terve szerint röplabda pálya, futballpálya, étkezők és színpad is helyet kapna a szórakozás színpalettájának bővítéseként.

Az önkormányzat két tűz között

Csúcsidőszakban 50-60 hajó parkol a stradként bejegyzett területen.

A témával kapcsolatban megkerestük Petrovics Lászlót, Nagymaros polgármesterét, akinek válaszából érezhető, hogy két tűz között érzi magát. „A nagymarosi önkormányzat természetesen nem tartja fontosabbnak a motorcsónak tárolást, mint a szabadstrand működését. A testület már lépéseket is tett az ügy érdekében, ugyanis februárban már döntöttünk arról, hogy máshol kívánjunk megvalósítani, mégpedig ott, ahol a lakosság évtizedek óta egyébként is fürdőzik. A Kerekegylet javaslatát is megfontolja a testület, de a több mint 45 éve működő motorcsónak egyesületet nem tesszük az utcára, amikor még üzleti tervet, garanciákat, és konkrét magvalósítási javaslatot sem kaptunk.” A városvezető szerint a fontos jogi akadályokat is meg kell oldani, például a teherhajó veszteglőhely kijelölés megszüntetését, kikötőktől való védőtávolság csökkentését vagy megszüntetését, a parti sáv tulajdonba vételét.

A strand által termelt profit többet hozhatna az önkormányzat konyhájára

A Kerekegylet szóvivője Szomráky Pál önkormányzati képviselőként évek óta szorgalmazza a dunai fürdőzés legalizálását Nagymaroson. „A Dunában, mióta világ a világ fürdőznek a marosiak, s a hozzájuk érkező vendégek, akár tiltják ezt a különféle hatóságok, akár elnézik. Több mint egy év alatt sikerült elfogadtatnom a helyi vízirendőrökkel, hogy a város belterülete nem a fő úton elhelyezett várostáblától függ a Duna parton, hanem  az ingatlan-nyilvántartási térképtől, ahol a Duna külterületen folyik, s így a városok belterületén történő fürdőzés tilalma nem vonatkozik Marosra. A területen teherhajók veszteglőhelye van kijelölve, de többszöri kezdeményezésemre megoldódni látszik: a vízügyi igazgatóság hozzájárult a veszteglőhely áthelyezéséhez. Nagy örömömre szolgál, hogy a képviselő testület hosszú évek után eljutott eddig a döntésig, és visszaadja a marosiaknak a Dunát. A Kerekegylet tovább gondolva a város jövőjét, egyeztetve a városka polgáraival és külön a parton lakókkal, nemcsak a Dunát, de a régi strand területét is visszaadná az embereknek. Így néhány éven belül egy több száz méteres homokos Duna partja és egy kiváló strandterülete is lenne a városnak, ahol helyet kapnának a játék- és sportpályák, a napozó, az öltöző, a zuhanyzó, csónak és bringa kölcsönző, tároló, turisztikai info-pult, büfé, mini kemping, közösségi tűzrakó.” A kezdeményezéshez már félezren csatlakoztak. Szomráky Pál elmagyarázta, hogy az egyesület nonprofit módon, közcélra használná a területet. A büfé és a többi vállalkozás kitermelné az önkormányzatnak felajánlott bérleti díjat, ami magasabb, mint amit a motorcsónakosok fizetnek, az esetleges hasznot a komplexum fejlesztésére és programok szervezésére fordítanák.

A Kerekegylet illusztrációja. A jelenlegi csónakparkoló helyén minden helyet kapna, ami az igazi strandérzéshez hozzátartozik.

A Kerekegylet célja az, hogy az első években a dunai fürdőzést kiszolgáló hátteret biztosítsák. Idővel, csakúgy, mint a képviselő testület, szeretnék a stégeket felszámoltatni, és a teljes partszakaszt fürdőzésre kijelölni. Azonban most csak annyi szükséges, hogy a képviselők többsége rábólintson: a Kerekegyletnek adja bérbe a területet, ne pedig a Nagymarosi Motorcsónak SE-nek. Az egyesület több, mint félezer aláírást gyűjtött a helyiek között a strand helyreállítása érdekében, ma pedig az ügyben lakossági fórumon hallgatják meg az ellenérdekű feleket.

Lejárt szerződésre hivatkoznak a motorcsónakosok

A lakossági fórum előzményeként április elején a két egyesület és az önkormányzat találkozót szervezett, annak reményében, hogy egy mindenki számára kedvező megoldás szülessen, azonban a motorcsónak egyesület nem volt együttműködő. A Kerekegylet kérésére nem voltak hajlandók bemutatni az állami  részre vonatkozó, a Közép-duna-völgyi-Vízügyi Igazgatósággal kötött bérleti szerződésüket. A PestiSrácok.hu így felkereste a vagyonkezeléssel megbízott intézményt, amelytől azt a választ kaptuk, hogy a sportegyesület kikötőhasználatra vonatkozó bérleti szerződése 2011 végén lejárt, és azt azóta nem hosszabbították meg. Jelenleg az egyesület félévente használati díjat fizet a hatóságnak, amelynek díja 59 ezer forint. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a helyi önkormányzat jelenleg azon dolgozik, hogy az ingatlan a település vagyonkezelésébe kerüljön. Kerestük telefonon a motorcsónak egyesület elnökét, Hollósi Gézát, majd az alelnökét, Batki Lászlót, de cikkünk megjelenéséig egyiküket sem értük el.

Megosztanák a területet

A Kerekegylet szóvivője fontosnak tartotta kiemelni azt, hogy kompromisszumként felajánlották:  „az első évben használhatnánk közösen a területet: nyáron a vízen, a stégeknél vannak kikötve a hajók, télen pedig nincs strandélet, így a hajótárolás megoldható. Az átmenet idejére ellátjuk a motorcsónakosokat a megfelelő infrastruktúrával. Így több mint egy év áll rendelkezésre, hogy a yachtok valamelyik üzleti alapon működő kikötőbe költözzenek (csak Maroson kettő is van), vagy az egyesület megfelelőbb helyen alakítsa ki a kikötőit.Egyébként, mint képviselő nem tekintem az önkormányzat feladatának, hogy „egy yacht clubot” támogasson, elhelyezéséről gondoskodjon.”

Plusz csavar történetben, hogy az önkormányzati terület strandként van bejegyezve a földhivatalban, ám a helyi építési szabályzat a „strandot” különleges területként határozza meg, amely – a motoros sportok kivételével – elsősorban a vendéglátásra  és a vízi sportok  létesítményeinek elhelyezésére szolgál.