A Nemzeti alaptanterv módosítása nagy vitát váltott ki, a kritikusoknak az sem tetszik, hogy hangsúlyos része lesz a tananyagnak a Trianon-trauma és a határokon túl élő magyarsággal való összetartozás. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó magyar-történelem szakos tanár, Tamáska-Varga Ákos nem foglalkozik a hisztériakeltéssel, örömmel fogadja a változásokat, az egri egyetem pedagógiai karának dékánja, Kovácsné Dr. Nagy Emese, pedig úgy véli, az interneten és a sajtóban fellángoló tiltakozás, nem a pedagógus társadalom véleményét tükrözi.
Ahogy portálunk már beszámolt róla, hogy a Magyar Tanárok Egyesülete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tiltakozási hullámot indított. “Nem tanítok fasiszta írót” típusú felirattal pózoló tanárok képei jelentek meg a közösségi oldalakon. Így tiltakoznak az erdélyi gróf műveinek oktatása ellen. Wass Alberttel viszont melléfogtak, hiszen a magyar földről menekülni kényszerülő szerző regényei már rengeteg emberhez eljutottak. Magával ragadó, ám könnyen érthető és befogadható stílusából fakadóan hatalmas az olvasótábora. Ez a népes közönség most nem tűri szótlanul, hogy kedvencüket kiszorítsák a jövő tankönyveiből. Több szülő annak adott hangot a különböző internetes fórumokon, hogy nem szeretné, ha olyan emberek formálnák gyermekei gondolkodását, akik Wass Albert ellen hergelik a társadalmat. Zajlik a világhálón a kultúrharc, amelybe beszálltak szülők, hétköznapi emberek is.
Hangos kisebbség
A pedagógus társadalmat is megosztja a kérdés, többen elhatárolódnak a PDSZ és a Magyar Tanárok Egyesülete által elindított akcióktól. Közéjük tartozik Tamáska-Varga Ákos, magyar-történelem szakos tanár is, aki üdvözli a NAT módosításait és úgy véli, már az óvodai nevelés során is célszerű lenne Wass Albert meséivel megismertetni a csöppségeket.
Elhatárolódom ettől a mesterségesen keltett cirkusztól. Igyekszem nem beengedni az életembe a sok sületlenséget. Elegem van abból, hogy egy szűk réteg játszik véleményvezér szerepet folyton a szakma nevében. Igyekszem elengedni a fülem mögött ennek az erőszakos és hangos kisebbségnek a virtuális sivalkodását. Nehezen viselik, hogy most végre véget ér az a korszak, amelyben ők mondják meg, mit is lehet tanítani
-hangsúlyozta hírportálunknak a miskolci Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola pedagógusa.
Elhallgatott szerzők
A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó, évtizedek óta a tanári pályán lévő Tamáska-Varga Ákos kifejtette, ő még a múlt rendszerben szerzett diplomát akkoriban, amikor számos jeles magyar alkotót tudatosan kihagytak a főiskolai jegyzetekből is.
Én és a kortársaim még az indiánok költészetéről is többet tanultunk, mint Márai Sándor, Wass Albert, Nyírő József vagy Tormay Cécile munkásságáról. Sok esetben csak magánszorgalomból szereztük be az elhallgatott, vagy csak az apróbetűs részben szereplő szerzők műveit. Ez a sötét korszak néhány évtizedig tartott, de nem pusztán XX. századi jelenségről és nem csak az irodalomról van szó. Mély és szerteágazó gyökerei vannak annak a problémának, hogy a merjünk kicsik lenni elv általánosan eltudott terjedni. Nem egységes a szakma véleménye a nyelvünk eredetét illetően, és már a magyar őstörténet és honfoglalás tekintetében is széles körben ismertté vált számos, a hivatalos állásfoglalástól eltérő elmélet
– tette hozzá.
Nem szabad meghátrálni
Tamáska-Varga Ákos szerint a trianoni trauma ott lapul feldolgozatlanul a kollektív tudatalattinkban.
Beszélnünk kell a trianoni veszteségekről, minden információt át kell adnunk az utókornak. Örülök neki, hogy Wass Albert végre a tananyag része lesz, írásai hitelesen tükrözik, mekkora tragédia a nemzet számára Erdély elvesztése. Az idióta internetes mémekkel nem foglalkozom, becsengettek, megyek tanítani. A neten hisztiző kollégákat pedig arra szeretném buzdítani, olvassanak többet, ismerjék meg Wass Albert műveit! Nem tudom, hogy a tiltakozók saját meggyőződésből vagy egy globális hálózat utasítására szítják-e a tüzet, de az biztos, hogy nem szabad most a kormánynak meghátrálni. A magyar olvasók lelkét már megérintették az „Adjátok vissza a hegyeimet!” az „Elvásik a vörös csillag” típusú regények, itt az ideje a közoktatás keretein belül is méltó módon tolmácsolni Wass Albert üzenetét gyermekeink felé
– érvelt a pedagógus.
Az egri Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, Kovácsné Dr. habil. Nagy Emese is úgy véli, a módosított alaptanterv körül kibontakozó tiltakozási hullám nem a pedagógus társadalom véleményét tükrözi. A szakember szerint, a szakszervezet és a Magyar Tanárok Egyesülete által megfogalmazott kritikákkal nem biztos, hogy az irodalomtanárok többsége is egyetért. Nagy Emese szerint akkor lenne hiteles képünk arról, mit gondolnak a tanárok a változásokról, ha a kormány maga készítene felmérést ezügyben, mert a szóban forgó érdekképviseleti szervek véleménye nem reprezentatív.
Úgy látom, az interneten és a sajtóban fellángoló tiltakozást, nem a pedagógusok többsége táplálja. A személyes, szűk ismeretségi körömhöz öt magyar szakos kolléga tartozik. Közülük négyet alig foglalkoztatnak a Wass Albert körüli kérdések, nem tartoznak az ellenállók közé, az ötödik sem tiltakozik a műveinek oktatása ellen, ám úgy véli, túl hangsúlyosan jelenik meg a szerző a tantervben –
sorolta tapasztalatait az egri egyetem pedagógiai karának dékánja a PestiSrácok.hu-nak. Nagy Emese azt is kifejtette, nem tartja indokoltnak, hogy néhány pedagógus az interneten kampányol Wass Albert munkásságának oktatása ellen, hiszen létezik tanári szabadság. Ami a tantervben helyett kap, azzal természetesen foglalkozni kell majd az órán, ám a kötelező anyag leadása mellett, minden magyar szakos pedagógus maga dönti el, milyen keretezésben adja át az ismereteket, hogyan készteti gondolkodásra diákjait – tette hozzá a lapunknak nyilatkozó szakember.
Vezető kép: amikor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még nem fasisztázással fárasztotta a közéletet, hanem a diákok és tanárok védelmében szervezett tüntetést 2007-ben, a Demszky Gábor-féle budapesti városvezetés és a BKK-elnök Draskovics Tibor államreform-miniszter által erőltetett iskolabezárások ellen – MTI Fotó: Földi Imre
Facebook
Twitter
YouTube
RSS