Pesti Srácok

A német gazdák szerint Ukrajna EU-tagsága kivégezné az unió agrárpolitikáját

A német gazdák szerint Ukrajna EU-tagsága kivégezné az unió agrárpolitikáját

Már a német gazdák szövetsége is aggodalmát fejezte ki Ukrajna esetleges EU-csatlakozása miatt; szerintük a keleti agrárország csatlakozása az eddigi uniós agrárpolitika végét jelentené.

Joachim Rukwied, a Német Gazdák Szövetségének (DBV) vezetője Ukrajna EU-tagságának következményeire figyelmeztetett. Szerinte a csatlakozás a családi gazdaságok végét hozná el Európában, és ezzel a ténnyel minden politikai vita során tisztában kell lenni. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna hatalmas agrárszektorral rendelkezik, és az ottani farmok sokkal nagyobbak az EU-belieknél. Egy ukrán EU-csatlakozással több százezer hektáros farmok kerülnének be az unió agrárszektorába. Ennélfogva a jelenlegi uniós agrárpolitikát nem lehet kiterjeszteni Ukrajnára – számol be az Euractiv nyomán a Mandiner. A német gazdák vezetője azt is hangsúlyozta, hogy a 2028 és 2034 közötti időszakra kidolgozott uniós agrárpolitikai tervek nem számoltak az EU bővítésével. Rukwied kiemelte azt is, hogy az ukrán mezőgazdaság sokkal rosszabb minőségű termékeket állít elő az EU-nál, például a rovarölő szerek használata miatt, így teljességgel igazságtalanul versenyez más EU-országok farmjaival.

A gazdákkal szemben a német agrárminisztérium nem aggódik: szerintük Ukrajna EU-csatlakozása épp jó alkalom lenne a közös agrárpolitika reformjára, például az eddigi közvetlen és feltételek nélküli kifizetésektől való elmozdulásra. Eközben Kijev azt hangsúlyozza: Ukrajna csatlakozása éppenhogy megerősítené az EU agrárszektorát, sőt, globális szereplővé tenné a mezőgazdaságban. Az optimisták szerint pedig az EU-csatlakozás érdekében Ukrajnának amúgy is minden uniós sztenderdet át kell ültetnie a saját jogrendszerébe és gyakorlatába, a mezőgazdaságban is.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Irina Gorbaszjova

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.