Az április 4-ei Boomerlázadás vendége Lóránt Károly közgazdász és Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója volt, akik történészi és gazdasági szempontból értékelték a jobboldal győzelmét. Szakály Sándor szerint Orbán Viktor további lehetőséget kapott, hogy folytassa országépítő programját. Egyedül a kiegyezés korában Tisza Kálmánnak jutott ilyen lehetőség, ami a Monarchia felvirágzását jelentette. Lóránt Károly a stabilitás jelentőségét hangsúlyozta. A közgazdász szerint a fejlett államokhoz való felzárkózás záloga, hogy hosszú ideig ugyanaz a politikai erő irányítsa, vezesse az országot. Amíg a balliberális kormányok lezüllesztették a magyar gazdaságot, eladták a stratégiai ágazatokat, addig az Orbán-kormány elérte, hogy a külföldi függés nagyrészt megszűnjön: visszavásárolta az áron alul eladott nemzeti értékeinket és beindította a gazdasági növekedést. Mindkét szakember leszögezte, hogy ennek a konzervatív, keresztény, jobboldali győzelemnek európai kihatásai is lesznek, mert példaként szerepelhet más országok számára, hogyan lehet szembeszállni a genderőrülettel és a globalista, nemzeteket felszámoló világfelfogással.
Az első áprilisi Boomerlázadásban a közgazdász Lóránt Károly és Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója értékelte az országgyűlési választás eredményét. A szakértők egyetértettek abban, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados győzelme egy várakozáson felüli végkifejlet. Szakály Sándor történészi szemmel úgy véli, hogy Orbán Viktor és kormánya ismét felhatalmazást kapott arra, hogy immáron folyamatában a negyedik ciklusban folytathassa országépítő munkáját, vagyis hazánknak minimum tizenhat éven keresztül lehet építkeznie.
Korábban Tisza Kálmánnak volt erre sansza egykoron a XIX. században
– véli Szakály. Majd magyarázatként elmondta, hogy nem kell megakasztani folyamatokat, nem kell újrakezdeni, hanem folytatni lehet. A gazdasági szemmel értékelő Lóránt Károly a stabilitást hangsúlyozta.
Olyan országok, amelyek stabilak voltak, azok sem tudtak felzárkózni, ezt bizonyítja a gazdaságtörténet; gondoljunk a távol-keleti országokra, ahol demokratikus, többpárti rendszer volt, gyakorlatilag 30–40 évig ugyanaz a párt kormányzott
– részletezte a közgazdász, majd hozzátette: a felzárkózás egyik alapfeltétele az, hogy ugyanaz a társaság kormányozzon sokáig, tehát ne legyenek változások, amelyek megakaszthatják a fejlődést. Stefka István a folytatásban megjegyezte, hogy kevés olyan ellenzéki politikust ismerni Európa-szerte, aki igazán ellenséges a saját nemzetével, hazájával. Szakály Sándor hozzáfűzte:
a nemzeti érzés egy meghatározó, legalábbis az emberek többségében függetlenül attól, hogy jobbra, balra vagy bárhova sorolják be őket.
A főigazgató úgy látja, hogy egy mindenkori kormány ellenzékének a külpolitikában egyet kell érteni a kormány elképzelésével, mert egyazon országot képviselnek. Lehet kritikai észrevételeket tenni, de az, hogy a magyar ellenzék arra biztat másokat, hogy a hazánkat kritizálják, az egy teljesen elfogadhatatlan dolog. Lóránt Károly kihangsúlyozta, hogy ő a mai ellenzéket nem hívja baloldalnak, mert szerinte az ellenzéki pártok egy globális struktúra helyi változatai. A közgazdász a hazai ellenzéki vezetőkről azt gondolja, hogy nem elkötelezettek a hazájuk iránt.
Szakál Borostyán ezt követően arra volt kíváncsi, hogy a választás eredménye milyen hatással lesz a magyar társadalomra, a magyarok lelkivilágára. Szakály Sándor leszögezte, hogy azon a szembenálláson, amely ma az emberek között érzékelhető, van mit lazítani. Lóránt Károly egyetértett abban, hogy a győztes oldalnak valamiféle gesztust kellene tennie a vesztes oldal felé, és a jogos kritikákat elfogadni.
A műsor második felében a szakértők kifejtették, hogy szerintük az új politikai felállás milyen hatással lesz a balliberális és a nemzeti–keresztény oldalra. Lóránt Károly kiemelte, hogy már a Covid-19 alatt is megtanultuk, hogy bizonyos mértékig önállóvá kell válnunk, vagyis egy „alvó állapotot” is meg kell teremteni. Másrészt pedig egy úgynevezett második nyilvánosságot kell létrehozni.
Szakály Sándor ezután egy kultúrtörténeti parkról szóló ötletét is megosztotta a nézőkkel. Az adásban elhangzott még, hogy mára kialakult egy nemzeti önazonosságtudat a magyarokban. Szakály Sándor megítélése szerint ezt mindenképpen fenn kell tartani, és példaként mutatni Európa és a világ országainak.
Tehát nem az elnemzetelenítés, hanem a nemzetek megerősödése
– zárta szavait a történész. Lóránt Károly csatlakozott a véleményhez, miszerint az eredménynek nyugat-európai jelentősége van:
Ez egy üzenet, hogy van lehetőség, hogy megváltoztassuk ezeket a tendenciákat. Lehet ellenállni a globalista, nemzetek fölötti áramlatnak.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS