A mérhetetlen népszerűséggel rendelkező manópártnak néha eszébe jut, hogy ők alapvetően zöldpolitikusok, és ilyenkor a Párbeszéd egy olyan gondolatkörrel rukkol elő, ami véletlenül nem Orbán Viktorról szól. Ja, mégsem. Elnézést. Természetesen Orbán Viktor a hibás mindenért (is), tehát még a balatoni nádasok pusztulásáért is. (Amúgy pedig “mondjon le” és “diktatúra” és “korrupció”!)
Nyilván Önök is meglepődnek, amikor az ellenzék menetrendszerűen felfedezi magának a nyári slágertémát, vagyis a Balatont. Ha éppen nem a megfizethetetlen lángosok miatt, akkor a strandok állapotáért aggódnak, de az is előfordul, hogy szerintük nincs is ott senki, még akkor is, ha a mélyszegénységben tengődő magyar autósok megbénítják az autópályák forgalmát, és mivel nincs turista, ezért minden vendéglátós tönkremegy. És ez még semmi, mert most a NER miatt ökológiai katasztrófa is közeleg. Nézzük, miről is van szó.
A nádasokból tóparti telkeket, az öblökből és a torkolatokból vitorláskikötőket, a kempingekből luxus lakóparkokat, a parti sétányokból luxusszállodákat építenek. A folyamat eredményeként egyre kevesebb a szabadon hozzáférhető tópart, egyre több az egyszerű halandók elől elzárt, vagy méregdrága belépővel elérhető terület. A célzottan a NER oligarcháihoz érkező, számolatlanul mért támogatások árfelhajtó hatása következtében az árak magasabbak, mint a horvát tengerparton, miközben a rezsim kegyeltjei önfeledten költik jachtokra, pincének álcázott úszómedencére és villákra és magánbirtokká alakított egykori üdülőkre az adófizetőktől kapott ingyenpénzt.
Köszönjük Szabó Rebekának, a Párbeszéd éppen frissen megválasztott társelnökének ezeket a fenomenális gondolatokat. Ha esetleg valaki nem birkózott volna meg azzal, hogy mindebből levonja a nyilvánvaló következtetést, segítünk. Szabó Rebeka – aki Karácsony Gergely zuglói helyetteseként is brillírozott – szerint, mivel a NER mindent felvásárol és drága a strandbelépő, ráadásul számolatlanul jönnek a támogatások, aminek árfelhajtó hatása van, ezért a Balatonnál a horvát tengerparti áraknál is magasabbak az árak. Mindeközben persze a “rezsim” kegyeltjei jachtoznak, és pincének álcázott úszómedencéket építenek az adófizetőktől kapott ingyenpénzből. Mert ez amúgy tényleg így megy és valóban életszerű. Azt most hagyjuk is, hogy „egyre kevesebb a szabadon hozzáférhető tópart”, hiszen a baloldali közlések szerint ilyen már évek óta egyáltalán nincs is, hiszen a NER mindent felvásárolt magának. A zöldpolitikusként feltűnősködő PM-es Szabó Rebekáról korábban részletesen írtunk. Kiderítettük, hogy annak a Vincent Liegey francia nemzetiségű, Párizsból származó férfinek a felesége volt Szabó Rebeka társadalompolitikáért és környezetvédelemért felelős zuglói alpolgármesterként (közös videókban hirdették a zöldpolitika fontosságát és a közösségi javak megosztását), aki 2019-ben a Vote4Budapest, illetve a Night Embassy of Budapest nevű szervezetek együttműködésével szervezett találkozót a hazánkban élő magyarok és baloldali jelöltek között az önkormányzati választások hajrájában.
Liegey 22 évvel ezelőtt érkezett Magyarországra (tehát véletlenül éppen Fidesz-kormányzás alatt), és saját bevallása szerint „már a Keleti pályaudvaron” beleszeretett a fővárosba. Ezután Budapest utcáin sétálva érezte meg „a közösségi kezdeményezések elindításához szükséges kreatív potenciált”, és ha erről lefejtjük a cukormázat, akkor azt jelenti, hogy támadtak használható ötletei a jobboldali kormány elleni akciókhoz. Tény, hogy hamar munkához látott: néhány év alatt már a hazai sajtóban is osztotta nagyszerű elméleteit. Egyik kedvencünk 2016-ból való, amely a 444-nek adott interjúban olvasható:
Meg kell találni az egyensúlyt: újraszerveződni egyénileg, kollektívan és politikailag. Meg kell próbálni nem kapitulálni és kérdés nélkül együttműködni, beolvadni.
Talán nem véletlenül tűnnek ismerősnek ezek a szavak: az ellenzéki összefogás gondolata 2016-ban kezdett a Klubrádióban is vissza-visszatérő motívummá válni. De nem csupán ebben van egyezés: nagyon összecsengenek Liegey eszméi és az ellenzék által új Demszkyként magasba emelt Karácsony Gergely szolidaritás-autómentesség-ültessfát mantrája. Itt pedig elérkeztünk a környezetvédelemhez, méhlegelőkhöz és nádasokhoz. Mármint a balatoni nádas katasztrófájához, amiért a csúnyagonosz kormánypártiak a felelősek. Ki más?
https://www.facebook.com/photo/?fbid=599971764832709&set=a.438483440981543
Ha már jachtok és milliárdok….„illa berek, nádak erek”?
Halkan jegyeznénk meg, hogy Szabó Rebeka figyelmét minden bizonnyal elkerülte, hogy a Párbeszédet szponzorként támogató üzletemberek közül azért bizony akadnak néhányan, akiknek szintén van jachtjuk, luxusvillájuk és sorolhatnánk. A teljesség igénye nélkül csak két mecénásra emlékeztetnénk Karácsony Gergely párttársát.
Puch Lászlónak, az MSZP volt pénztárnokának, elsőszámú gazdasági háttéremberének és parlamenti képviselőjének karrierje bőven a rendszerváltás előtt kezdődött, amikor 1980-ban belépett az MSZMP-be. 1994 és 2014 között az Országgyűlés tagja volt, a szocialista párt frakciójának szürke eminenciásaként tevékenykedett. A pártpolitika mellett a baloldali kormány munkájában is részt vett: előbb a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, közvetlenül ezután a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkárának nevezték ki. A politikai elit köreiben eltöltött évei alatt nemcsak politikai, hanem médiabeli és gazdasági befolyása is megnőtt: évekig tulajdonolta a Népszavát, amit aztán Leisztinger Tamásnak adott tovább, cégeivel pedig rengeteg közpénzt szerzett az MSZP-SZDSZ kormányok idején. Elképesztő vagyont halmozott fel, amit mi sem mutat jobban, minthogy feleségével és gyerekeivel 80 millió forint értékű luxusjachtot üzemeltetett.
Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Haza és Haladás Alapítvány alapítója, és az Együtt alapítója az üzleti szférából érkezett a politika világába, már a rendszerváltás előtt kapcsolatba került Gyurcsány Ferenccel, akinek sokáig egyik legfőbb bizalmasa volt. Mint ismert, 2009-ben éppen a DK jelenlegi elnökét váltotta a miniszterelnöki székben. A baloldal 2010-es választási bukását követően az Egyesült Államokba utazott. Miután komoly tengerentúli kapcsolatokra tett szert, ismét visszatért, és a Soros Györgyhöz köthető Center for American Progress (CAP) támogatásával megalapította a Haza és Haladás Alapítványt, amiből később kinőtt az Együtt. Sokáig úgy tűnt, hogy Bajnai lehet a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje a 2014-es parlamenti választáson, végül az MSZP-s Mesterházy Attilára esett a baloldali pártok választása. Az elmúlt években ismét aktivizálta magát: a főpolgármester-választáson Karácsony Gergelyt támogatta, amiért cserébe az új városvezető több emberének is fontos pozíciót adott.
A sort természetesen folytathatnánk a balatoni telkek, ingatlanok felvásárlásáról szóló litániájával, a szoclib kormányzás alatti mutyikkal, vagy éppen azzal, hogy mióta virágzott fel a turizmus a Balaton környékén, milyen fejlesztésekből és kihez köthetően. Most azonban a környezetvédelem jegyében aggódjunk a nádasért, amit a fideszes jachtok okoznak, és nézzük el a Karácsony Gergely–Szabó Rebeka–Szabó Tímea tömörülésnek, hogy nem képesek elszakadni attól a gondolattól, hogy mindenért Orbán Viktor a hibás. (És halkan szorítsunk azért, hogy még véletlenül se próbáljanak meg előállni olyan remek ötletekkel, mint Budapesten, ahol katasztrofális helyzetet teremtettek alig néhány hónap alatt a zöldpolitika égisze alatt.)
Alkotmánybírósági határozat is született a Balaton megóvásának érdekében
Valóban fontos megőrizni a Balaton élővilágát, így a nádasokat is. A parti nádas meghatározó nem csak az élővilág, hanem a Balaton vízminőségének szempontjából is. A nád minősége és a vízminőség között egyértelmű az összefüggés, de a kutatások szerint a nád növekedése és terjeszkedése szempontjából a víz mélysége és az aljzat oxigénellátása is fontos. Pacsai Bálint, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Karának kutatója a Balatongyörök határában 2021-ben végzett felméréseket, melyekből kiderült, hogy az intenzív terhelés ellenére jelentős florisztikai értékeket rejtenek a még meglévő természetes vagy természetközeli nádasok és más parti élőhelyek. A vizsgált rövid szakaszon 11 védett növényfajt találtak a parti növényzetben. (Forrás: Likebalaton) Az Alkotmánybíróság egyébként megsemmisítette Magyarország egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény azon kivételező rendelkezéseit, amelyek különféle indokokkal megengedték, hogy a Balaton-partján a 30 méteres védősávban is lehessen építkezni. (Vajon Szabó Rebekáékhoz is eljutott az információ..?)
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS