Az elmúlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben élt át kellemetlen perceket az uniós vakcinabeszerzés lassúsága miatt. A koronavírus árnyékában ugyanakkor az Európai Uniónak a britek kilépését sem sikerült még megnyugtatóan rendezni, az Egyesült Királyság távozása után is számos nyitott kérdés van még a Brexittel kapcsolatban – többek között ezekkel a témákkal foglalkozott a Kossuth Rádió Európai idő című műsora.
A hirado.hu cikke szerint az Európai Bizottság elnökének azért kellett megjelennie a plénum előtt, hogy számot adjon a vakcinabeszerzés körüli problémákról – foglalta össze a héten történteket Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában. A végül négy és fél órán keresztül húzódó vitát hatalmas várakozás előzte meg, de sok új fejleményt nem hozott. A felszólalások során újra és újra ugyanazok a kérdések fogalmazódtak meg: Miért kevesebb az oltóanyag? Miért érkezik számos esetben késve? És mi áll az oltóanyaggyártókkal kötött szerződésekben? A maratoni hosszúságú vitában a képviselők túlnyomó része állást foglalt a közös vakcinabeszerzés mellett, és abban is egyetértés volt, hogy a kivitelezéssel gondok vannak. A hibákat a bizottság elnöke is elismerte.
Tény, hogy a vírus elleni harcban nem tartunk ott, ahol szeretnénk.
– közölte Ursula von der Leyen. Végső soron az Európai Unió végét jelentette volna szerinte, ha néhány nagy tagállam saját magának megvásárolja az oltóanyagot, és a többieknek nem jutott volna. Von der Leyen a vitában kitartott amellett, hogy nyár végére a felnőtt európai lakosság hetven százaléka megkapja az oltást, de bizakodásának alátámasztására nem hozott fel újabb érveket. Így végül a parlamenti vita pontosan úgy végződött, ahogy előzetesen számítani lehetett rá, konkrét eredmény nélkül, de legalább rávilágítva a helyzet súlyosságára.
Másfél hónap telt el azóta, hogy megszűnt az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a Brexithez kapcsolódó átmeneti intézményes kapcsolat. Számos kérdés ugyanakkor még mindig megválaszolatlan a britek kilépésével kapcsolatban, hiszen már ez a rövid időszak is több problémát a felszínre hozott. Gálik Zoltánt, a Corvinus Egyetem docensét kérdezték az eddigi tapasztalatokról az Európai idő műsorban. A szakértő véleménye szerint komoly problémát jelent, hogy az Egyesült Királyság nagyon sok termelője most jött rá, hogy milyen hatalmas bürokratikus terhet jelent majd számára az, hogy termékeit szabályosan eljuttassa az unióba. A briteknek egy késztermék szállításakor azt is bizonyítaniuk kell, hogy annak minden része az Egyesült Királyságból származik.
Már most látszik, hogy mennyire nehezen működik az Észak-Írország és Írország, illetve a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti határszakasz. Nagyon bonyolult ez a helyzet, hiszen Észak-Írország a vámunió része maradt, ugyanakkor kilépett az unióból, Nagy-Britannia pedig nem tagja már a vámuniónak sem. A helyzet megoldása az lett, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország között húztak egy határt, ahol a különböző árukat ellenőrzik, sőt bizonyos esetekben vámellenőrzés alá is eshetnek a termékek. Tehát az a vámhatár, ami Írország és Észak-Írország között nem épült fel, az az Egyesült Királyságon belülre került, ez pedig számos konfliktus forrása már most is. Szintén az egyik sarkalatos pontja volt a két fél között tavalyelőtt megkötött első szerződésnek az Egyesült Királyság területén élő uniós állampolgárok jogi helyzetének rendezése. Itt is vannak azonban még aggodalomra okot adó kérdések. Ebből is látszik, hogy a megállapodás nagyon sok vitás kérdést nem lezárt, hanem csak elhalasztott.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu, Fotó: MTI/EPA POOL/Stephanie Lecocq
Facebook
Twitter
YouTube
RSS