Pesti Srácok

MÁV-vezérigazgató: az osztrák mozdonyvezető egyszerűen hátrahagyta a Fradi-vonatot

MÁV-vezérigazgató: az osztrák mozdonyvezető egyszerűen hátrahagyta a Fradi-vonatot
Fotó: Hegyi Zsolt/Facebook

Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója a Facebook oldalán utasította vissza azokat az osztrák állításokat, amelyek szerint a magyar fél felelős a Ferencváros-szurkolók különvonatának visszafordításáért. A MÁV-vezérigazgatója kiemelte, hogy csak osztrák döntésen múlt, hogy a magyar szurkolók nem juthattak el Salzburgba. Ahogy arról korábban lapunk is írt, az osztrák rendőrség megállította a Hegyeshalom vasútállomásnál a fradista szurkolók különvonatát, majd ahelyett, hogy továbbengedték volna, visszafordítoták Budapest felé.

Hegyi Zsolt közölte, hogy "csak osztrák döntésen múlt, hogy a magyar szurkolók nem juthattak el a Ferencváros salzburgi mérkőzésére. A MÁV-csoport szurkolói különvonat ausztriai közlekedtetésre kötött szerződést egy osztrák magánvasúti társasággal, a Wiener Lokalbahnen nevű céggel."

MÁV
A MÁV vezérigazgatója szerint a magyar fél nem felelős a Fradi-vonat visszafordításáért, csakis az osztrák felet terheli a felelősség.
Fotó: Czerkl Gábor

MÁV-vezérigazgató: osztrák döntés eredménye, hogy a tisztességesen viselkedő Fradi-szurkolók sem juthattak el a mérkőzésre

A vezérigazgató azt írta:

A magyar szakaszon – fedélzeti, rendőri kíséret mellett – a MÁV Hegyeshalomig felelt az utazásért, ott a magyar mozdonyvezető szolgálata az eredeti terveknek megfelelően véget ért, és a mozdony vezetését az osztrák magánvasút munkatársa vette át. Illetve csak vette volna, mert ő a kísérő kollégájával együtt – a szurkolókkal való incidensektől tartva, részben azokra hivatkozva – elhagyta a helyszínt, hátrahagyta a vonatot. 

Hegyi Zsolt úgy fogalmazott, hogy az igaz, hogy "néhány szurkoló nem az elvárt módon viselkedett", de véleménye szerint "ez nem példa nélküli egy szurkolói különjárat esetében". Ugyanis véleménye szerint, ha "a magyar fél fel tudott készülni az ilyen esetek kezelésére, úgy az osztrákok is megtehették volna. Ahogy korábban már nem egy alkalommal meg is tették". De ez most valamiért elmaradt. 

A vezérigazgató azt írta:

A tény tehát megmásíthatatlanul a következő: csak osztrák döntés eredménye az, hogy végül a tisztességesen viselkedő Fradi-szurkolók sem juthattak el a mérkőzésre, hiába fizettek az utazásért. A MÁV-ra, illetve a magyar félre történő visszamutogatást nem tudom elfogadni, egyszerűen sportszerűtlennek tartom.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.