A PSZ továbbra is bérrendezést és a munkaterhek csökkentését várja a kormánytól

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elvárja a kormánytól, hogy teremtse meg a fedezetet a bérek megfelelő rendezéséhez a jövő évi költségvetésben. Szabó Zsuzsa, az érdekvédelmi szervezet vezetője a hétfői online tanévzáró sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatti rendkívüli helyzetben a pedagógusok aktív közreműködésének köszönhetően sikerült eredményesen zárni a tanévet.

Szabó Zsuzsanna kijelentette, hogy a pedagógusok “kizsigereltek”, óriási munkaterhek mellett rendkívül keveset keresnek, ami a presztízsük zuhanásához vezet. Hozzátette: lépni fognak, a sztrájkbizottság működését csak felfüggesztették, de amint a járványhelyzet engedi, a bizottság folytatja tevékenységét. Felidézte korábbi követelésüket, miszerint a pedagógusbérek vetítési alapja a minimálbér összege legyen már 2020-tól. Ez nem történt meg, de a 2021-es költségvetésben már mindenképpen elvárják ennek fedezetét. Szintén nélkülözhetetlen a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak béremelése – mondta a szakszervezeti vezető.

Szabó Zsuzsa arra szólította fel a kormányt, fejezze be az óraszámokkal összefüggő “csiki-csukit”, a fix óraszámokat heti 22 órában határozzák meg. Csökkenteni kell a munkaterheket, szükséges a pályakezdők kiemelt támogatása is a pálya presztízsének javítása érdekében – fűzte hozzá. Megjegyezte: az ágazati szakmai bérpótlék júliustól 10 százalékos béremelést jelent, ezzel azonban nem lehetnek elégedettek. Jelezte: a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács – amelynek összehívását követelték – várhatóan még ebben a hónapban ülést tart. Az érdekvédő szerint a koronavírus-járvány miatt a digitális oktatásra való hirtelen átállás számtalan nehézséget okozott, de sikerült eredményesen befejezni a tanévet. Kitért arra is, hogy rendben sikerült az érettségiket megszervezni, ebben is aktívan közreműködtek a pedagógusok.

Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a szakképzés átszervezéséről beszélt. Azt mondta: mindenféle érdekegyeztetés nélkül terjesztették be és fogadták el az új szakképzési törvényt, emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak. Megjegyezte: az átlagosan 30 százalékosra ígért béremelés a hozzájuk érkezett jelzések szerint alig 25 százalékos. A technikai dolgozóknál, a szakképzési centrumok többségében, átlagosan alig 4 százalékos bérfejlesztés valósult meg. Alelnöktársa, Totyik Tamás értékelése szerint a digitális oktatás sikere nem az oktatási kormányzaton múlt: a pedagógusok és szülők erőfeszítésének köszönhető, hogy a rendszer nem omlott össze. Követeléseiket egy esetleges jövőbeni járványhelyzet esetére hét pontban foglalta össze. Ezek között szerepel az ingyenes internet-hozzáférés az ország teljes területén, a Nemzeti Alaptanterv teljes újragondolása. Rugalmasabb tantervi, illetve valódi digitális tartalommal megtöltött szabályozásra van szükség, valamint intézményi felületek kialakítására még a nyáron – mondta. Hozzátette, távoktatási szakembereket kell alkalmazni az oktatási intézményekben, és a pedagógusok továbbképzését is meg kell valósítani. Kitért az iskolaőrségre is, kijelentve: az erőszak semmilyen formájának nincs helye az oktatási intézményekben, ugyanakkor a társadalom állapotát az iskola teljes mértékben leképezi, ez mutatkozik meg a belső feszültségekben. A kényszerítő eszközök – mint például a gumibot – alkalmazása azonban teljes mértékben elfogadhatatlan az oktatási intézményekben “12 éves gyerekekkel szemben” – hangsúlyozta PSZ alelnöke.

Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt