A rendőrök kerültek a Soros-hálózatok célkeresztjébe. Az NGO-k célja, hogy maguk mellé állítsák a hatóságokat, így aláásva a demokratikus folyamatokat. Az álcivil szervezetek nálunk is kitartóan próbálkoznak terveik megvalósításával, és ebben meg is találták helyi vezetőjüket: Gyurcsány Ferenc állt az élére a hatóságok behálózását célzó érzékenyítésnek.
Amíg Magyarországon továbbra is sokan választják a rendőri hivatást, és a politikai és társadalmi megbecsültsége folyamatosan nő a hivatásuknak, addig a magyar baloldal számára bizonyítható mintaként szolgáló amerikai baloldal aknamunkájának következtében a társadalmuk ebben a kérdésben is két részre oszlott: a rendőrségi költségvetést csökkenteni akarókra (Defund the Police, jellemzően a demokraták tartoztak ide) és a rendőrséget támogatókra (Back the Blue, a legtöbb republikánus kiállt mellettük) – írja a Tűzfalcsoport.
Az egyik érintett város a csaknem egymillió lakossal rendelkező texasi Austin. A tavalyi tüntetéseket követően a városi tanács megszavazta, hogy 150 millió dollárt megvonjanak a helyi rendőrségtől, amely a szerv teljes költségvetésének több, mint harmadát jelentette. Habár 2021 elején részben helyrehozták ezt a hibát, és több pénzt adtak a rendőrségnek, nem tudott minden egység ismét munkába állni. 2020 júniusa óta százötvennel kevesebb rendőr dolgozik, ami egy ekkora városnak hatalmas érvágás. Mindeközben Austinban az elmúlt egy évben meredeken emelkedett az emberölések száma, egészen pontosan 185 százalékkal. Ráadásul a rendőrségi emberhiány miatt a lakosoktól azt kérték, hogy a 911 segélyhívó helyett a 311 számot tárcsázzák, ha nem azonnal megoldandó vészhelyzetről van szó, ezekhez ugyanis a rendőrség már ki sem vonul. Azoknak ugyanis, akik a 911-et hívják, rekordhosszú időt, 13 percet kell várniuk, amíg beszélhetnek egy operátorral, ez pedig akár emberéletekbe is kerülhet.
Itt jön be a képbe Soros, aki szeret a zavarosban halászni, és egyáltalán nem érdeke, hogy rend legyen a városban. Október 2-án jött a hír, hogy az Open Society Policy Center az azt megelőző héten 500 ezer dollárt (mintegy 155 millió forintot) utalt a civil kezdeményezést ellenző Equity Austin nevű szervezetnek. A hírt az austini városi tanács egyik tagja, Mackenzie Kelly úgy kommentálta: „rosszul vagyok attól, hogy a városunkon kívül élő milliárdosok beavatkoznak Austinban, hogy a polgárok által kezdeményezett szavazást meggátolják”. Soros beavatkozására a Save Austin Now vezetése adománygyűjtési kampánnyal reagált, mondván, ez is mutatja, mennyire fontos kiállni az ügy mellett.
Emellett a Soros-hálózat a liberális agendájának az érvényesítésére használta fel a koronavírus-járványt, és ennek részeként a szabadságvesztésüket belátható időn belül letöltő, valamint a még nem elítélt bűnözők szabadlábra helyezéséért kardoskodnak szerte a világon azzal az indokkal, hogy a börtönökben lassítsák a fertőzés terjedését. A legagresszívabban az Egyesült Államokban lobbiznak azért, hogy az elítéltek kikerüljenek a rácsok mögül.
Mindeközben hazánkban a magát „civil jogvédő egyesületnek” tartó külföldről finanszírozott NGO, a Magyar Helsinki Bizottság cseppet sem meglepő módon az egyik magyarországi Soros-médiumon, a 444.hu oldalán vezet blogot. Itt több cikkben foglalkoznak a börtönkörülményekkel, a rabok jogaival és nemritkán kemény kritikával illetik a rendőrség tevékenységét. A Magyar Helsinki Bizottság számára ez a terep ugyanakkor nem számít idegennek.
Egy „szakmai anyaguk” szerint az igazoltatás a leggyakoribb rendőri intézkedés, több milliószor igazoltatnak a rendőrök évente. A szervezet állítása szerint 2006–2008-ban az ORFK-val közösen vizsgálták, mennyi értelme van az igazoltatásoknak. A kutatás eredménye szerint az esetek 99%-ában nincs bűnügyi szempontból használható eredménye az intézkedéseknek. Szerintük még soha senki nem bizonyította, hogy a véletlenszerű igazoltatások hatékonyak lennének például a körözésekhez képest. (A rendőrségi törvény határozza meg, hogy mely esetekben kerülhet sor igazoltatásra, de minden esetben valamilyen célhoz kötött.)
A Gyurcsányék engedélyével készült kutatás neve STEPSS (Strategies for Effective Police Stop and Search – Hatékony rendőrségi igazoltatási stratégiák) és az érintett programot Magyarországon a Magyar Helsinki Bizottság, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Rendőrtiszti Főiskola hajtotta végre. A program működésének anyagi forrását az Európai Bizottság AGIS programja és a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) biztosította.
A programban a Magyar Helsinki Bizottság által levont következtetések alapján Magyarországon
„az évente 1000 főre jutó igazoltatások száma meglepően magas más európai országok adataihoz képest. Az e mögött rejlő rendészeti stratégia alapja az a meggyőződés, hogy a többé-kevésbé véletlenszerűen és nagy számban végrehajtott igazoltatások hatékony eszközt jelentenek a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben. A kutatási adatok szerint azonban csak az igazoltatásoknak kb. 20%-át követi valami- lyen további rendőri intézkedés, ami ráadásul az esetek 18%-ában szabálysértési eljárás megindítása vagy helyszíni bírság kiszabása (tehát az igazoltatás csupán valamilyen kisebb súlyú szabályszegéshez kapcsolódik). Elfogás a mintánkban az igazoltatásoknak mindössze 1%-át követte.”
A kutatás azt is kimutatta, hogy azok az igazoltatási okok, amelyek az intézkedések nagy többségéért „felelősek”, és amelyek nem konkrét, egyedi körülményeken nyugszanak (így a fokozott ellenőrzés, a közúti ellenőrzés és az „általános igazoltatás”), a legkevésbé hatékonyak. Konklúzióként a Helsinki Bizottság természetesen a rendőrök érzékenyítését javasolja. Hiszen a
„képzések nélkül a jogszabályi módosítások nem sokat érnek, mivel a jogszabályok alkalmazásának elmaradása alááshatja a reformokat. A képzésnek két részből kell állnia: a) a Rendőrtiszti Főiskola és a rendőr szakközépiskolák képzési anyagát módosítani kell, b) képzésben kell részesíteni a tanulmányaikat már elvégzett és állományban lévő rendőröket is. A képzési anyagnak legalább a következő témákra kell kitérnie.”
Ezek után biztosak lehetünk abban, hogy Gyurcsányék visszatérése a rendőrség felpuhítását eredményezné, már csak azért is, mert a nyomásgyakorlás azóta is folyamatos. Rengeteg az igazoltatás Magyarországon – legalábbis erről számolt be a 444.hu. Leírásuk szerint az igazoltatási statisztikákból az is látszik, hogy hiába vezethet ez a fajta rendőri jelenlét letartóztatásokhoz, egyáltalán nem tűnik hatékonynak. A „több mint 1800 igazoltatásból mindössze negyven embert állítottak elő, azaz az igazoltatások mindössze 2,2 százaléka vezetett egy esetleges bűnöző elfogásához”. A Soros-blog e körben idézte a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetőjét is, aki arra a tudományos eredményre jutott, hogy Magyarország az élen jár a rendőri igazoltatások számában. 2016-ban több mint egymillió igazoltatólapot töltöttek ki a magyar rendőrök, és ez egy csökkenő tendencia eredménye: öt évvel ezelőtt ez a szám majdnem elérte a kétmilliót.
Összehasonlításképpen, a 65 milliós lakosságú Egyesült Királyságban 2014-ben mindössze ötszázezer igazoltatást hajtottak végre a rendőrök, és mindezek 14 százaléka vezetett letartóztatáshoz. Nos, a Helsinki Bizottság számára mintaként emlegetett Egyesült Királyság fővárosában a baloldali Sadiq Khan főpolgármestersége 2016 óta tartó városvezetése alatt a késelések száma 52%-kal, a rablásoké 59%-kal, a gyilkosságoké pedig 26%-kal nőtt Londonban. A rendőrségnek összesen 29 232 olyan ügyben kellett intézkednie, ahol kést használtak fegyverként. Ebbe beletartoznak a halálos és nem halálos kimenetelű támadások is. A számokból az is kiderült, hogy négynaponta öltek meg késsel egy embert az említett időszakban, 9030 alkalommal pedig legalább leszúrtak valakit. A legtöbb támadást London Southwark városrészében követték el, összesen 1594 késes támadás történt, de a gyilkosságok száma is itt a legnagyobb, 17 embert öltek meg.
Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: MTI/Soós Lajos
Facebook
Twitter
YouTube
RSS