Pesti Srácok

Öntözőt öntözni jó, mert tevékenység, magyarázza a „gazdasági” szaklap

Angela Merkel, lengyel reakció
Merkel szerint megcsináltuk és semmin sem változtatna a migrációval kapcsolatban. Fotó: Northfoto

Az olvasó méltán zavarodik össze a címtől, de a szerző pont így járt a G7 nevű pixelhalmaz minapi cikkétől: hirtelen nem tudta eldönteni, hogy az önmagát gazdasági szaklapnak becéző kommuna fogalmazó kartársa viccelt, vagy az időgép visszarepítette 2015-be, a migránsválság kezdetéig. Az állításuk nem más, minthogy a migráció (migráns dédelgetés) marha jó dolog, hiszen pénzbe kerül.

Nézzük a konkrétumokat! A G7 az Ifo Intézet új tanulmányát zenésítette meg lelkesen, mely szerint növekszik a cégalapítások és a munkahelyek száma a menekültek érkezésének hatására Németországban. És ez jó. Sőt, csodálatos. Vagyis a németeknél attól serken a gazdaság, hogy olyan tevékenységeket kell elvégezniük, amikre nem lenne szükség, ha nem érkezne pár évente egy Szlovánia méretű inaktív lakosság hozzájuk, és nem kéne őket pátyolgatni és dédelgetésben részesíteni. Érdekes gondolatmenet egy gazdasági szaklaptól.

dédelgetés
A dédelgetéssel léthatóan elégedett, mosolygó migránsok. Fotó: Adriel Perdomo

Megöntözött öntöző esete a gazdasággal (vagyis a dédelgetés céges alapon is végezhető)

 

A bennszülött németeknek gondoskodni kell a jövevényekről, hiszen már megváltoztak, nem elpusztítani és kirabolni akarják a világot, hanem szeretni. A világ pedig ennek megfelelően visszaszereti őket. Sőt, nemcsak simán, interurbán visszaszereti, hanem be is költözik hozzájuk, hogy a németek dédelgethessék őket. A dédelgetés meg átváltható pénzre és energiára, ezért aztán, ahogy az a kapitalizmus nevű rendszerben illendő, cégeket alapítanak, hogy azokon keresztül dédelgessék a jövevényeket. A dédelgetésre szerződő cégek a nyílt munkaerőpiacról dédelgető szakmával rendelkező személyeket szereznek be a pénz nevű csereeszköz felmutatásával, ezáltal pedig gazdaság képződik. És ez szerintük jó.

Ennek folyományaként megszületett a felismerés: minél több bevándorló van, annál több dédelgetésre van szükség, amitől úgy serken a gazdaság, hogy csak na. Vagy serkenődik – germán földön évek múltával derül ki mindig, hogy amit műveltek, azt ők csinálták, vagy csak úgy megtörtént velük. Megtörténődött. 

Alulnézet: a müncheni központú kutatóintézet tanulmányában is felmerül, hogy a menekültek jelenlétéhez kötődő keresletélénkülés a fogadó ország adóbevételeiből finanszírozott jóléti transzferek eredménye lehet, ezt azonban egyelőre nem vizsgálták. A munkaerő-kínálat bővülése azonban kedvező hatással lehet a német üzleti környezetre középtávon.

Lehet, hogy adófizetői pénzből dédelgetik a jövevényeket, de ezt nem vizsgálták ki. Ez a kérdés függőben maradt, hiszen simán előfordulhat, hogy a pénz egy fán terem, és onnan rázogatják le a migránsokat dédelgető cégek vezetői fizetésnap. Több és alaposabb kutatásra van szükség! 

Számokban: átlagosan hét új vállalkozás bejegyzésével jár, ha száz fővel megnő a tízezer lakosra jutó menekültek száma, és az így létrejövő cégeknél 27 új munkahely várható az Ifo számítása szerint.

Szóval tízezer lakosonként 27 főt alkalmaznak dédelgetésre. Ez önmagában nem nagy szám, ennyi hülyét ingyen is találhatnának. Valószínűleg akad ilyen is, meg hát ott van az állami és önkormányzati szféra, ahol szintén foglalkoztatnak dédelegtő szakikat. Így csak tippelhetünk, hogy az a 27 fő simán lehet 100-200 is per tízezer fő. Ami azért elég derék mennyiség. A vége az lesz, hogy a német lakosság egy-másfél-kettő százaléka azzal foglalkozik, hogy migránsokat dédelget, ettől pedig serken a gazdaság.

Így már érthető, miért építik le az uniós bürokratákon keresztül az európai autóipart, hiszen a dédelgetés sokkal jobb üzlet. Hasonlóan mondjuk az öntözők megöntözéséhez. Ezekből a tevékenységekből nagyszerű dolgok születnek.

 

Újrakezdték az érzékenyítést?

 

Felmerül a kósza gyanú, hogy nem véletlenül kezdenek a független-objektív sajtóban újra a migráció áldásos hatásairól fogalmazásokat megjelentetni. Részben a revánsvágy miatt, hiszen 2015-ben a magyar társadalom nem igazán hitt nekik. De inkább azért, mert a Bütyök szektája bizony ebben a kérdésben is engedne Brüsszelnek. Az meg hülyén venne ki magát. Próbálkoznak tehát. Engem mondjuk nem teljesen győztek meg arról, hogy értelmes tevékenység öntözőt öntözni. De ki tudja. 

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.