Pesti Srácok

Öntözőt öntözni jó, mert tevékenység, magyarázza a „gazdasági” szaklap

Angela Merkel, lengyel reakció
Merkel szerint megcsináltuk és semmin sem változtatna a migrációval kapcsolatban. Fotó: Northfoto

Az olvasó méltán zavarodik össze a címtől, de a szerző pont így járt a G7 nevű pixelhalmaz minapi cikkétől: hirtelen nem tudta eldönteni, hogy az önmagát gazdasági szaklapnak becéző kommuna fogalmazó kartársa viccelt, vagy az időgép visszarepítette 2015-be, a migránsválság kezdetéig. Az állításuk nem más, minthogy a migráció (migráns dédelgetés) marha jó dolog, hiszen pénzbe kerül.

Nézzük a konkrétumokat! A G7 az Ifo Intézet új tanulmányát zenésítette meg lelkesen, mely szerint növekszik a cégalapítások és a munkahelyek száma a menekültek érkezésének hatására Németországban. És ez jó. Sőt, csodálatos. Vagyis a németeknél attól serken a gazdaság, hogy olyan tevékenységeket kell elvégezniük, amikre nem lenne szükség, ha nem érkezne pár évente egy Szlovánia méretű inaktív lakosság hozzájuk, és nem kéne őket pátyolgatni és dédelgetésben részesíteni. Érdekes gondolatmenet egy gazdasági szaklaptól.

dédelgetés
A dédelgetéssel léthatóan elégedett, mosolygó migránsok. Fotó: Adriel Perdomo

Megöntözött öntöző esete a gazdasággal (vagyis a dédelgetés céges alapon is végezhető)

 

A bennszülött németeknek gondoskodni kell a jövevényekről, hiszen már megváltoztak, nem elpusztítani és kirabolni akarják a világot, hanem szeretni. A világ pedig ennek megfelelően visszaszereti őket. Sőt, nemcsak simán, interurbán visszaszereti, hanem be is költözik hozzájuk, hogy a németek dédelgethessék őket. A dédelgetés meg átváltható pénzre és energiára, ezért aztán, ahogy az a kapitalizmus nevű rendszerben illendő, cégeket alapítanak, hogy azokon keresztül dédelgessék a jövevényeket. A dédelgetésre szerződő cégek a nyílt munkaerőpiacról dédelgető szakmával rendelkező személyeket szereznek be a pénz nevű csereeszköz felmutatásával, ezáltal pedig gazdaság képződik. És ez szerintük jó.

Ennek folyományaként megszületett a felismerés: minél több bevándorló van, annál több dédelgetésre van szükség, amitől úgy serken a gazdaság, hogy csak na. Vagy serkenődik – germán földön évek múltával derül ki mindig, hogy amit műveltek, azt ők csinálták, vagy csak úgy megtörtént velük. Megtörténődött. 

Alulnézet: a müncheni központú kutatóintézet tanulmányában is felmerül, hogy a menekültek jelenlétéhez kötődő keresletélénkülés a fogadó ország adóbevételeiből finanszírozott jóléti transzferek eredménye lehet, ezt azonban egyelőre nem vizsgálták. A munkaerő-kínálat bővülése azonban kedvező hatással lehet a német üzleti környezetre középtávon.

Lehet, hogy adófizetői pénzből dédelgetik a jövevényeket, de ezt nem vizsgálták ki. Ez a kérdés függőben maradt, hiszen simán előfordulhat, hogy a pénz egy fán terem, és onnan rázogatják le a migránsokat dédelgető cégek vezetői fizetésnap. Több és alaposabb kutatásra van szükség! 

Számokban: átlagosan hét új vállalkozás bejegyzésével jár, ha száz fővel megnő a tízezer lakosra jutó menekültek száma, és az így létrejövő cégeknél 27 új munkahely várható az Ifo számítása szerint.

Szóval tízezer lakosonként 27 főt alkalmaznak dédelgetésre. Ez önmagában nem nagy szám, ennyi hülyét ingyen is találhatnának. Valószínűleg akad ilyen is, meg hát ott van az állami és önkormányzati szféra, ahol szintén foglalkoztatnak dédelegtő szakikat. Így csak tippelhetünk, hogy az a 27 fő simán lehet 100-200 is per tízezer fő. Ami azért elég derék mennyiség. A vége az lesz, hogy a német lakosság egy-másfél-kettő százaléka azzal foglalkozik, hogy migránsokat dédelget, ettől pedig serken a gazdaság.

Így már érthető, miért építik le az uniós bürokratákon keresztül az európai autóipart, hiszen a dédelgetés sokkal jobb üzlet. Hasonlóan mondjuk az öntözők megöntözéséhez. Ezekből a tevékenységekből nagyszerű dolgok születnek.

 

Újrakezdték az érzékenyítést?

 

Felmerül a kósza gyanú, hogy nem véletlenül kezdenek a független-objektív sajtóban újra a migráció áldásos hatásairól fogalmazásokat megjelentetni. Részben a revánsvágy miatt, hiszen 2015-ben a magyar társadalom nem igazán hitt nekik. De inkább azért, mert a Bütyök szektája bizony ebben a kérdésben is engedne Brüsszelnek. Az meg hülyén venne ki magát. Próbálkoznak tehát. Engem mondjuk nem teljesen győztek meg arról, hogy értelmes tevékenység öntözőt öntözni. De ki tudja. 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.