Hadkötelezettség, a NATO széthullása, Grönland,... Stabil kormány kell a békés jövőhöz!

Kaja Kallas, Friedrich Merz, Macron és Starmer már a NATO széthullását vizionálják. Ursula von der Leyen uniós válaszlépéseket fontolgat, a dán kormány retteg és már szinte ellenséges országként emlegetik az Egyesült Államokat. Több politikus úgy véli, hogyha Donald Trump katonai erőt vet be, egy másik NATO ország ellen, akkor széteshet a szövetség. Ez persze Kínát és Oroszországot fogja erősíteni. Minden büntetővám érzékenyen érinti a megtépázott uniós gazdaságot.

Trump levele a dán miniszterelnöknek

„Dánia nem tudja megvédeni ezt a földet sem Oroszországtól, sem Kínától, és miért van egyáltalán „tulajdonjoguk” hozzá? Nincsenek írásos dokumentumok – csak az a tény, hogy egy hajó évszázadokkal ezelőtt kötött ki ott. De nekünk is voltak olyan hajóink, amelyek ott kötöttek ki.” Støre norvég miniszterelnöknek írt levelében az amerikai elnök azt is hangsúlyozta, hogy már nem érzi kötelességének kizárólag a békére gondolni – bár az mindig is mindenekelőtt lesz. Ehelyett most már azon gondolkodhatok, hogy mi a jó és megfelelő az Amerikai Egyesült Államok számára.

A német menedzserek kongatják a vészharangot

Német top managerek és gazdasági szakértők kongatják a vészharangot, hogy a német gazdaság nem éli túl az amerikai-uniós gazdasági és vámháborút, hiszen már így is romokban hever. Főleg az autóipar szenvedte meg az orosz energia hiányát és sok gyárban vannak elbocsájtások, kényszerleállások és részmunkaidő. A munkavállalók joggal rettegnek a büntetővámok bevezetésétől február elsejétől, hiszen az 10 százalékkal megdrágítaná a német autókat az USA-ban, az pedig sok vásárlót eltántorítana a BMW-től, Mercedestől és a Volkswagentől (az Opel amerikai tulajdon, a GM vásárolta meg).