A srebrenicai mészárlás huszadik évfordulójára emlékeznek

Bár hivatalosan július 11-e a srebrenicai mészárlás európai emléknapja, egész héten zajlanak a megemlékezések Európa egyik legvéresebb konfliktusa nyomán. David Cameron brit miniszterelnök több mint egymillió fontot ajánlott fel emlékrendezvényekre, míg az oroszok − Szerbia nyomására − népirtásnak sem neveznék a húsz évvel ezelőtti eseményeket.

Két évtizede történt a délszláv válság − és egyben az 1945 utáni Európa − egyik legmegrázóbb eseménye, amelynek során több mint nyolcezer bosnyák férfi és fiú lett etnikai tisztogatás áldozata. Ratko Mladics vezetésével a boszniai Szerb Köztársaság hadserege kivégezte Srebrenica szinte egész férfilakosságát, annak ellenére, hogy a környéket az ENSZ előzőleg a békefenntartók által védett, biztonságos területté nyilvánította.

2014 nyarán háromszáz áldozat kapcsán megállapították a holland békefenntartók felelősségét, akik nem engedték, hogy a szóban forgó férfiak az ENSZ táborában maradjanak, így a szerb erők őket is lemészárolták. A nemzetközi közösség felelőssége a mészárlásban tagadhatatlan, annak ellenére, hogy a holland védelmi minisztérium sokáig azt az álláspontot képviselte: a mészárlásért elsődlegesen a Szerb Köztársasági Hadsereg a felelős, az akkori boszniai szerb elnök, Radovan Karadzsics pedig a hágai bíróság előtt egyszerűen mítosznak nevezte a vérengzést.

Srebrenica huszadik évfordulójának közeledtével − egyfajta erkölcsi felelősségvállalásként − több nyugati országban is megemlékezéseket tartanak, élen a britekkel, akik több mint egymillió fontot ajánlottak fel megemlékezésekre, hogy „Srebrenica biztosan ne legyen elfelejtve”. David Cameron brit kormányfő hétfőn, a westminsteri apátságban tartott emlékrendezvény után vendégül látta Bakir Izetbegovic bosnyák elnököt és a Srebrenica Anyái csoport tagjait. Utóbbi szervezet a vérengzést túlélő asszonyokat tömöríti, akik közül sokan máig nem tudták eltemetni férjeiket és fiaikat, hiszen 1200 áldozatot továbbra sem találnak.

A britekhez hasonlóan a demoralizálódott Hollandia is nagy összegeket áldoz Srebrenicára, a kormány által nyilvánosságra hozott adatok szerint már 120 millió eurót költöttek a település újjáépítésére. A hollandok a holttestek felkutatásában segítenek, illetve az azóta pszichológiai segítségre szoruló helyieket is kezelik. A Srebrenica Anyái csoporttal szintén aktív a kapcsolat, félévente tartanak találkozókat.

A nagyvonalú megemlékezéseket beárnyékolja az ENSZ Biztonsági Tanácsában zajló vita arról, hogy az 1995-ös vérengzés valóban népirtás volt-e. A kérdés annak ellenére van napirenden, hogy 2007-ben a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) már kimondta: a srebrenicai mészárlás nemzetközi jogi értelemben népirtásnak minősül. Az Egyesült Királyság korábban előterjesztett egy határozattervezetet, amely azon túl, hogy súlyos jelzőkkel illeti a mészárlást, emlékeztet az ICJ 2007-es ítéletére, miszerint a srebrenicai vérengzés népirtásnak tekinthető.

Szerbia részéről 2013-ban Tomiszlav Nikolics államfő bocsánatot kért a Srebrenicában történtekért, azonban sosem használta a népirtás fogalmát. Hasonlóképp Alekszandar Vucsics miniszterelnök is inkább súlyos jogsértésként emlegeti a húsz éve történt tömegmészárlást. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország képviseli a szerb érdekeket, így az oroszok által nemrég kiadott határozattervezetben sem szerepel a népirtás szó. A Moszkva által készített dokumentum elítéli a volt Jugoszlávia területén történt bűncselekményeket, ugyanakkor nem fordít kiemelt figyelmet Srebrenicára. Ennek fényében kétséges, hogy a Biztonsági Tanács az orosz vétólehetőség mellett megszavazza-e a brit tervezetet. A világszervezet közgyűlése szerdán, míg a BT már ma megemlékezik Srebrenica áldozatairól.

Forrás: Napi Gazdaság

Fotó: mno.hu