A lakosság és a vállalatok konjunktúraindexe is kismértékben negatív érzetről árulkodik, ugyanakkor mindkét mutató javult az előző hónaphoz képest, a pesszimizmus folyamatosan csökken. A konjunktúraérzet további érdemi javulására akkor lehet számítani, ha a korlátozásokat jelentős mértékben lazítják, a gazdaság működése pedig vissza tud térni a normális kerékvágásba – közölte legújabb kutatásának eredményeit a Századvég Gazdaságkutató az MTI-vel hétfőn.
Kiemelték: a -100 és +100 közötti skálán értelmezett indexek értéke a lakosság esetében a decemberi -10,6 után -6,4 pontra, míg a vállalatok esetében -16,4-ről -12,2 pontra nőtt ebben a hónapban. A konjunktúraérzet további érdemi javulására akkor lehet számítani, ha a korlátozásokat jelentős mértékben lazítják, a gazdaság működése pedig vissza tud térni a normális kerékvágásba. A gazdaságkutató mérései szerint a lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe javult az előző hónaphoz képest. A legnagyobb mértékben az infláció indexe javult, -25,5-ről -18,9-re növekedett – jegyezték meg utalva arra, hogy a háztartások így is ezt ítélik meg a négy mutató közül a legnegatívabban. A legkedvezőbb megítélése januárban is a foglalkoztatási helyzetnek volt, az index értéke -6,3-ról -2,9-re emelkedett; az anyagi helyzet megítélése -3,6 volt az előző havi -8,8 után, a gazdasági környezet megítélése -14,7-ről -11,5-re emelkedett.
A vállalati konjunktúrakutatás egyes alindexei közül szintén mindegyik javult, de ezek mértéke igen eltérő volt. A legnagyobb mértékben a gazdasági és az ipari környezet megítélése lett kedvezőbb (-29,3-ről -19,5,-re, illetve +4,1-ről +14,4-re növekedett a két mutató), miközben a termelési környezet indexe -14,4-ről -13,7-re, az üzleti környezeté pedig -20,4-ről -13,7-re változott – összegezték, jelezve, hogy a vállalatok optimistábban, bár továbbra is inkább negatívan látják a helyzetet. A vállalati felmérés eredményei alapján a legnagyobb javulás a következő egy év gazdasági helyzetének megítélésében történt, amelyet a vakcinával kapcsolatos várakozások magyarázhatnak. A jelentős romlást várók aránya 19,1 százalékról 12,1 százalékra csökkent, míg kismértékű romlásra 29,7 százalék helyett már csak 22,0 százalék számít. Ezzel szemben változatlanságot 18,5 százalék helyett 22,7 százalék, kismértékű javulást 24,4 százalék helyett 33,0 százalék, jelentős javulást pedig 3,2 százalék helyett 6,2 százalék vár.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Varga György
Facebook
Twitter
YouTube
RSS