Ukrajna elszabadul, az EU meg lapít

Az emberi gondolkodás tele van mindenféle szélsőséggel, amelyeket ha a cselekedeteinkben követünk, pillanatokon belül csinálunk magunknak egy zombi apokalipszist. Ehhez képest viszont általában, ha csak az esetek jelentős többségében is, szóval nagyon látványosan nem mindig, az emberek és az országok kifejezetten önkorlátozóak. Eddig meglepően sok szabályt betartottak. Ez van épp elmúlóban.

Ukrajna újabban nem tűri a szabályokat

Meglepő módon az ukránok az 1991-ben kezdődő önállóságuk után még képesek voltak, nyilván nyugati nyomásra, valamennyire beilleszkedni a nemzetközi rendszerbe. Valljuk meg, nem nagyon érdekeltek minket az ukránok a rendszerváltás óta, amióta lecsengett az “ukrán maffia” tombolása a kilencvenes évek vége felé, nem is gondoltunk semmit az ukránokról, csupán reméltük, hogy csak kialakul ott valami normális állam.

Most vagyunk kénytelenek szembesülni vele, hogy ott megállt az idő, és egy agresszív, primitív, soviniszta nemzetállam jelent meg a keleti határainkon, amely szeretett nyugati szövetségeseink keleti terjeszkedésének egyszerre célpontja és eszköze. Az orosz-ukrán háború előtt is volt baja az ukrán népnek, de a kirablásuk módja változott csak meg, nem sorsuk, észre sem vették szegények, hogy az ukránságot csak maszkként használó oligarcháik mellett már nem csak az oroszok, hanem a nyugatiak sőt a kínaiak is ráteszik a kezüket az ukrán nemzeti vagyon legfontosabb elemeire.

Az ukrán emberek is csak eszközök, sosem a végrehajtók találják ki azokat az ostoba gonoszságokat, amelyeket szervezetek, államok csinálnak másokkal. Ukrajna vesztésre áll a háborúban és egyetlen esélye van az elitjének arra, hogy tovább lophasson és uralkodhasson.Az ukrán elit csak akkor marad “helyzetben” ha eszkalálja a háborút. Az elnyomott kisebbségeire különösen érzékeny Magyarország, amely amúgy sem támogatja az elszabadult ukrán igényeknek megfelelően a háborút és kellően kitett Ukrajna által ellenőrzött vagy támadható energetikai útvonalaknak, ideális célpontja a zsarolásnak és fenyegetőzésnek.

Nehéz elhinni, hogy Ukrajna nem egyes brüsszeli körök engedélyével csinálja azt amit csinál. Nem csak a kőolajvezetékünket zárta el, hanem rendszeresen támadja még orosz területen azt a gázvezetéket is, amelyen az orosz gázt kapjuk. Miután mindkét esetben teljesen tudatos cselekedetekről van szó, az oroszok jogosan gúnyolódnak, mennyit is ér az EU-s tagság és a NATO, ha egy nem tag ország ilyen szinten packázhat két tagországával is.

A miniszterelnök és a családja elleni életveszélyes fenyegetések azonban túlmennek azon a határon, amelyek a diplomácia szokvány ügymenetében kezelhetőek. Ezek a fenyegetések azt mutatják meg, hogy a magyar álláspont mindig is helyes volt, Ukrajna nem alkalmas arra, hogy jogokkal bíró tagja legyen bármiféle nyugati szövetségnek. Sem kulturálisan, sem pszichológiailag nem alkalmas arra az ukrán elit, hogy az országát kivezesse a permanens társadalmi válságból, a nyugat által is provokált háborúból, illetve bevezesse Ukrajnát olyan szervezetekbe, amelyek írott, európai jellegű szabályok szerint működnek és nem úgy, mint az ukrán elit tagjai, amikor egymás között vannak.

Ukrajna most írja ki magát a maradék lehetőségeiből, az ukrán nép most olyan esélyeket veszít el, amelyek legalább elvileg még fennálltak a háború első éveiben is. Nem csak az ukrán elit pozíciói ingnak ugyanis, hanem ezzel párhuzamosan az EU elitje is hasonló szabályszegésekkel, fenyegetésekkel veszélyezteti az EU működését, mint az ukránok. Az EU saját magán belül ugyanúgy adja fel a szabályokhoz és szerződésekhez való ragaszkodást, mint ahogy az most egyébként a világban szokásos. Úgy látszik az EU vezetői túl sok időt töltöttek Zelenszkijjel és hasonló ukrán figurákkal, és nem Zelenszkijből és bandájából lett európai orientációjú és stílusú politikai elit, hanem Ursuláék vették át teljesen az ukrán mentalitást.

Az EU elitje ugyanis pontosan olyan, mint a magyar ellenzék, nincs olyan válság, nincs olyan veszély amely esetén Magyarország oldalára, egy nemzeti kormány vezette Magyarország oldalára állnának. Sem Zelenszkij, sem Ursula, sem a magyar ellenzék nem beszél ugyanis azokról a mindenkire kötelező szerződésekről, amelyet most megszegnek. Az EU Zelenszkijjel közösen rombolja le a szabályokon alapuló európai rend utolsó bástyáit, mert az energiakérdés létkérdés, ha az energiabeszerzései felett elveszti egy ország az uralmát, akkor a szuverenitása is elveszett.

Amekkora most az EU érdekérvényesítési képessége az ukránoknál, Magyar Péterék győzelme gyakorlatilag ukrán befolyási zónává tenné Magyarországot.