A kohéziós politika várhatóan a kutatás, a fejlesztés, az innováció és a digitalizáció körül forog majd a következő időszakban, az Európai Unió 2021-27-es költségvetés-tervezete azonban jelentős átalakításokat és forrásmegvonásokat tervez az előző ciklusokhoz képest – hangzott el Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől a Kohézió Barátai csoport budapesti konferenciájának sajtótájékoztatóján. A tagországok a kohéziós politika pénzügyi keretéről és annak felhasználási módjáról is eltérő véleményen vannak, hiszen a jelenlegi EU-s költségvetési javaslat a migráció támogatására fordítaná a britek kilépése miatt eleve várhatóan kisebb keretet.
A kohéziós alap majdnem a felére csökkenne a jelenlegi tervezet szerint, a kedvezményezett országok célja viszont, hogy ne csökkenjenek a nekik járó fejlesztési források. Többek között ilyen kérdések voltak napirenden a budapesti konferencián, és még lesznek is az elkövetkező, hasonló témájú találkozókon.
A Kohézió Barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat, és rendezze a vitákat. A csoport mostani, budapesti konferenciáján informális keretek között beszélhetik meg a tagállamok képviselői a tapasztalataikat, és fogalmazhatnak meg közös álláspontokat a 2020 utáni kohéziós politikát illetően, mivel az EU összes tagállama képviselteti magát. Az Európai Bizottság nem szervez fórumot a tagállamok véleményeinek begyűjtésére, így ennek a találkozónak az egyeztetései befolyásolhatják a kohéziós politika végső formáját is. Az EB ráadásul még a jövő májusi európai parlamenti választások előtt el akarja fogadtatni a következő időszak költségvetését.
Palkovics László a konferencia sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy meg kell erősíteni az innováció és a digitalizáció helyét a következő uniós költségvetésben, mivel Európa ilyen téren mind az Egyesült Államoktól, mind Ázsia fejlett országaitól le van maradva. Kiemelte, hogy a 2021-27-es ciklus legnagyobb kihívása a feladatok összehangolása, a jelenlegi javaslat viszont szavai szerint nem elfogadható Magyarország számára, mert nem lehet a kohéziós politika részévé tenni a migráció segítését. Hangsúlyozta, hogy Magyarország, valamint a V4-es országok jó gazdasági számai ellenére még szerkezeti kérdések is vannak, ezért el akarjuk kerülni a szegényebb tagországok kohéziós forrásainak csökkentését.
Sikertörénet, amelyet folytatni kell, csak kicsit máshogy…
Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős biztosa az Európai Bizottság által idén elkészített 2021-27-es költségvetési javaslattal kapcsolatban elmondta, hogy a tagállamok megkapták, elemezhették az elmúlt hónapokban, ezután a Bizottságnak egyenként véleményezhetik. A biztos a 30 éve működő kohéziós politika sikertörténetéről beszélt, amelyet azonban szavai szerint folytatni kell, hiszen több szegényebb tagállam fővárosi régiója ugyan már felzárkózott az európai átlaghoz, de még mindig jelentős különbségek vannak.
Oettinger beszélt a leegyszerűsített szabályokról a bürokrácia csökkentéséről, azonban azt is kijelentette, hogy Nagy-Britannia kilépése pénzügyi nehézséget jelent, a kohéziónak pedig
szembe kell néznie azzal, hogy hogy lesznek bizonyos forrásmegvonások.
A következő uniós költségvetési időszakban mintegy 80 milliárd euróval csökkennek az unió felhasználható pénzeszközei. A biztos úgy véli, ezt meg kell érteni a tagországoknak is, a források mérséklését azonban minél kevésbé fájdalmasan kell megvalósítani. Oettinger bikkfanyelven azt is kijelentette, finomítani kell azon a meglévő módszertanon, hogy adott kohéziós keret áll rendelkezésre az adott tagország számára. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy az Európai Bizottság kitart azon terve mellett, hogy a bevándorlást, mint a tagországokon átívelő folyamatot segítse a kohéziós keretből.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS