A székely–magyar összetartozást szimbolizáló lovasszobrot avattak fel Agyagfalván
Az 1848-as nemzetgyűlésen történtekre emlékeztek meg a székelyföldi Agyagfalván. Az eseményen felavatták a Trianon 100 – Összetartozunk elnevezésű, Hunort és Magort ábrázoló lovasszobrot. Az emlékmű leleplezésénél felszólaló erdélyi magyar tisztviselőket hagyományőrző huszárok díszőrsége kísérte az avató ünnepségre.
A székely–magyar összetartozást szimbolizáló Hunor–Magor-lovasszobrot és teret avattak fel a székelyföldi Agyagfalván, ahonnan a település bejáratánál lévő emlékműhöz vonultak az ünneplők az 1848-as nemzetgyűlésen történtek felidézéséért.
A magyar kormány külgazdasági és külügyminisztériuma támogatásával elhelyezett szobor – Kotormán Norbert és Kotormán László alkotása – nemcsak a helyi közösség életerejét hirdeti, hanem az egész nemzetét
– idézte Kászoni Szilárd helyi református lelkész a magyar–székely egység napján elmondott beszédét a Székelyhon. Mint mondta, Hunor és Magor együtt cselekvése, egymásra utaltsága és testvéri szeretete üzenetet hordoz a székelység és a magyarság számára.
Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője kiemelte: bizakodásra ad okot, hogy a történelmi nehézségek ellenére az elmúlt évtizedben a nemzet magára talált, amiben benne van egy jó jelen, és egy még jobb jövő ígérete, ami a magyarság számára biztosan sikeres lesz. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szavait idézve kijelentette: határa az országnak van, a nemzetnek nincs, egy magyar sincs egyedül. Ezt követően Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az összetartozás, az együtt gondolkodás fontosságát hangsúlyozta. Antal Lóránt szenátor hangsúlyozta: az agyagfalvi nemzetgyűlés nagyon fontos pillanata volt a székelységnek, hiszen az önrendelkezés gyakorlását jelentette.
Forrás: Székelyhon; Fotó: Zsigmond Barna Pál/Facebook
