A telefonfülkék ideje leáldozóban?

Lassan eltűnnek, mint a dinoszauruszok. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az izgalmas szextanácsokat adó tizennyolckarikás könyvek meg a pajzán rovatok még változatlanul ajánlják a liftet, vonatot, lépcsőházat az unatkozóknak, de a csináld telefonfülkében már rendre elmarad. Különben mi másra lenne alkalmas a telefonfülke, mikor zsebtelefon-számítógép-plazmatévéket hordunk a zsebünkben. Ha nem volnának a függőlegesen is aludni képes hajléktalanok, meg a hajnalban, hazafelé illemhelyiséget nem találó partyállatok, a telefonfülkék ajtaja rég berozsdásodott volna.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS – Pesti Mese/Nulla6egy Facebook-csoport

A Doctor Who? c. alacsony-költségvetésű, brit tv-sorozat Doktora az egyetlen, aki innovatív módon használja saját kék színű telefonfülkéjét, Tardist, ami nem mellesleg űrhajó és időgép is egyben, sőt az egész Idő bele van építve, de az ilyen fejlesztésekre a szélesebb közönségnek még várnia kell. A leselejtezés talán Anglia, de különösen London telefonfülkéit nem fenyegeti egyelőre, mert bár funkciójukat azok is rég elvesztették, piros színükkel, puritán eleganciájukkal a város, az angol városi lét jelképévé váltak.

Arra, hogy mi lesz hazai telefonfülkéinkkel, a beugrókkal és a dobozokkal, még bizonytalan. Jómagam a szocreálpiros kockafülkékért egy könnycseppen nem ejtenék, mert kezdettől annyi fantázia volt bennük, mint a mosórongyban. A régebbi, zöld-sárga típus viszont hiányozna, ha nem volna. Biztató, hogy a Váci utca környékén is ezek közül újítottak föl néhányat. Eredeti rendeltetésükön túl most mint információs táblaként is szolgál a négy oldaluk, térképpel, képekkel, kétnyelvű kultúrtörténeti szösszenetekkel. Bár a fülkék belülről elég sötétek lettek emiatt, és messziről úgy festenek, mintha kapásból összetaggelték volna őket, a turisták megnézik, használják, és egyelőre ez a lényeg.

A telefonfülke tudománytörténeti emlék. A 20-as évekbeli megjelenése és története mind a mai napig része az élőbeszédnek (tantusz pl.). Ez is azt bizonyítja, hogy a szabad telekommunikáció megjelenése milyen óriási hatást gyakorolt életünkre. A tudat, hogy otthonról, vagy az utcán sétálva bármikor beszélhetünk a világ más táján élő emberrel, meghallgathatjuk a legfrissebb híreket, a pontosidőt és sorolhatnánk, volt az első pozitív értelemben vett globális élménye az emberiségnek, és a telefonfülkék ennek az élménynek az emlékművei.

A Váci utcai kezdeményezés azért is jelentős, mert az eredeti információadó funkcióját kívánja visszaadni a fülkéknek. Innen már csak egy lépés, hogy korunk információáramlásához igazítva legyenek akár wifi-pontok, kormányzati portálok, menetrend-tájékoztatók vagy online jegyvásárló/foglaló automaták. Persze alternatív felhasználásukra is számtalan lehetőség nyílik, ahogyan történt ez Miskolcon, ahol könyveket lehet csereberélni a segítségükkel.

A lényeg, hogy láthatóan keressük a telefonfülkék méltó jövőjét, hiszen kihasználtságuk fényében aggasztó a tudat, hogy a több ezer fülkére milyen kevés nyilvános vécé jut.

Remélem leesett a tantusz…