A Terracycle és a hulladéktudatosság (Pesti Mese)

“maga a tény, hogy egy ilyen programra pénzt, időt és energiát szánnak, már jelzi a gondolkodásbeli változást”

Újrahasznosítás… Egy szó, amely magában hordoz valami fals szégyenérzetet fogyasztói magatartásunk miatt, és a vágyat, hogy hétköznapi életünk szemléletváltása mégis hozzájárul valahogy ahhoz, hogy unokáink előtt ne kelljen szégyenkeznünk jelen valóságunk törvényszerűségei miatt. Jelesül, hogy bármit teszünk, bármihez is nyúlunk, szemét keletkezik általa. És a szeméttel valamit kezdeni kell. Az újrahasznosítás nem szitokszó. Gondoljunk csak bele, hogy a kezelhetetlen szemét jelentős hányadát abból a kőolajszármazékból állítjuk elő, amelyet jelentős méretű elődeink, a dinoszauruszok, és más szerves élőlények hagytak hátra a számunkra valami gyanús, fekete ragacs formájában. Az újrahasznosítás tehát nem idegen fogalom, jelenkori gondolatiságunk számára inkább annak az alapvető, már a fizikaórán megtanult alaptételnek a gyakorlatba való átültetése jelenti a legnagyobb kihívást, amely szerint az anyag nem vész el, csupán átalakul.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS PÁL – Pesti Mese/Nulla6egy Facebook-csoport

A TerraCycle-t megálmodó magyar származású Tom Szaky olyan hulladék-fajták feldolgozását tűzte ki célul, amelyek újrahasznosítása jelenleg nem gazdaságos. Ez a termelődő szemétmennyiség 70-80 %-át teszi ki jelenleg. A piaci szereplők bevonásával létrehozott begyűjtőprogramoknak köszönhetően 2011-ben 3 millió dollár feletti összeget adományoztak jótékonysági szervezeteknek az újrahasznosításból származó bevételből. Erről, a cég alapvető filozófiájáról és a magyarországi helyzetről Pakot Renátát, a TerraCycle PR-, és kommunikációs menedzserét kérdeztük.

061: A gazdaságosan nem újrahasznosítható szemét aránya egyelőre igen magas. Elképzelhető, hogy egyszer képesek leszünk 100 %-ig feldolgozni a keletkező hulladékot?

PR: A probléma legjobb megoldása persze az lenne, ha nem keletkezne olyan hulladék, amit csak a lerakókra vagy az égetőkbe vihetünk. Lehet és kell is beszélni a tudatos vásárlás fontosságáról és egyéb vezérelvekről, de mi úgy gondoljuk, nem kellene addig várni, amíg ezek az elméletek a gyakorlatban is megvalósításra kerülnek. Ezért a TerraCycle egy aktuális problémára kínál egy azonnali, viszonylag egyszerűen megvalósítható megoldást. Ez a válasz korántsem tökéletes, de amíg mind a vásárlói mind a termelői attitűd nem változik meg gyökeresen, addig is egy áthidaló megoldást nyújt a szemétproblémára. Az általunk gyártott termékek természetesen nem az “egyszer használatos” fajtából vannak, ha mégis valamiért tönkremennek, vissza lehet hozzánk küldeni és ismételten újrahasznosítjuk. Így tehát megvalósul ezen anyagok “örök körforgása”.

061: Mi a titok? Hogyan lehet gazdaságossá tenni az „újrahasznosíthatatlan” termékek begyűjtését és felhasználását?

PR: Két fő módszert dolgozunk ki a programjaink gazdaságossá tételére. A „Brigádprogramok” egy szolgáltatás, amit egy márka igénybe vehet, ha azt szeretné, hogy az általa gyártott termékek vagy azok csomagolásai újrahasznosuljanak. Magyarországon pl. a Chio fizet azért, hogy a sós snackek csomagolásai (nem csak a Chio márkájúak!) újrahasznosuljanak. A Brigádprogramok nagy része lehetőséget ad arra is, hogy a gyűjtők kétszeresen is jól érezzék magukat: amellett, hogy a visszaküldött szemetüket újrahasznosítjuk, cserébe minimális adományt (egységenként 2 forint) is biztosítunk az általuk megnevezett nonprofit szervezeteknek. Minél több ember gyűjt, annál több szemét kerül jó helyre, és annál több pénz jut jótékony célra.

Az USA-ban és Kanadában tavaly ősz óta fut a “Nulla Hulladék Gyűjtődobozok”- program, Magyarországon még csak a program előkészítése folyik. A lényege, hogy bárki rendelhet egy dobozt, amiben egy-egy kategória szemetét gyűjti (pl. egy iroda rendelhet egy dobozt a kávékapszuláknak). Ha megtelik a doboz, visszaküldi hozzánk, és mi újrahasznosítjuk. Ez esetben a doboz ára magában foglalja a fuvarozás és a hasznosítás költségeit is – a környezettudatos magánszemély/iroda/vállalkozás így gondoskodhat a saját szemetéről.

061: A Magyarországon futó kampányaitok közül kettő is olyan szemét begyűjtésével foglalkozik, amely eredetileg is egészségkárosító termékekhez kapcsolható (cigi, csipsz). Nem népszerűsítitek akaratlanul is e termékek fogyasztását?

PR: Az, hogy Magyarországon jelenleg két olyan program fut, amely a “nem egészséges” kategóriába eső termékek szemetét kezeli, teljesen véletlen, ezekkel a vállalatokkal sikerült eddig megállapodni, és mi örülünk, ha bármilyen hulladékproblémára alternatívát kínálhatunk. A TerraCycle ilyen szempontból nem mérlegeli, hogy az adott termék eredetileg mennyire hasznos vagy nem hasznos, egészséges vagy nem egészséges. A tényeket nézzük: csipsz létezik, az emberek megveszik, a csomagolását eldobják, tehát keletkezik egy szemétprobléma. Nem promótáljuk a csipszevést, de az emberek tőlünk függetlenül is fogyasztanak ilyen termékeket, miért ne ajánljunk hát egy olyan lehetőséget, amivel legalább a környezetet érő terhelést csökkenthetik? Ugyanez hatványozottan vonatkozik a cigarettahulladékokra.

061: Pesten leginkább szórakozóhelyeken lehet az emblémátokkal és a gyűjtőedénnyel találkozni. Az állami, fővárosi szervek illetve magántársulások nem érdeklődnek a programjaitok iránt?

PR: Van erre is példa. Egy takarítóvállalat önként (tehát nem a megbízóik kérésére) elkezdte szelektíven gyűjteni a csikkeket az általa karban tartott irodaházakban. Másik példa Budapesten a Főkert Nonprofit Zrt, amely a város főbb zöldterületeit tartja rendben, és küldi nekünk az utcákról, parkokból összegyűjtött csikkeket. Emellett már itthon is érdeklődnek páran a városszintű csikkgyűjtés iránt Vancouver példájából merítve. Nincs tehát lekorlátozva a csatlakozók köre a vendéglátóhelyekre, ugyanakkor a szigorú szabályozások betartására figyelnünk kell e program közben is pl. fiatalkorúak és ebből adódóan közoktatási intézmények vonatkozásában.

061: Mikor találkozhat a magyar vásárlóközönség Magyarországon begyűjtött és újrahasznosított termékeitekkel?

PR: Itthon egyelőre még nem folyik újrahasznosítás, budapesti raktárunkban tároljuk az eddig összegyűlt hulladékot, és várjuk, mikor lesz annyi alapanyagunk, amelyből kiindulva megkezdhető a feldolgozásuk. Ez még hónapok, évek kérdése. Azt, hogy milyen termékek lesznek elérhetők nálunk, még nem eldöntött dolog, de gondolatébresztőnek az amerikai webshopunk: http://www.dwellsmart.com/TerraCycle