Összeszedett, fegyelmezett védekezéssel és Lévai elsőrangú kapusteljesítményével a magyar férfi vízilabda-válogatott legyőzte Montenegrót a hazai rendezésű vizes világbajnokság hetedik helyről döntő helyosztóján. Válogatottunk így megszerezte a hetedik helyet, de aligha kétséges: összességében csalódást keltően szerepelt a budapesti tornán.
Duplán csalódott csapatok csatája. Talán ez lehetett a legtalálóbb jellemzése a mai, hetedik helyért játszott Magyarország–Montenegró világbajnoki helyosztónak. Mert két olyan csapat találkozott, amelyik nem elég, hogy nem jutott be a legjobb négy közé és nem harcolhatott az érmekért, de végül még az ötödik helyezésért sem szállhatott medencébe, hiszen elbukta az első helyosztóját. Mi, magyarok Olaszország ellen kaptunk ki, míg Montenegró a „testvérnépe”, Szerbia előtt hajolt meg. A magyar válogatott mellett szólt előzetesen az a tény, hogy itt, Budapesten már összecsapott ez a két csapat a csoportmeccsek során, és akkor a mieink győzni tudtak.
A hetedik helyért zajló helyosztó is nagyszerűen kezdődött. A mérkőzés első negyedében összeszedetten és jól védekeztünk, Lévai pedig kiválóan védett, így kapott gól nélkül sikerült lehozni a játékrészt. Igaz, mi is csak egy gólt szereztünk, Nagy Ádám jóvoltából, de a vezetés akkor is megvolt. A második negyedben Lévai továbbra is szenzációs kapusteljesítménnyel rukkolt elő, s mivel Zalánki ötmétereséből, valamint Burián bombájából további két gólt lőttünk, megnyugtató előnyt szereztünk (3–0). A negyed második felében kicsit magára talált a kék sapkában játszó Montenegró, Jansik góljára kettővel tudtak válaszolni, így a félidő előtt egy perccel két gólra felzárkóztak (4–2). A montenegrói kapitány időt is kért, bízva abban, hogy tovább tudnak zárkózni, ám szerencsére labdát szereztünk és Vámos szép gólt lőtt távolról (5–2). Megnyugtató előnnyel várhattuk a mérkőzés második felét.
A harmadik negyedben ismét az első negyedben látott fegyelmezett, kitűnő védekezést láthattuk, az egész játékrészt lehoztuk mindössze egyetlen kapott góllal, és három negyed után mindössze három gólt kaptunk, ami ezen a szinten hatalmas teljesítmény. Amikor nem tudott blokkolni a védelem, Lévai hárított. Igaz, mi is több lehetőségünket elpuskáztuk, de azért Varga “Dumi” és Nagy Ádám góljaival sikerült tovább növelni az előnyünket, így az utolsó negyed előtt néggyel vezettünk (7–3).
A záró felvonás magyar lövések egész sorával indult, s bár többen is hibáztak, végül Zalánki Gergő megszerezte tizenhatodik vb-gólját, amellyel úgy tűnt, eldőlt a mérkőzés (8–3). A montenegróiak ezután kihasználták emberelőnyüket, szépítettek (8–4). Hárai kiharcolt kiállítása után nem használtuk ki az emberelőnyünket, Perkovic viszont újabb gólt lőtt, így szorosabb lett a meccs (8–5). A mieink támadójátéka sajnos beragadt a végére, perceken keresztül képtelenek voltunk gólt szerezni, így a balkániak lassan, de biztosan szorossá tették a mérkőzést. Bő másfél perccel a vége előtt, 8–6-os magyar vezetésnél emberelőnybe került Montenegró, izgulnunk kellett, hogy ne találjanak be, szerencsére a kapufa velünk volt. Elkapkodtuk azonban a támadást, Vámos lövését védte a vendégek kapusa, így ismét Montenegró támadott, de Lévai résen volt, feltéve a koronát egész meccsen látott kitűnő teljesítményére, ismét hárított. Ezzel tényleg eldőlt a meccs, mert már csak fél perc volt hátra.
A másodpercek leperegtek, másodszor is legyőztük Montenegrót, így megszereztük a hetedik helyezést. Igazi örömet azonban nem láthattunk a játékosok arcán, hiszen hazai környezetben, a szurkolótábor elképesztő támogatásától kísérve ennél mindenki többet remélt előzetesen. Azonban hamarosan lehet javítani, hiszen augusztusban Európa-bajnokság következik, ahol ki lehet köszörülni a mostani csorbát.
Vezető kép: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS