A világ határait is eltörölnék – Virtuális szabadságharcosok a migránsokért

Akár 5 évet is kaphat, aki menekülési ügynöknek áll. Nagy kérdés ugyanakkor, hogyan lehet fellépni a virtuális térben mozgó felbujtók ellen – mondta a PestiSrácok.hu-nak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a korábbi írásunkban bemutatott német propagandafilmről, amelyben embercsempészetre, migránsok utaztatására buzdítják az embereket. Utánajártunk annak is: milyen morális érvek és célok mozgatják a nyílt törvénysértést reklámozó német “szabadságharcosokat”.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS PÁL – PestiSrácok.hu

A Peng csoport Merkellel is levelezett menekültügyben

Miközben Svédország a migrációs nyomás hatására csütörtök déltől visszaállítja a határellenőrzést, Németországban arról győzködik a polgárokat a magukat akcióművésznek nevező aktivisták, hogy tevékeny részt vállaljanak a menekültek utaztatásában. Mint arról korábban beszámoltunk, a német Peng Kollektíva által létrehozott fluchthelfer.in elnevezésű honlap hasznos tanácsokkal látja el azokat, akik „bevándorlási ügynökként” részt kívánnak vállalni a migránsok célországba juttatásában. A német aktivisták úgy érvelnek, az európai szabadságjogok mindenkire érvényesek, a szabad társadalom megvalósulásának tehát éppen az EU szab gátat korlátozásaival.

A Peng csoport berlini művészek, értelmiségiek és aktivisták társasága. A szervezet gyakran megbotránkoztató akciókkal hívja fel magára és bizonyos ügyekre a figyelmet, a céljuk pedig az, hogy minél több emberhez eljuttassák az üzeneteiket, gondolataikat, nézeteiket. A Peng csoport már több akcióval magára irányította a média és a közvélemény figyelmét. Egyik emlékezetes performanszuk az volt, amikor 2013 decemberében aktivistáikat becsempészték a Shell olajtársaság egyik PR-rendezvényére, akik aztán a színpadra felvittek egy olaj szökőkutat, hogy így tiltakozzanak a multi sarkvidéki fúrásai és környezetrombolásai ellen. Ugyancsak emlékezetes a Peng azon akciója, amikor a menekültek befogadása mellett felszólalva képeslapot küldtek Angela Merkel német kancellárnak.

Ami jár, az jár

Maximilian Thalbach, a menekülteket segítő Peng csoport aktivistája szerint Németországban komoly tradíciója van a bevándorlók, a menekültek felkarolásának. Azt mondja, elődeik a kelet-német menekülteknek is segítettek, amikor még állt a berlini fal, most miért ne lehetne újra segíteni? Thalbach nem érti, hogy az Európai Unió és a nemzetállamok miért nem fogadják be a menekülteket. “Állampolgárság alapján teszünk különbséget emberek között? Ami jár az európaiaknak, az nem jár másnak? Az európaiak számára például láthatatlanok és ismeretlenek az országhatárok, de mások előtt léteznek? Ha előttünk nincsenek határok, akkor az egész világ lakossága előtt se legyenek határok Európában” – ismertette a Peng csoport álláspontját Maximilian Thalbach.

Hasonló érvrendszert vonultat fel Paul von Ribbeck a Peng kollektíva akcióművésze is, aki arra buzdítja a német középosztályt és úgy általában az állampolgárokat, hogy ha valahonnan jönnek haza nyaralásból, vagy pihenésből, és van hely az autójukban, akkor hozzanak haza egy, vagy több menekültet.

Az európai polgárok szabad mozgáshoz való joga sérül a bevándorlók miatt

A weboldal állításaival kapcsolatban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, a szabad mozgáshoz való jog egyike az Európai Unió négy alapszabadságának. Ez az uniós állampolgárok sajátja, sem a bevándorlás-politikával, sem a menekültpolitikával nincs közös metszete. Sőt, egyes tagállamok éppen az irregulárisan, illetve illegálisan áramló migránsok miatt kényszerülnek korlátozni ezt az alapszabadságot: határellenőrzéseket vezetnek be Schengenen belül. Végeredményben az európai állampolgárok szabad mozgáshoz való jogának sérüléséért azok az Európán kívülről érkező tömegek felelősek, amelyek nem tanúsítanak jogkövető magatartást és úgy viselkednek, mintha ez az alapszabadság őket is megilletné.

A honlap tartalmával kapcsolatban Szánthó Miklós hozzátette, a szólásszabadság nem irányulhat bűnelkövetésre történő felhívásra. Amennyiben a felhívás tartalma alkalmas a fizikai hatás – adott esetben akár csak bűncselekmény előkészületének – kiváltására is az büntetendő.

Nem civil érdemrend, hanem öt év jár a menekülési ügynöknek

A magyar Btk. szerint az embercsempészést az valósítja meg, aki „államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt” – idézi Szánthó. A „segítségnyújtásnak” bár tevőlegesnek kell lennie, lehet fizikai (pl. valós „kísérés”), de lehet pszichikai (pl. tanácsadás, útbaigazítás) is. A tényállás bármely állam határához kapcsolódóan megvalósulhat.

A bírói gyakorlat alapján embercsempészésnek nem csak az illegális határátlépéshez nyújtott segítség minősül, hanem az „átcsempészett” személy országon belül történő szállítása is – akár úgy is, hogy azért vagyoni ellenszolgáltatás nem jár. Mindezek alapján az embercsempészetért alapesetben akár 5 évet, súlyosabb esetben akár 8 vagy 10 tíz évet is lehet kapni, de az előkészületért (pl. elkövetésre felhívás) is akár hármat.

Virtuális szabadságharcosok

Szánthó Miklóstól arról is érdeklődtünk, betiltható -e a honlap, illetve kinek a feladata ezzel kapcsolatban eljárni. Szánthó szerint a magyar Btk. hatálya nem csak a (bárki által) belföldön elkövetett bűncselekményre, hanem a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is hatállyal bír, ha a magyar jog szerinti bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. Tekintettel arra, hogy akár csak az illegális határátlépéshez nyújtott eligazítás, tanácsadás fentiek szerint minősülhet embercsempészetnek – „enyhébb esetben” embercsempészéshez nyújtott bűnsegélynek –, a magyar hatóságok feladata ennek felderítése, ha a bűncselekmény „fizikailag is” Magyarországon valósul meg.

A „virtuális” elkövetés megítélése és felderítése vonatkozó joggyakorlat hiányában nehezen megítélhető: itt a magyar nyomozó hatóságok természetesen EU-s együttműködés és nemzetközi jogsegély révén kapcsolatba léphetnek külföldi társszerveikkel, a honlap „blokkolása” érdekében pedig az NMHH veheti fel a kapcsolatot a magyarországi hozzáférést biztosító távközlési cégekkel, illetve a külföldi hírközlési hatóságokkal.

Az is nagy kérdés, hogy ameddig ez a tevékenység a “virtuális térben” mozog, akkor mit csinálnak a német hatóságok. Ha az illető idejön Magyarországra és folytatja ezt a tevékenységet (szállít, itt ad a migránsoknak tanácsot stb.), akkor nyilván egyértelmű a helyzet.

Kezdőkép: zeit.de