A köztársasági elnök a keményebb megoldást választotta: nem megfontolásra küldi vissza a parlamenthez az elfogadott törvényt, hanem az Alkotmánybíróság elé utalja. Az elnöki hivatal ezt közleményben tette nyilvánossá honlapján. “Az MNB-törvény vizsgálata során azt is megállapítottam, hogy a módosítás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével, így a törvény kihirdetése előtt ebben a kérdésben is az Alkotmánybíróság állásfoglalását kértem.” – írta az elnök. Emellett még egy kemény megfogalmazás is található a szövegben.
Az Országgyűlés 2016. március 1-jén fogadta el a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását – írja az elnöki hivatal. “Az elfogadott törvényt megvizsgálva megállapítottam” – idézi a honlap a köztársasági elnököt -, “hogy a módosítások nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, ezért – eleget téve alkotmányos kötelezettségemnek – a mai napon kezdeményeztem a törvény szövegének alkotmánybírósági felülvizsgálatát.”
Visszamenőleges hatály tilalma
A hivatal közleményében idézi az elnök nyilatkozatát:
“az MNB-törvény vizsgálata során azt is megállapítottam, hogy a módosítás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével, így a törvény kihirdetése előtt ebben a kérdésben is az Alkotmánybíróság állásfoglalását kértem.”
A postai szolgáltatásokról szóló törvény is megy az AB elé
Az államfő a következőképp folytatja: “Hasonló okból – a visszamenőleges hatály tilalma miatt – a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményeztem az Alkotmánybíróságnál.”
A köztársasági elnök aztán rátér a közpénzekkel való gazdálkodás szabályaira: “Meghozott döntéseimben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk Alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek. Az Alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti.”
Az elnök elvi állásfoglalást is tesz: “A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia.”
Az államfő kemény nyilatkozattal zárja sorait:
“Elnöki beiktatásomkor tett fogadalmam alkotmányos kötelezettségeim maradéktalan vállalását jelentette.
Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm.
Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése ezt egyértelmű kötelezettségemmé teszi.”
-zárul a nyilatkozat.
Forrás:KEH Fotó:orientpress.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS