A jövőben tovább erősödik az élelmiszer-előállítás ipari jellege, ugyanakkor közelebb kellene vinni azt az emberekhez – ez az ágazat egyik nagy kihívása a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint.
A kamara az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében idézi a beszélgetésen részt vevő Nagy István agrárminisztert, aki kifejtette: következményekkel járna az ember további elszakadása a természettől, így újra meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy mi a természet rendje, valamint meg kell ismertetni a társadalmat azokkal a folyamatokkal, amelyek eredményeként az élelmiszer az asztalra kerül. A miniszter szerint ezt a munkát hátrányosan befolyásolják az olyan kezdeményezések, mint például a ketreces tojás bojkottja vagy a sertés ivartalanításának betiltása. Ezek ugyanis vagy rosszabb minőségű, vagy nagyobb kockázatú alternatívákat eredményeznek, de a kezdeményezők erről már nem tájékoztatják a fogyasztókat – mutatott rá.
Folyamatosan változnak az irányzatok, az életmód; ez új termékeket, új versenyhelyzetet hoz magával, amire reagálni kell. Ezzel együtt Magyarország a távoli jövőnek tekinti a szintetikusan előállított húst, ugyanakkor a növényi fehérjék szerepének erősödésére lehet számítani
– jelezte Nagy István.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerint elsősorban az ismeretlentől való félelem áll a mezőgazdaság utóbbi időben erősödő hátrányos megítélése mögött. A társadalom egyre több elvárást támaszt az ágazattal szemben; ezek betartása az árak emelkedéséhez fog vezetni.
Meg kell értetni a társadalommal, hogy a gazdálkodóknak elemi érdekük a környezetet védeni, mert az biztosítja a megélhetésüket, akár generációkon keresztül. Ennek egyik kulcsa a gyerekek felé nyitás, akár az iskola keretén belül, akár közvetlenül a gazdaságokban bemutatva a termelést
– hangsúlyozta.
Az élelmiszer bizalmi termék, aminek előállítása jelenleg leköti a gazdálkodók figyelmét, de a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a korrekt, tudományon alapuló tájékoztatásra Jakab István, a MAGOSZ elnöke szerint. Emellett a korszerű vízgazdálkodás kialakítását is kulcsfontosságúnak tartja; anélkül az egyébként legkorszerűbb technológiákat sem lehet kihasználni.
A közlemény szerint Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége elnöke úgy látja, hogy a jövőben a növekvő igények kiszolgálása érdekében tovább erősödik az élelmiszer-előállítás ipari jellege. A Kárpát-medencének ugyanakkor nagy lehetőséget jelent, hogy jobb minőségű, prémium termékeket állítson elő. Erdély számára külön lehetőség, hogy 1,5-2 millió hektár olyan szántóterület van, ami korábban erdő volt. A XXI. század egyik legfontosabb alapanyaga és hiányterméke viszont a fa lesz, így most kell elkezdeni a telepítéseket.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke kiemelte, hogy Erdélyben a nagy gazdaságok határ nélküli támogatása helyett a kisebb gazdaságokra kell a hangsúlyt helyezni, amiben számítanak Magyarország segítségére is.
A beszélgetés zárásaként a résztvevők egyetértettek abban, hogy ma is érdemes a mezőgazdasági pályát választani, mert élelmiszerre mindig szükség lesz
– áll a NAK közleményében.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS