A Magyar Tudományos Akadémia lassú átszervezése ugyan megindult a rendszerváltáskor, azonban az intézmény mind a mai napig nem szabadult meg az 1949-es, szovjet típusú szerkezettől. Azóta az MTA állam az államban. Ennek megreformálása ellen tiltakoznak a ma kora délután élőláncot alkotó szervezetek. Számukra készült ez a kis történelmi összefoglaló, mert úgy tűnik, hogy a történelmi ismereteik – magas műveltségük ellenére – hiányosak.
Ennek a rendkívül centralizált és bürokratikus rendszernek a lebontására már történtek kísérletek, de általában belső ellenállás miatt meg is buktak. Számos cikk, sőt cikksorozat jelent meg a médiában arról, hogyan lehetne átalakítani az intézményt, a szervezeten belül dolgozó kutatók némelyike is kritikus hangot ütött meg a szovjet rendszer maradványai ellen. Rövid áttekintésben szemléltetjük, hogyan vált a független tudományos intézmény a szovjet igazgatás részévé, és mitől kellene valóban megszabadulniuk.
A szovjet diktatúra megteremtését követően az ország összes intézményét, így a Magyar Tudományos Akadémiát is átszervezték, megváltak a régi, tudományos fokozattal és nemzetközi elismeréssel rendelkező tagoktól: 230 akadémikusból 122-t kizártak, helyüket a Magyar Dolgozók Pártjához hű emberekkel töltötték fel. A kizárt tagok tudományos pályája ezzel kettétört, nem kaptak lehetőséget pályájuk folytatására idehaza. Az új intézmény működéséről egy törvény is született; az 1949. évi XXVII. törvény 1. paragrafusa kimondta:
A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Népköztársaság legfelsőbb tudományos intézménye, amely a legkiválóbb tudósokat foglalja magában. Célja, hogy az elméleti és alkalmazott tudományok fejlesztésével, művelésük megszervezésével és általában a tudomány minden eszközével hozzájáruljon a szocialista társadalmat építő népek fejlődéséhez, különösen a Magyar Népköztársaság művelődési és népgazdasági feladatainak megvalósításához.
Az intézményt megfosztották tudományos jellegétől és a társadalomban betöltött szerepét is erőszakosan átalakították: egy erősen centralizált intézménnyé vált, az országos tudományos terv kidolgozásán túl a tudományos minősítésen át a tudományos egyesületek és társaságok felügyelete is hozzá tartozott, de ők irányították a tudományos könyv- és folyóirat-kiadást is. Szigorú alá-és felérendelést alakítottak ki. Az átszervezett Akadémia aztán a kommunista rendszer minden tervét végrehajtotta, a Szovjetunió által sugallt kutatásokat végrehajtotta, társadalomtudományok terén pedig kiállt a „dialektikus és történelmi materializmus” mellett. Kinyilatkoztatta, hogy ez az egyetlen tudományos világnézet, minden más pedig áltudomány, dilettantizmus.
A rendszerváltás sem változtatott ezen a hozzáálláson: a pejoratív megnyilatkozások máig használatosak mindazok lejáratására, akik az MTA-étól eltérő nézetet vallanak.
Az állam átvállalta az intézmény teljes finanszírozását, ami 1949 előtt vegyes rendszerben történt: állami támogatások mellett voltak adakozó mecénások, akik jelentősen hozzájárultak az intézmény működéséhez.
A szovjet tudományos modell
1949-től bevezették a szovjet tudományos rendfokozatokat, mely a tudományok kandidátusa és tudományok doktora fokozat elnyerését politikai feltételekhez kötötte, és odaítélését egy központi szervre, az Akadémia keretében működő Tudományos Minősítő Bizottságra bízza; mindez idegen a hazai és az európai hagyományoktól, amelyek szerint az egyetemek hatáskörébe szokás utalni ezt a feladatot. Többen is nyilatkozták azóta a magyar sajtóban, hogy a tudományos fokozatokkal lehetett manipulálni; ilyeneket nemcsak tudományos munka árán lehetett szerezni, hanem ajándékozni lehetett közéleti szereplőknek, pártfunkcionáriusoknak – egyben meg lehetett akadályozni, hogy nem kedvelt személyek fokozatot nyerjenek.
A rendszerváltozás utáni reformtörekvések és bukásuk
Mit tettek az akadémikusok? Amit 1949-ben. Hűek maradtak ahhoz a rendszerhez, amely kiválasztotta és piedesztálra emelte őket. Megnyugodtak, hogy nem lesznek kitisztogatva, megalázkodtak, behódoltak és élvezték a szocializmusban elért előnyeiket. Az Akadémia vezetői is az akadémikusok privilégiumainak megőrzését tekintették első számú feladatuknak. Ebben fő szerepet kapott Glatz Ferenc történész, reformkommunista művelődési miniszter, aki 1996-tól 2002-ig állt az MTA élén. Ugyan Glatz hajlandó volt végrehajtani némi konszolidációt, de fő célja az intézethálózat és az akadémikusok privilégiumainak megtartása maradt. A későbbi elnök, Vizi E. Szilveszter nagyobb reformot kezdeményezett, de a reformbizottság javaslatából vajmi kevés került az elnökség elé és lett elfogadva. Már a jobboldalisággal legkevésbé sem vállalható Kornai János közgazdász is megállapította, hogy az MTA-tagság nem tudományos eredményeken, hanem összeköttetéseken múlik. Ezt senki nem is cáfolta.
Kiharcoltak az MTA-nak egy addig ismeretlen köztestületi státuszt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam vonuljon ki a magyar tudomány irányításából, adja oda az MTA-nak a szükséges pénzt, az elköltést bízza rá, ők pedig kétévenként beszámolnak az eredményekről. Így lett az MTA állam az államban. Érdekesség, hogy ez a rendszer anno még a megszorítást pártoló és ahhoz muníciót gyártó Népszabadságtól is kritikát kapott.
Magyar Marxisták Mutyiakadémiája
Az MTA tagjai egymás között osztogatják a pályázati pénzeket. Az egyik bírálja a másikét, a másik az egyikét és mindkettő nyer. Feltehetjük a kérdést: lehet-e akadémikus, akinek nincs saját kutatási eredménye, soha nem volt témavezetője egyetlen témának sem, a jelöléskor szakmai vezetőjének a kutatásait tüntette föl saját eredménynek. Nincs is az adott témában saját publikációja. A válasz: lehet, ha az adott tudományos osztály tagjai a fent említett módokon le vannak kötelezve.
Persze az örök kedvencünk az MTA Filozófiai Kutatóintézete marad, amelyről a Magyar Nemzet még 2010-11-ben írta meg, hogy összesen 400 millió forintot fizettek ki olyan marxista, lukácsista tanulmányok írására, amelyeket szerzőik (leginkább az átkosban) már jórészt kidolgoztak, és amúgy sem érthető, hogy miért kéne pályázati úton támogatni az érintettek tudományos életművének és oktatói tevékenységének alapját képező, amúgy igencsak meghaladott gondolatok leírását. Akkor a kedvezményezettek, köztük Heller Ágnes, Gábor György vagy éppen Vajda Mihály antiszemitizmust kiáltottak, de a helyzet csak nagyon lassan változik, hiszen a PestiSrácok.hu tavaly nyáron írta meg, hogy az MTA Filozófiai Intézetében még mindig marxista szeánszok folynak állami pénzen: Heller Ágnes, Vajda Mihály és Krausz Tamás szónokolt ugyanis 1968-ról.
Persze hosszan lehetne írni arról is, hogy az MTA Történettudományi Intézetében még mindig fontos pozíciót birtokol a marxista történelemszemlélet élő apostola, a már emlegetett korábbi MTA-elnök Glatz Ferenc is, miközben az intézet vezetése a kormány oktatáspolitikáját hevesen bíráló baloldali történészek gyűjtőhelye.
És egy kis PS-vélemény a végére: Élőlánc és tüntetés helyett tudomásul kellene venni, hogy a tudományos technikai forradalom nélkülünk zajlik. Hiába értékeljük túl magunkat, a világnak nincs ránk szüksége. A kevés pénzünket a nemzeti kutatásainkra kellene fordítani. Az Akadémiának pedig le kellene vetkőznie arisztokratikus közönyét. Csak a társadalommal való együtt gondolkodás vezethetné ki az MTA-t a zsákutcából.
Vezető kép: Ez az a ház, ahol semmi nem változik? – Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára és Lukács György akadémikus, filozófus beszélget az MTA közgyűlésének szünetében, 1970. február 3-án. MTI Fotó: Molnár Edit
végre
2019-02-14 at 21:09
Ezek után hozzá se tudok szólni
Tgolyó
2019-02-14 at 16:26
Arról még senki nem szólt egy szót sem , hogy ezek a nagy tudománnyal felvértezett elvtársak milyen módon lehetetlenítették el, alázták le ,azt a gigantikus lenyűgöző , csodálatos A Nagy Révai Lexikon sorozatot .
Esvány
2019-02-13 at 21:35
Igazi két “lepcsesszájú” bolsevik szarházi.
Hesslerezredes
2019-02-14 at 13:58
És mindketten a képen a ‘választott nép fiai’…
tango47
2019-02-13 at 11:11
Na ezért nem mer hozzányúlni egyik kormányzat sem például az egészségügyhöz. Ott a főorvosok privilégiumai a védendők, pedig szerintem még közép-Európában is egyedülálló a korrupció – az állami és a magánpraxisok keveredése.
Az akadémikusok sztrájkolhatnak, a kutya nem venné észre, de az orvosoknál már más a helyzet.
Lazics
2019-02-13 at 23:33
Pontosan így van! Remélem, ők is sorra kerülnek egyszer. Ez egy igazi méhkas. Lehet, hogy egy generációnak kell kihalnia a változáshoz.
ómió
2019-02-13 at 08:37
Úgy tűnik, az efftársiasság levetkőzése szinte lehetetlen.
csakafidesz
2019-02-13 at 11:25
Abszolút! Akik anno doktoráltak ma mennek nyugdíjba és még szavuk van.
Helga
2019-02-13 at 08:36
Ehhez egy eset kívánkozik: anno egy magas tisztségben lévő személy felkeresett egy felsőoktatási intézmény könyvtárát, s kiadta utasításba, hogy a nagydoktorija végett nézzenek utána “idézettségének”. Nem volt kis munka, mert ráadásul, még határidőt is szabott, de mindent félretéve a végére jártak. Legnagyobb felháborodása mellett tudomásul kellett vennie, hogy a több ezer dokumentum feltárása után is csak összesen három helyen említették, de ott is mint másodhegedüst. Pontositva: társszerzőként. Szerencsére nem volt akkora súlya, hogy megbosszulhassa az eredménytelenségét bebizonyitó munkát.
Éliás Zsolt András
2019-02-13 at 07:58
Remélem, hogy nem csak a komcsi szabcsikőműveseket, de a habsbulg történelem hamisító, magyartalanítók is a méltó helyükre kerűlnek!
SicTransit
2019-02-12 at 23:23
Idézett népszabadság cikk fele szó szerint lett átvéve. Még a záró PS vélemény fele is onnan van, szó szerint…
Torockó
2019-02-12 at 21:50
Sok-sok éve hánytorgatom, hogy az MTA olyan maradványa a sztálin-rákosi-féle rendszernek, amelyik változatlanul megőrizte önmagát mindmáig.
Egy pénznyelő automata, amiből egyetlen fillér nem jön vissza a nemzet számára.
Ideje nyugati típusúra alakítani.
Blanka
2019-02-12 at 21:36
Ezt Glatz írta a AMagyarok krónikája bevezetőjében.
csakafidesz
2019-02-13 at 01:50
Lécci idézzed, mert Feri nem ilyen hülye.
Dobi56
2019-02-12 at 21:11
Tán tévedek de Kosáry Domokos (MTA elnöke 1990-1996 között)jelentette ki, hogy a lovaglástól görbe lábú magyarok lába az eke utáni járástól egyenesedett ki.Hala, keszi veri hát ziher, hogy finnek vagyunk.
csakafidesz
2019-02-12 at 20:51
Glatz Ferit meg kell védenem. Egyrészt, mert jól ismerem, sokszor vitatkoztam is vele, másfelől értelmesen gondolta úgy, és gondolja ma is, hogy előbb ki kell azokat a kereteket dolgozni ahol az egyes tudományágak elkülönülten fejlődhetnek, mert a mindent egybemosás (ld. “Társadalomtudományok” címke) a szakkutatásokat lehetetlenné teszi. Neki a meglévő intézeti hálózaton belül képzelhető el csak a tudományos élet reformja és az is óvatosan. Ahogy mondta nekem, hogy évtizedek munkái vannak egy-egy intézet anyagában, ezeket meg kell egyben őrizni.
Én hajlamos vagyok igazat adni neki, mert az MTA nem propaganda szervezet volt, sőt legkevésbé volt az, hanem egy-egy témakörben komoly tudományos műhely is ahol a szocializmusban kiadhatatlan tanulmányok százai fekszenek ma is a fiókokban.
mébell
2019-02-12 at 19:46
Elena Ceausescu is ,,akadémikus” volt. Tudományos ,,munkássága” éppen annyit segítette a gazdaságot, mint az MTA jelenlegi ,,filozófusai”
Vízöntő
2019-02-12 at 19:44
Felül kell vizsgálni a tagfelvételeket. Akiknek nem volt tudományos munkájuk, ha a másokét lopták bemutatásra, ha nem volt publikációjuk, tehát simlivel lettek tagok, azokat ki kell zárni!
Ha hosszú évek óta csak élvezik az állam pénzét, és annak alapján építik a majdani milliós nyugdíjukat, de semmilyen tudományos munka vagy publikáció csak a kormány lépéseinek kritizálása, talán fizessék vissza a semmiért kapott juttatásokat! 2010 előtt a ballibes elvtársaik a rászoruló szegényekkel közölték, hogy nincs ingyen ebéd, hát mi meg közöljük most velük, a nem rászorulókkal!
idirablo
2019-02-12 at 19:23
Mire jó a listázás? Nem elég rájuk nézni?
csepeli
2019-02-12 at 18:08
Széchenyi nyilván nem Kapolyi, Lukács stb. akadémikusok műhelyére, kifizető helyére gondolt alapításkor. Nézzék át az eredeti alapító okiratot /magam nem láttam/, és legyen társadalmi vita után parlamenti döntés a célokról: mi “szolgálja a haza javát”. Rögtön kiugrik, hogy a sok társadalom tud. nem való az akadémiára, mert egyik ága sem hoz hasznot, nem pártsemleges, de mélyen egyéni elkötelezett /ld. gender őrület/. Azt a pénzt, amit ezután az Akadémia kap, használja a legjobb belátása szrt., és számoljon el az eredménnyel, cégként.
csakafidesz
2019-02-12 at 21:02
Tény, hogy egyes “elvtársak” számára kifizető hely volt az Akadémia, de ugyanakkor, ha nem zajongott valaki akkor a hivatalostól teljesen eltérő témákban kutathatott nyugodtan. Mondjuk még Jezsov személyét is kutathatta és Jagoda halálának körülményeit is, ha csak a barátaival osztotta meg a gondolatait. (Tudni kell, hogy a “jezsovscsina” vagyis a “nagy terror” időszaka volt Sztálin hatalmának megszilárdítása.)
Kakasmárton
2019-02-12 at 16:29
Széchenyi István azért alapította meg a Magyar Tudományos Akadémiát , és áldozott pénzt a saját vagyonából, hogy a nemzet szellemi vagyonát rendezett körülmények között lehessen összegyűjteni és gyarapítani. Kőrösi Csoma Sándor 25 évig tartó kemény munkáva megalkotott tibeti- magyar szótárát is erre gondolva küldte el a magyar népnek, az MTA -nak címezve.
Lassan 200 éve hever a hagyaték a British Múzeum Golden termének polcán.Itt lenne az ideje hazakövetelni és az akadémikusoknak közkinccsé tenni. Nem hhagyni elfeledni, és csak az angol – tibeti szótárat propagálni !
Hesslerezredes
2019-02-12 at 16:12
Hogy mit ér az MTA? Nos, ha egy átlagember mondja valamire, hogy nem lehet megcsinálni: lehet, hogy téved. Ha egy szakember mondja ugyanezt: lehet, hogy téved, de lehet, hogy igaza van. Ha egy tudós mondja: biztosan téved! Az akadémia a tudomány megcsontosodásának és ortodoxiává válásának a helye. Feloszlatni azonnali hatállyal! Önkéntesen újjáalakulhat, de semmi hatáskört sem szabad neki adni. Ja és az olyan áltudományoknak, mint a történelem, az irodalom, a picsológia (pszichológia), a nyelvtudomány (ez maga egy oximoron), a közgazdaságtan, a jog stb. – tilos akadémiát csinálniuk. szakmai műhelyeik lehetnek – minek? -, de semmi hatáskörrel!!!
Tolnai Ferenc
2019-02-12 at 15:21
Ki kell dobni az MTA-ból a bolsi tetüket.
túródóra
2019-02-12 at 15:16
Ki kell söpreni a naplopókat!Egymást húzták-vonták be az ilyen kifizetőhelyekre!Semmiféle tudás nem volt mögöttük.Élősködők!Paraziták!Mindenhol ott vannak!Bíróságon,rendőrségen,az állami hivatalok tömkelegében!Mindenhol árulják a HAZÁT!
Dobi56
2019-02-12 at 15:10
Kedves M Csilla. Gondolom ön is tud a sport népegészségre gyakorolt hatásairól. A köztéri lámpák valóban problémásak mivel led lámpa ami hajlamos a ködös, párás levegőben az ún. spot hatását elveszíteni.Így szórt fény hiányában töredékét világítja be teljes fénnyel a megvilágítandó területnek. Valóban jobb lett volna ha a “Viktorunk” egy kőbányai 1 1/2 szobás panellakásban fogadja a hazánkba látogató diplomatákat, legalább is Ön szerint. Akik a demokrácia (demosz-nép) hiányáról sikoltoznak azoknak miért fáj ha kikérik a nép véleményét? Annak tán utána nézni ki is ez a jóságos bácsi, milyen tervei vannak Európával, velünk.Hogy milyen eszközökkel szerezte vagyonát, miért nemkívánatos személy sok országban (Francia országban 2 év börtönre ítélték jogerősen.)Az, hogy 4 millióan éheznek remekül le mérhető egy hosszú hétvége előtt a nagyáruházak parkolójában. de esetleg próbáljon szállást foglalni egy felkapottabb üdülő helyen most.
khm
2019-02-12 at 14:54
“Számos cikk, sőt cikksorozat jelent meg a médiában arról, hogyan lehetne átalakítani az intézményt”
Ezt? Sehogyan sem. El kell vonni az állami támogatást,gy héten belül eloszlanak,mint a vészbanyák a ködben.
A dózerolás után lehet újat,s működőképest építeni.
Mátyás
2019-02-12 at 14:54
A cikk elején lévő kép súlyosan antiszemita. 🙂
khm
2019-02-12 at 14:59
Nem a képben van a hiba. 🙂
Zoli
2019-02-12 at 21:19
Tudományosan igazolt, hogy a sémi rassznál genetikusan öröklődik a hosszú orr, a sivatagi klíma hatásaként. De Isten malmai lassan őrölnek. A fotó shop viszont gyorsabb.
Egyszerű és magyar
2019-02-12 at 14:44
Szélnek ereszteni az egész bagázst. Alapítsanak maguknak saját kakadémiát, tartsák el saját magukat, nosztalgiázzanak a brezsnyevi, grósz károlyi időkről teát és kekszet szopogatva a műfogsoraikkal.
A Magyar Tudományos Akadémiát pedig feltölteni arra alkalmas valóban jó koponyákkal,akiket tisztelni lehet, akiktől várhat is valamit Magyarország, nem csak ők várnak el tiszteletet és megbecsülést Magyarországtól.
oshon
2019-02-12 at 17:11
Nagyon helyes mondas ! Hajra magyarok !
Rakovszky István
2019-02-12 at 17:25
SZélnek kellene ereszteni az összek anarcho-kommunista tagot, és minden olyant aki nem tett le eddig semmi értékeset a nemzet asztalára‼
Eltörölni a MTA jelenlegi szabályzatát/alkotmányát, és ehhelyett SZéchenyiét állítani vissza!
Benedek Károly
2019-02-12 at 14:31
Glatz nagyon csalogatta Makoveczet, hogy lépjen be. Azt válaszolta, hogy előbb rúgd ki a munkásőreidet. Azt nem lehet- válaszolta Glatz.
Benedek Károly
2019-02-12 at 14:29
Trencsényi Waldapfel Imre akadémikus, klasszika filológus, ELTE Btk, munkásőr, a KISZ egyik alapító atyája pisztollyal járt tanítani.
Az MAT= Magyartalan Áltudományos KAKAdémia.
KáZsé
2019-02-12 at 15:49
Na és a leánykája! Valdapfel Eszter,aki Homann Bálintot megfigyelte!És az aljas nemzetünket ģyalázó Glatz !Tünés !!!
Gedeon Szánti
2019-02-12 at 14:07
NAGYSZERŰ CIKK…igen…az a hurkatöltő amibe elöl töltik be a finomságot és hátul NEM JÖN KI SEMMI…azt el kell dobni…most ez az eset áll fenn…csak nyomjuk bele az adónkat semmi haszon fejébe…pfuj…
zord vazul
2019-02-12 at 13:58
Szent Györgyi Antal Nobel díjas tudós már 1945-ben megmondta, hogy a kialakult politikai és a tudományos vezetés számára vállalhatatlan. Emigrálásának oka ez volt.
Cipészből lett akadémikus jól mutatott a korszak kezdeti tablóján. És még hányan voltak hasonlók.
Fel lehetne idézni azt a mérhetetlen kárt amelyet az országnak okoztak. Csak néhány hétköznapi példa:
A kiváló génekkel rendelkező Magyar tarka szarvasmarhát lecserélték a Holstein friz tejelő marhára, amely temelési minőségében meg sem közelítette a hazai fajtát.
A mangalica sertés Magyarországon is őshonos volt. Kitalálták akadémiai tudósok, hogy sok zsír káros az emberi szervezetre, de különben is a hús aránya sem jó. Ezért angol, holland és még a jó isten sem tudja hogy honnan importáltak ” húsra javító ” sertéseket, amelyeket aztán un. koncentrált sertéstartó telepeken tartottak katasztrófális eredménnyel, és környezeti pusztítással. Mára már ez szerencsére elmúlt, a mangalica fajta ismét a nemzet értékéhez tartozik.
Sorolni lehetne még számos konkrét példát a gyapot termesztéstől az egyetemi kutatások eredménytelenségéig. A még maradék szobatudós társaság – filozófia, történettudomány – legtöbbje azon töri a fejét, hogyan tud keresztbetenni a Magyar társadalomnak, aktuális kormányzatnak. “Lehengerlőnek” minősített tudásuk legtöbb esetben hazugságokat, félreinformációkat tartalmaz ami fabatkát sem ér.
És e téren még a legszebb példa a finnugribugrizmus amelyhez körömszakadtig ragaszkodnak, vagy említhetném végül Petőfi Sándor tragédiájának feltárását – Kéri Edit és társai részvézelével Barguzinban – amelyet az akaddémia a mai napig nem ismer el, az ott tartott dokumentumokat titokban tartja.
Összefoglalva:
Minden elismerésem a jelenlegi kormányzatnak, hogy ezt a pénznyelő és eredményeket nem produkáló beltenyésztett, tudósoknak aligha nevezhető társaságot megtisztítsa az őskövületektől.
Szerencsére már a valódi tudósok is merik hallatni hangjukat. Sok nevet fel tudnék sorolni az igaz Magyar mai tudósok közül, de ezt most terjedelmi okok miatt nem teszem. A youtube-on mindegyik megtalálhaató.
Tisztelet a bátraknak az igazmondóknak a kormányzatnak.
Banza
2019-02-12 at 15:18
Szent Györgyi Antal?
Lazics
2019-02-13 at 23:12
Albert. Mint a Flóri.
Banza
2019-02-12 at 15:20
Ha nem értesz a mezőgazdasághoz nem baj, csak ne irkálj ekkora hülyeségeket.
Zord Vazul
2019-02-12 at 17:59
Mit kezdjek az ilyen válasszal ? Bakker legalább egyetlen cáfolat kellene. Emlékszel Horn ( nem Gyula) akademikusra ? Innentől folytasd ha szakértő vagy….
Stamler Lajos
2019-02-12 at 15:31
Albert!
Banza
2019-02-13 at 18:13
Pl a holstein vs magyar tarka esetében melyik ertékmérő tulajdonsága jobb a magyar tarkának a tejtermelés tükrében? Illetve hogyan oldanák meg meg kizárólag mangalica tenyésztéssel a jelenlegi sertéshús fogyasztást kishazánkban?
Bnaza
2019-02-14 at 17:48
Zord Vazul Horn péterre gondolsz?
smisi
2019-02-16 at 12:06
Szent-Györgyi egészen jól megvolt Rákosival – egy ideig. Az MTA “megtisztításánál” ő volt az egyik igen fontos háttérember. Emigrációját pedig elsősorban az motiválta, hogy megérezte: ha egy már vállalhatatlan (politikai) határátlépést fognak tőle követelni nem mondhat “nem”-et, különben barátság ide vagy oda, szerencsés esetben is “csak” a Gulagra kerül. Amerika azért jobb volt.
Hesslerezredes
2019-02-12 at 13:46
Kedves P.S.! Azért megköszönhetnétek, hogy az MDP nevének az elírására felhívtam a figyelmeteket, látom már kijavítottátok.
Huth Gergely
2019-02-12 at 19:30
Köszönjük!
Hesslerezredes
2019-02-13 at 09:57
:))))))
Barna Memics
2019-02-12 at 13:18
A cikk sokkal erősebb is lehetne. Mert a mai akadémikusok 80%-a vagy a bolsevik időszak érdemeiért lett akadémikus, vagy azok fia-borjaként került pozícióba. Sajnos. Ideje volna már az egészet szétbontani és a köztestületiség erkölcsi értékét visszaállítani.
oshon
2019-02-12 at 12:59
Ebbol a feszekbol is ki kell zavarni a gyikokat … eloskodo csuszomaszok – ERKOLCSI CUNAMI !!!
Molnár József
2019-02-12 at 12:59
Valóban èrdekes dolgok történnek az akadémián. Volt például olyan javaslatuk, hogy ki kellene vezetni az irásjeleink közül az ly-t. Gondolom, hogy az előterjesztő akadémikusnak komoly gondotokozot az a 20-30 szó megtanulása ahol az ly-t használjuk.
Csak azt nem tudom, hogy a német gyerekek hogyan tudják hova kell az ä betűt vagy a különleges sz (ß) betűt irni. Ők meg tudják tanulni?
:o)
2019-02-12 at 13:20
Már megszűnőben van a “ß” …
csakafidesz
2019-02-13 at 01:43
Svájcban hivatalosan megszüntették!
Ba
2019-02-15 at 11:57
Mennyivel egyszerűbb odaírni “SS” ! 🙂
Antal Sebes
2019-02-12 at 19:11
A legutóbbi nyelvtani reform óta igen egyszerű az ss és a ß használta. Ha a szótag hosszan van kiejtve, akkor ß, ha röviden, akkor ss. Spaß, dass és nem daß. Ehhez persze beszélni kell a nyelvet.
csakafidesz
2019-02-13 at 01:47
Nem konzekvens! Pl. Genuß vs Genuss Reklámokban gyakran Genuss, mert micsoda élvezet ezt vagy azt a csokit megvenni..
A rendes német mindig ír egy 13-ast, neki a szabály az szabály..
Szathmári Veronika
2019-02-12 at 12:39
Majd Lauder megmondja…..
ra
2019-02-12 at 12:37
Széchenyi nem erre gondolt, amikor összegründolta. De valóban a függetlenség azt jelenti, hogy pénz oda és semmi beleugatás. Az MTA-nak adott állami dotáció elveszti közpénz jellegét?
zizu
2019-02-12 at 12:32
Először is:”…legfelsőbb tudományos intézménye, amely a legkiválóbb tudósokat foglalja magában.” Szép fogalmazás elvtársak. Egyes, tessék leülni.
A továbbiakban: az MTA valóban állam az államban, melynek tényleg véget kell vetni, hiszen nincsen értelme, felmutatható valódi eredménye rendkívül csekély. Ömlik a pénz az intézménybe, amit számolatlanul a semmire se való kutatásokra költenek.
És mindezek ELŐTT: Gróf Széchenyi István nem erre adta áldását, s vagyonát!!!!!
Piszematyi
2019-02-12 at 12:28
Nagyszerű írás!
Rózsa Sándor
2019-02-12 at 16:53
Nem lekvár van az MTA által kínált palacsintában az biztos. Hogy mi, azt a kedves olvasó éleslátására és képzeletére bízom.
Dr. Balogh Ildikó
2019-02-12 at 12:25
Végre eljött ennek az ideje!!!
ELÉG VOLT A TÖRTÉNELMÜNK MEGHAMISÍTÁSÁBÓL!!!!
Nagy Czirok András
2019-02-12 at 16:46
Például az MTA Pszichológia Intézetének 5 km körzetébe sem mehetett senki, aki nem globalista-liberális.
Remélem megszüntetik a megtévesztő-romboló eszmék eme gyárát, az MTA-t.
zolatiguszti
2019-02-13 at 00:20
Lehet hogy az a trükk ha nem is tisztítják meg.
Csinálni kell egy MTA 2.0-át azzal szerkezeti, pályázati felépítéssel ami megfelel az idők szavának.Hozzá adni forrásokat teljesítmény mutatós ellenőrzéssel. Az MTA 1.0 meg nem kap semmit és győztetek, tiétek az épület.