Alapjogokért Központ: aggodalommal figyeljük a Joe Biden megválasztását övező eseményeket
Azok után, hogy a demokrata jelölt győzelmével végződött választási kampányban magukat „társadalmi igazságharcosoknak” nevező fegyveres milíciák vették át a hatalmat több amerikai nagyvárosban, vandál módon fosztogattak, szobrokat döntöttek le és gyújtogattak, a bajba jutott ország szívéből megfigyelők újabb erőszakos megmozdulásokról tudósítottak a minap – fogalmaz az Alapjogokért Központ közleménye.
A Központ közösségi oldalán megjelent sorok szerint az eseményeket megelőzően választási szakértők széles körben adtak hangot kétségeiknek az amerikai elnökválasztás szavazatszámlálásának átláthatósága kapcsán. Számos tagállamban problémák merültek fel a levélszavazatok leadásának tisztasága, azok összesítése, de több szavazókörben a választás napján leadott voksok szortírozása miatt is. Több tagállamból számoltak be megfigyelők arról, hogy halottaktól, kiskorúaktól vagy nem regisztrált szavazóktól is érkeztek voksok – ugyanis az USA-ban kötelező választási regisztráció van érvényben, mivel az állampolgárok kötelező jelleggel nem kapnak személyazonosító okmányt. Elemzők szintén felhívták a figyelmet arra, hogy évtizedes jelenség az úgynevezett gerrymandering, azaz központi ellenőrzés nélkül az egyes tagállami vezetések rajzolják újra rendszeresen a most szintén lezajlott képviselőházi választások választókerületeit is.
Európai összehasonlításban az is szembeötlő, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem rendelkezik szövetségi szintű országos választási bizottsággal, a tagállamokban pedig a helyi „kormány” összesíti a szavazatokat és hirdet eredményt, nem pedig egy független államigazgatási szerv. Ennek „köszönhető”, hogy lényegében párhuzamos, alternatív szavazatszámlálási protokollokat működtet a média és az egyes pártok is, valamint az is, hogy a szavazatok összesítése és így az eredmény kihirdetése is napokat, több helyütt heteket vett igénybe. Számos helyen a vitatott szavazatok összessége jóval meghaladja azt a különbséget, amellyel Biden megnyerte az adott államot.
Az általános hangulatra jellemző, hogy több nagyvárosban – így például a fővárosban is – a boltok kirakatait bedeszkázták a választás napján, tartva az esetleges vandál akcióktól. Amire a Black Lives Matter erőszakos utcai jelenléte miatt számítani is lehetett: sok helyen alakult ki ugyanis korábban harc a rendfenntartó szervekkel, amelyek során a rendőrök remdszeresen megfutamodtak, nem mertek fellépni – félve nemcsak a BLM, de a politikai korrektség dühétől is. Sajtóelemzések arra is rávilágítanak, hogy míg egyes orgánumok a BLM-akciókat a „társadalmi elnyomásból fakadó jogos fellépésként” aposztrofálták és a kialakult káoszért az egyenruhásokat hibáztatták, a Trump-párti aktivisták ellen már kemény fellépést szorgalmaztak.
Egy megtépázott tekintélyű rendőrséggel „rendelkező” országban viszont nem is meglepő, hogy újabb erőszakos jelenetek övezték a Joe Biden megválasztott demokrata elnök hivatalba lépését megelőző hatalomátadás-átvételi folyamatot. A választási visszaélésekről szóló hírek miatt republikánus képviselők kifogást emeltek Biden győzelme kapcsán közvetlenül az elektori szavazatok január 6-ai „szentesítése” előtt, majd ezen a napon legutoljára talán 1814-ben látott jelenetek játszódtak le Washington D.C-ben: Trump-párti tüntetők betörtek az amerikai kongresszus a Capitol Hillen található épületébe, részben „elfoglalva” azt. (1814-ben a britek foglaltak el rövid időre a fővárost és gyújtották fel többek között a Capitoliumot is.)
Az épületbe történő behatolás során 4 ember meghalt; egyet közülük, egy fehér nőt bizonyosan a rendőrség lőtt le – csakúgy, mint pár hónappal ezelőtt a fekete George Floydot, amely eset utána lángba és káoszba borította Amerikát, és amelynek vég- vagy közjátéka az utóbbi napok eseménysora is. Komoly kétségekkel és aggodalommal szemléljük Magyarországról mindezt. Nem lehetünk bizonyosak ugyanis abban, hogy a választás, illetve az átadás-átvételi folyamat mindenben kielégíti a nyugati civilizációban honos demokratikus normákat és standardokat. A sajnálatos amerikai eseményeket, valamint azt, hogy Joe Biden legitim módon tudja-e így gyakorolni hatalmát, továbbra is szorosan nyomon követjük és monitorozásra sarkalljuk a világ közvéleményét is – fogalmaz a közlemény.
Forrás: Alapjogokért Központ közleménye; Fotó: MTI/AP/Carolyn Kaster
