Alapjogokért Központ: Válságkezelés elleni merényletet követ el a toporzékoló ellenzék
A hatékony válságkezelés ellen követ el értelmetlen, szüklátókörű rosszindulatból fakadó merényletet a szerepzavarban toporzékoló ellenzék - közölte közösségi oldalán az Alapjogokért Központ, miután az ellenzéki pártok bejelentették, a mai és a holnapi parlamenti ülésnapon nem támogatják a magyarországi veszélyhelyzet meghosszabbítását, és nem szavazzák meg az úgynevezett felhatalmazási törvényt, mert szerintük azzal Orbán Viktor miniszterelnök a diktatúrába viszi Magyarországot. "Az ellenzék célja a koronavírus elleni törvényjavaslat gyors elfogadásának akadályozása, amellyel annyit tudnak pusztán elérni, hogy egyes, eddig meghozott veszélyhelyzeti intézkedések hatályukat veszthetik. Ugyanakkor a javaslat legkésőbb március 31-én történő elfogadását nem tudják megakadályozni, pláne azt nem, hogy a veszélyhelyzet továbbra is fennmaradjon, ugyanis az nem az Országgyűlés kompetenciája" - hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ.
Ismert, ma délután szavaz az Országgyűlés arról, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot házszabálytól eltéréssel tárgyalják-e. Az ehhez szükséges, a parlamenti képviselők négyötödét kitevő szavazatarány azért volna fontos, hogy a javaslatot már kedden elfogadhassa az Országgyűlés. Ha az ellenzéki képviselők nem járulnak hozzá a házszabálytól eltéréshez, akkor a javaslat sürgős tárgyalását lehet kérni, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy március 31-én fogadhatják el a javaslatot. Magának a javaslatnak az elfogadásához az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges.
Az Alapjogokért Központ kiemelte, a kétharmad, a kormánytöbbség „rendelkezésére áll”, a négyötöd azonban nem – tehát az ellenzék szavazatai „csak” a házszabálytól eltéréshez, a minél gyorsabb elfogadáshoz lennének szükségesek. A szóban forgó törvényjavaslat értelmében a kormány megerősíthetné az eddig meghozott rendkívüli intézkedéseket, így a határzárat, a beutazási tilalmat, az iskolabezárást és a gazdaságvédelmi lépéseket, valamint felhatalmazná a kormányt, hogy ezen intézkedéseinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa. Mondani sem kell, a törvényjavaslat minél gyorsabb elfogadása ez utóbbi pont miatt bír kiemelkedő jelentőséggel. "A kormány által kihirdetett veszélyhelyzet és a rendkívüli intézkedések csak 15 napig maradhatnak hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja" - húzta alá az Alapjogokért Központ, kiemelve, hogy a rendkívüli intézkedésekre vonatkozik a 15 napos szabály.
"A napokban elterjedt az a félreértés a törvényjavaslat kapcsán, hogy az Országgyűlés döntése szükséges ahhoz, hogy a „veszélyhelyzetet meghosszabbítsák”. A veszélyhelyzet „meghosszabbítása”, pláne „Országgyűlés általi meghosszabbítása” azonban fogalmilag kizárt, a veszélyhelyzetet csak kihirdetni és megszüntetni lehet, meghosszabbítani nem – és előbbiekre is csak a kormány jogosult. A veszélyhelyzetet kihirdető rendelettől élesen elválnak a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó rendeletek, amelyekből eddig 5 született. E rendeletekre vonatkozik az Alaptörvény „15 napos” szabálya. Ezek közül kettő, a beutazási tilalmat elrendelő, az egyetemi oktatást szüneteltető, nagyobb rendezvényeket megtiltó, valamint az ítélkezési szünetet elrendelő, és az óvoda-bölcsőde „bezárásokat” lehetővé tevő kormányrendeletek „járnak le” legkorábban, március 27-én, illetve 30-án. Tehát, amennyiben az ellenzék nem szavazza meg a házszabálytól eltérést és a törvényjavaslat elfogadására csak március 31-én kerülhet sor, fenti rendeletek intézkedései tekintetében egy pár napos „lyuk” keletkezik" - írta az Alapjogokért Központ.
A szervezet szerint az ellenzék egyetlen célja jelenleg csak az tud lenni, hogy a „felhatalmazási törvényjavaslat” elfogadási eljárását lassítsa, így egyes meghozott intézkedések jogi sorsa „veszélybe kerül” – a javaslat elfogadását ugyanakkor értelemszerűen nem tudják megakadályozni, csak 8 nappal eltolni. "A szerepzavarban toporzékoló ellenzék tehát a hatékony válságkezelés ellen szűklátókörű rosszindulatból követ el most egy értelmetlen merényletet" - nyomatékosította az Alapjogokért Központ.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója ma reggel egyértelműsítette, hogy mi is az ellenzék ellenkezésének valós oka. "Ahogy az elmúlt években, a nyílt társadalom erői, és az egész államellenes globalista, kozmopolita liberális elit most is azt érzékeli, hogy a gazdasági válság, a vörösiszap-katasztrófa, a 2013-as árvíz és a migrációs krízis után, egy újabb válsághelyzettel küzd meg a magyar kormány – és szempontjukból nyilvánvalóan félő, hogy egy újabb sikeres válságkezelés csak erősíteni fogja a kabinet pozícióit. Ezért minden eszközzel azon mesterkednek, hogy gyengítsék a rendelkezésre álló (jogi) eszköztárat, míg a mindig „független" és „objektív", „mértékadó" sajtójuk nem győzi futószalagon gyártani a páni-félelemkeltést és a helyzet bizonytalanságát fokozó sugalmazásokat. Ez egyrészt nem újságírás, hanem graffiti, írásjelekkel. Másrészt, aki egy ilyen veszélyhelyzetben lázít, hangulatot kelt, a szükséges intézkedésekkel szembeni bizalmat ássa alá – az bizony maga is a veszély része. De először a járványon legyünk túl, a politikai konzekvenciákra ráér visszatérni később is. De akkor nagyon" - szögezte le Szánthó Miklós.
