Évtizedek óta nem látott algásodás indult meg a Balatonban

Forró drót 2019. szeptember 5. 13:37

Hajszálon múlt, hogy egy rendkívüli algainvázió nem tette tönkre a balatoni főszezont – állítja a Balatontipp.hu balatoni portálon a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet professzora, Vörös Lajos. A nyilatkozat szerint sokan észlelték, hogy augusztus második felében fokozott algásodás indult meg a tavon; rendkívüli helyzet alakult ki, aminek az okait még a kutatóintézetben is csak találgatják.

Az augusztusi ünnep után Keszthely környékéről a portál több olvasója is jelezte, hogy egyre zöldebb a Balaton vize. Az évtizedekkel ezelőtt sűrűn használt meghatározással élve olyan lett, mint valami hígított spenótkrémleves, ami fürdés után az ember testén is nyomot hagy. A Keszthelyi-öbölből induló zöldülés augusztus végére már Tihanyt is megközelítette. Olyan helyzet kezdett kialakulni, amilyennel utoljára az 1990-es évek elején, közepén találkozhattunk – írja a Balatontipp.hu. A portál megkereste a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, ahol kiderült, hogy Vörös Lajos professzor a saját tapasztalásai alapján már vizsgálta a problémát. A professzor azt mondta, hogy az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként. A 2019. augusztus 26-i mérési eredmények azonban valami teljesen váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását jelezték.

Ekkor a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 µg/l volt. De nemcsak a Keszthelyi-öbölben tapasztaltunk ilyen változást; a szomszédos Szigligeti-medencében is 66 µg/l volt az a-klorofill koncentráció értéke. Ez azt jelenti, hogy az algainvázió átterjedt erre a medencére is

– fogalmazott Vörös Lajos. A WHO ajánlása szerint ha az a-klorofll koncentráció meghaladja a 75 µg/l értéket, és cianobaktériumok dominálnak, akkor ebben a vízben nem ajánlatos fürödni. A magyar szabályozás ennél szigorúbb, az 50 µg/l-nél vonja meg a határt. Ez az állapot eddig nem következett be, mert a fecskemoszat dominálta a fitoplanktont, de közel járunk a kritikus határhoz. A váratlan "algatömegprodukció" még nem ért véget, de szerencsére csak az üdülési szezon végén jelentkezett. A Kis-Balaton tározórendszerében is nagyon sok alga található, de azok egészen más fajok, mint a Balatonban. Ezek az algák a Balatonban fejlődtek ki, de a fejlődésükhöz szükséges tápelemeket, a jelentősen megnőtt mennyiségű nitrogént és foszfort a Zala vize hozta. A Zalán át a Balatonba kerülő foszformennyiség június elején a korábbi érték duplájára emelkedett, és ugyanígy duplájára nőtt a tóba érkező nitrogén mennyisége is. Ez mindenképp hatással lehetett az algák szaporodására. A megnövekedett mennyiség is közrejátszott az egyébként ezidáig ismertlen biológiai folyamatokban – vélekedett a professzor. Utoljára 1994 nyarán mértek ilyen magas értékeket. Vörös Lajos szerint ha fel akarunk készülni a mostanihoz hasonló helyzetek kezelésére, akkor mielőbb el kell indítani egy kutatási programot, amivel ki lehet deríteni a háttérben zajló folyamatokat.