Hamarosan lejár a nyomozási határidő, így már csak néhány hónapja maradt az Alstom-metrókocsik beszerzésével összefüggésben vesztegetés miatt nyomozó ügyészségnek arra, hogy megnevezze és meggyanúsítsa azokat a politikai döntéshozókat és tisztségviselőket, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői lehettek. Az Alstom-üggyel kapcsolatban Borbély Lénárd, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság elnöke korábban azt nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben.
Alig maradt ideje az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében vesztegetés gyanúja miatt nyomozó Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF) arra, hogy meggyanúsítsa a metrókorrupció fő felelőseit és haszonélvezőit, ugyanis a törvény szerint néhány hónapon belül le kell zárniuk a nyomozást, miután októberben letelt az első gyanúsításközléstől számított két év, amit egyetlenegyszer, legfeljebb hat hónapra lehet csak meghosszabbítani. A KNYF portálunknak küldött tájékoztatása szerint ez a napokban meg is történt, így már csak jövő tavaszig van lehetőség az eljárás sikeres befejezésére.
Öt gyanúsított, egyik sem politikus
A főügyészség eddig öt gyanúsítottat hallgatott ki az Alstom-ügyben, ám elmondásuk szerint egyikük sem közszereplő, így a bűncselekmény valódi haszonélvezői egyelőre nem kerültek célkeresztbe, pedig nemrég Polt Péter legfőbb ügyész is elmondta, nagyon nagy erőket mozgósítanak az ügyben. Polt hangsúlyozta, “remélik, az aktív vesztegetőktől el fognak jutni a passzív vesztegetőkig”. Vagyis azokon a már meggyanúsított személyeken túl, akik a vesztegetési pénzeket átadták vagy átutalták, a nyomozás célkeresztjében vannak azok a tisztviselők, és politikai döntéshozók is, akik a kenőpénzekből részesülhettek.
A legfőbb ügyész szerint nagy erőket mozgósítanak az Alstom-ügyben. Fotó: Szabó Fruzsina/PS
Hét éve nyomoznak
A metrókocsik beszerzésével összefüggésben 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat, Terner Gézával szemben pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A férfi állítólag azóta Izraelben bujkál. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy a 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében.
Demszky Gábor nagy álma, a 4-es metró kissé sokba került az adófizetőknek. Fotó: MTI/Illyés Tibor
Demszky közvetlen utasításokat adott
Az Alstom-üggyel kapcsolatban korábban megszólalt portálunknak Borbély Lénárd, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság elnöke is. A csepeli polgármester a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, az akkori városvezetés nagyon erős befolyást gyakorolt a metrókocsik beszerzésére. Név szerint Demszky Gábort, Budapest volt vezetőjét említette, aki közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben, de a metróügyben bukkant fel egy Medgyessy Péter volt miniszterelnökhöz köthető szál is. A volt kormányfő családi cégéhez két részletben összesen több, mint 597 ezer euró áramlott az Alstomtól. A pénz nagy része Medgyessy felesége, Csaplár Katalin magánbankszámláján landolt, annak ellenére, hogy az egykori miniszterelnök korábban az Indexnek úgy nyilatkozott: „a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott, és az összeg kilenc ember több éves munkájának ellenértéke”.
Százmilliárdos csalások
Az Alstom-botránnyal párhuzamosan 2017 februárja óta egy másik – ismeretlen tettes ellen indult –nyomozás is folyamatban van. Ebben az ügyben a 4-es metró beruházásához kapcsolódó építési és tanácsadási szerződéseket, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos döntések jogszerűségét vizsgálják. Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és 166,9 milliárd forint az, amit konkrétan elcsalhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. A jelentés által feltárt visszaélések mindegyike a 2004 és 2010 közötti balliberális kormánykoalícióhoz, illetve az akkori budapesti városvezetéshez köthető. Az okozott kár 95 százaléka mindössze öt szerződéshez kapcsolódik. Az egyik ilyen érintett szerződés a Siemnesé. A magyar, a német és a francia Siemens konzorciuma a négyes metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, amiért 31,7 milliárdot tett zsebre. Egyebek mellett a jelentés említést tesz arról a nem csekély jogsértésről, hogy a Siemens már a tender értékesítési szakában bennfentes információkhoz jutott, rendszeres tájékoztatást kaptak a többi ajánlatról, és általában az eljárásról.
A vezető képen Medgyessy Péter miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester 2003 decemberében szándéknyilatkozatot írt alá a 4-es metró építéséről szóló szerződés jóváhagyásáról a Millenniumi Földalatti Vasúti Múzeumban. Fotó: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS