Az olaszok új kormányt alakítottak: a sokat szapult, lefasisztázott Liga és az ugyancsak euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom lépett a kormányrúd mögé nemrégiben. A legjobb fokmérő pedig az emberek véleménye, akik saját bőrükön érzik a változásokat, akár pozitív az, akár negatív. Ilyenkor nem számítanak az álhírek, a politikai korrektség, a kisebbség véleményének beállítása a többség akaratának. Csak az számít, ami valójában történik. Még nem telt annyi idő, hogy tényleges mérleget lehessen vonni az olasz kormány tevékenységéről, de amitől a baloldaliak és a liberálisok a szívük mélyén tartottak, az már bejött – az új olasz kormány első két hónapja után az utóbbi évtizedek legnépszerűbb politikai formációja lett hazájában.
Hiába riogattak folyamatosan az egyre gyengülő európai és olasz liberálisok, populista, demagóg, agresszív és ötlet nélküli címkéket aggatva a jelenleg kormányzó pártokra, egyelőre nem az ő jóslatuk jön be, melyet inkább félelem által vezérelt rémisztgetésnek tekinthetünk. Hatalmas elemzések jelentek meg, hogy ez a két párt csak zsákutcába vezetheti Olaszországot, és ahogy hatalomra jutnak, üres lesz az ötlettár. De bárhogy is nézzük, az olasz változás tükrözi a társadalom akaratát, akik belefáradtak abba, hogy megmondják nekik a bevándorlástól kezdve az összes politikailag korrekt témán keresztül, hogy valójában mit is éreznek. Az emberek valójában azt érzik, hogy nem ezek a problémák foglalkoztatják őket. Az átlagos olaszt kevésbé érdekli a genderőrület, nem azzal a szivárványos érzéssel kel fel reggel az ágyból, hogy a gyermeke maga dönthessen arról, hogy fiú vagy lány akar lenni három évesen. Nem azt látja, hogy az illegális bevándorlók gazdagítják a társadalmat és jót tesznek Olaszországnak.
Az átlagember inkább azt érzi, hogy álproblémákkal nem akar foglalkozni, ellenben az illegális bevándorlás félelmet, erőszakot hozott a békés életébe, ezt látja és tapasztalja. Az ébredés ilyenkor nehéz, hiszen a jólétet megszokó nyugati társadalmak nehezen néznek szembe önmagukkal és szégyellik, hogy afrikaiak, közel-keletiek, ázsiaiak “menekültként” jönnek hozzájuk, miközben ők azzal vannak elfoglalva, hogy legalább két komolyabb nyaralást összehozzanak. Ezt a hozzáállást használják ki azok, akik a valódi menekültek helyett gazdasági bevándorlókat, agresszív muszlim tömegeket szabadítanak Európára és Olaszországra. Az egyre merészebb “liberális” változtatásokra érkezett mennydörgésszerűen az olasz választás, ahol a hagyományos baloldal borzasztóan szerepelt, üres szólamaik az egyenlőségről már nem hatották meg az embereket, mert ők a valódi problémákat látták meg és ez alapján szavaztak. Valami egészen másra, egészen másokra.
Az olasz sajtóban megjelent felmérések alapján pedig a riogatást követően a valóság nem is olyan drámai, mint ahogy a baloldal szeretné, sőt, az olaszok 61 százaléka pozitívan tekint a június elsején megalakult új kormányra. Most már az elrettentést jelző és hamisan használt populista jelző is egyre kevesebb embert zavar. A Corriere della Sera olasz napilap által közölt adatok szerint az utóbbi időszakban megváltozott az olaszok ítélete is az úgynevezett populista politikáról: tavaly decemberben az olaszok 58 százaléka negatívan nyilatkozott a populizmusról, arányuk azóta 43 százalékra csökkent.
A korábban egymással szemben álló két párt alkotta és ezért “politikai kísérletnek” tartott kormány 1994 óta a legnépszerűbb: egyetlen korábbi kormány sem tudott ekkora támogatást felmutatni az első két hónap után. A pártok támogatottságát mérő felmérések szerint az M5S és a Liga fej-fej mellett halad. A március 4-i választásokon 17,4 százalékot szerzett Liga jelenleg 29 százalékon áll, de július közepén meg is előzte az M5S-t, amely stabilan 31 százalékos támogatottsággal bír. A balközép Demokrata Párt (PD) továbbra is 17,5 százalékot mondhat magának, a FI 9,5 százalékot, vagyis március óta fokozatosan gyengült. Az M5S-Liga népszerűsége a jobbközép Hajrá Olaszország (FI) és a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) szavazói táborában is magas, 75 százalékos. A balközép választók egyötödének is tetszik az új római vezetés.
Az adatok és a közhangulat alapján mindenképpen leszűrhetjük, hogy egyelőre bevált az őszinte hang és az irány. Érdemes azt is végiggondolni, hogy hasonló politikai beállítottság győzedelmeskedett Ausztriában, Csehországban is, az Egyesült Államokat vezető Trump sem az a hagyományos vezető, és ne felejtsük ki hazánkat, ahol a gyakorlat bebizonyította, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz kormányzása is elnyerte a többség szimpátiáját. Hiába magyaráznak a hazai “ellenállók”, az újabb kétharmadot a hibák ellenére nehéz másképp értékelni, mint a jelenlegi politika helyeslésének. Ezt a helyzetet akarták elkerülni a baloldaliak és liberálisok, hiszen náluk üres az a zsák, ahol a megoldásokat tárolják. Tudták, ha teret kapnak a friss erők, akkor a kitartó népbutításuk gyorsan nyilvánvalóvá válik, hiszen a valódi problémákra nem tudtak és sohasem akartak válaszokat adni. A jelenlegi balliberális blokk számára így csakis bukás lehetett a történet vége.
Az ígéreteket egyelőre betartja az olasz kormány, a migránsokat szállító hajókat nem engedik be, legutóbb vissza is szállították Líbiába a tengerből kimentett illegális bevándorlókat. Politikai üzeneteit tekintve az olasz vezetés – főleg Matteo Salvini, olasz belügyminiszter (Liga) – is elismeréssel szólt az európai baloldal és liberálisok által sárba tiport és diktatórikusnak bélyegzett magyar kormányról. Reméljük, akkor is becsülni fognak minket, amikor nem lesznek bajban, és esetleg mi szorulunk az ő segítségükre.
Forrás: MTI/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS