Csurka István 1992 nyarán írta meg híres cikkét, amelyben őszintén szólt Antall József betegségéről, az MDF gyengeségéről, a visszatérésre kész “pufajkásokról”. „ Antall József a magyar politika nagy alakja, a történelem kiegyező, stabilizáló, megőrző politikusai között valahol Deák és Bethlen István között van a helye – írta. – A sors, az Isten azonban nem elég kegyes hozzá és a magyarsághoz. Antall József, mint tudjuk, nem teljesen egészséges. Betegségét egyszer már rútul kihasználták. Operációjának idejére időzítették a taxisblokádot. Amilyen nyerő lapja volt ő a kilencvenes választásokon az MDF-nek, annyira zavarba ejthető most betegsége folytán. Amilyen aljas emberekkel kell farkasszemet néznünk – kommunistákkal! – elképzelhetetlen, hogy a betegségét ne használnák fel ellene, ellenünk a választási harcban.” Csurka István cikkében megerősítette, hogy Antallnak, az Isten által meglátogatott embernek biztosítania kell az utód kijelölését és betanítását. „Ez a feladat sürgős, mert a volt nómenklatúra pufajkásai itt ólálkodnak a kertek alatt” – hangsúlyozta az író-politikus. Szavai után sokan neki támadtak, köztük a későbbi hírhedt áruló, Debreczeni József is. Folytatjuk Stefka Isván sorozatát a médiaháborúról. 13. rész, Antall és Csurka konfrontálódása.
Amíg dugába dőlt az 1992. évi médiatörvény-tervezet, aminek kudarcáért Antall József miniszterelnök elsősorban Haraszti Miklóst, a Kulturális Bizottság SZDSZ-es tagját tartotta felelősnek, addig Csurka István megjelentette a Magyar Fórumban Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje című írását (1992. augusztus 20.).
Csurka súlyos kritikát írt az MDF-ről. Szerinte a vezetést a népi-urbánus belső ellentétek megbénították. Írásában visszautasította az antiszemitizmus vádját, amely „az első perctől kezdve árnyékként követi a Magyar Demokrata Fórumot. Ez ellen a vád ellen a kormány folyamatosan védekezni kényszerül. Azt, hogy az MDF-ben antiszemiták vannak, nem a demokratikus ellenzék találta ki, hanem csak örökölte az Aczél-féle agitpropagandában működő éceszgéberektől.“
Csurka István az MDF-SZDSZ paktumot is kritizálta. „Az MDF ebben a paktumban átengedte a gyakorlati hatalom egy jelentős részét annak a szűk körnek, amelyet legyőzött, amellyel az egyesülést még a kerekasztalnál is el tudta hárítani. Hogy mennyire a gyakorlati hatalomról van szó és mennyire a rendszerváltozás mélységéről és mikéntjéről, azt Göncz Árpád alá nem írásai, a privatizációban szerzett nómenklatúra előnyök és az egyes apparátusok kommunista fertőzöttségét mutatja.”
Csurka a paktum kapcsán a sajtóról a következőket írta: „Kezdetét veszi a kormány és az MDF teljes lejáratása és a magyar értékek nyílt kigúnyolása… Ezért tehát össztűz mindenre, ami nemzeti, népi és magyar. Lejáratni a hagyományt, kidobni a közös kincseket, korszerűtlennek nyilvánítani mindent, amit népi kéz teremtett és megalázni, állásából kivetni mindenkit, aki vállalni meri a magyarságát”.
Az író-politikus úgy látta, hogy a paktum a rendszerváltásra végzetes következményekkel járt, a társadalom igazságérzetét megtaposták, züllött a közgondolkodás, a félre tájékoztatott tömeg már inkább hallani sem akart az igazságtételről.
Fejti György és Csurka István – Egymással szemben / forrás: Mnl.gov.hu
Sólyom László és az elmaradt igazságtétel
Holott az igazságtétel végrehajtása lényeges kérdés volt. Göncz Árpád akkori köztársasági elnök előzetes alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezett, amelynek eredményeként a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság 11/1992-es határozatában kimondta, hogy a törvényszöveg sérti a jogbiztonság követelményét, mivel indoklása szerint jogsértéssel nem lehet korábbi jogsértést orvosolni. „Jogsértéssel nem lehet jogállamot építeni”. A „jogsértés” alatt az elévülés utólagos kiiktatását értette, amivel a törvény a büntető törvénykönyv alapján már elévült bűncselekményeket kívánta újra büntethetővé tenni.
Továbbá kimondta, hogy az új alkotmányos berendezkedés létrejöttével sem szűnt meg a jogrendszer folyamatossága, ezért a korábban érvényben volt jogszabályok jogi érvényessége nem vonható kétségbe.
A határozat külön kimondta, hogy a hazaárulás bűntettének jogi konstituálása esetén alkotmányellenes a törvényszöveg eljárása, tehát a védelmezendő jogi tárgyban – mármint a haza fogalmában – az 1944 decembere és 1990 májusa között eltelt időszak során többszörösen is végbement változásokat a törvény figyelmen kívül hagyta. Mivel az alkotmányossági vizsgálat előzetes volt, a törvény sohasem léphetett életbe.
Sólyom László ezzel az érveléssel, jogi aggályoskodással súlyos hibát követett el. A magyar társadalom igazságérzetét mélyen megsértette és megoldatlanná vált a bűnt elkövetők felelősségre vonása. Ez üzenet is volt a következő politikai hatalomnak, hogy súlyos bűncselekményeket, emberiesség elleni tetteket ezek után is el lehet követni következmények nélkül.
Aztán sunyi érvelések is előkerültek, miszerint a törvényszöveggel szembeni jogi aggályok mellett fontos politikai aggályok is felmerültek. Kérdéses volt, hogy az erkölcsi rend helyreállítását célzó lusztrációs törvény nem lesz-e végül a bosszúállás eszköze. Mécs Imre, az SZDSZ vezérszónoka rámutatott, hogy a második világháború után a háborús bűnök megtorlását a magyar társadalom nem megtisztulásként, hanem egy tőle függetlenül végbemenő bosszúhadjáratként, valamint hárítási lehetőségként élte meg. Álláspontja szerint a Zétényi–Takács-törvény is csak arra lett volna jó, hogy bűnbakokat képezzen, és a társadalom ne nézzen szembe azzal, hogyan jutott el a legvidámabb barakkig.
Micsoda álságos érvelés volt ez a halálra ítélt Mécs Imre részéről, aki állítólag megszenvedte az ötvenhat utáni megtorlást. Ha valóban megszenvedte volna, akkor bajtársai miatt sem utasíthatta volna el az igazságtételi törvényt.
Aztán a háborús bűnöket nem egy egész országon, egy egész népen torolták meg? Nem volt ez bosszúállás? De, ha csak ennyi lett volna!
A két részletben hatalomra került kommunizmus (1948-1956, majd 1956-1990) célja a magyar identitás széttörése volt, a megaláztatás a kisebbségi érzés erősítésével, hogy még egyszer fel ne merje emelni a fejét e kultúrnemzet.
Pető Ivánról akkor még nem tudták, hogy jó oka volt a vitára
A törvényt ugyan elfogadta az országgyűlés, de rendelkezéseit sohasem érvényesítették. Elfogadása után az azzal kapcsolatos vitákból a Magyar Televízió egy máig is emlegetett, emlékezetesen indulatos tévévitát hozott össze a Testnevelési Főiskola színháztermében a kormánypárti, azaz MDF-es Kónya Imre és az ellenzéki, SZDSZ-es Pető Iván között.
Az 1991. november 16-án megrendezett vita során a közönségben nagy indulatokat gerjesztett, hogy Pető – az új demokratikus állam kialakításának elsődlegességét, és az idő múlását, az előretekintés fontosságát hangoztatva – az igazságtétel ellen foglalt állást.
(Pető Ivánról a vita idején még nem derült ki, hogy apja és anyja is az ÁVÓ-nál szolgált.)
A gyilkosok most is, -mint nálunk szinte mindig- megbocsátást nyertek. A balliberális sajtó állandó hazugságspirálja és a folyamatos dezinformáció tovább feszítette a húrt.
Nemhogy nem történt meg az igazságtétel, de felemásra vagy sehogysem sikerült a valódi ügynökök, a tartótisztek, s az MSZMP politikai felelőseinek felelősségre vonása. Ez morálisan óriási károkat okozott a társadalomnak. És máig tart.
A sokaknak ártó III/II-es, és III/III-as beszervezettek [különösen azok, akik anyagi, utazási, stb. előnyökért mentek bele a besúgásba] az ismeretlenség homályába vesztek, élvezték árulásuk, besúgásuk előnyeit, amíg olyan tisztes polgárokat vádoltak meg hamisan, akiknek semmi közük nem volt a belügyhöz vagy a titkosszolgálatokhoz.
Ez a sárdobálás máig tart. Így lehetett mindent összemaszatolni, besározni. A tisztázás, a nyílt színre lépés elmaradása egyértelműen az eltelt harminc év legnagyobb politikai kudarca.
Rendőri erővel kell fellépni!
Csurka István váteszként jósolta meg a Néhány gondolat… című írásában, hogy mivel jár a rendteremtés elmaradása.
Szerinte a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban haladéktalanul rendet kell[ett volna] csinálni rendőri erővel, eltávolítani a törvényellenesen kinevezett intendásokat és sleppjüket, és ha a köztársasági elnök úr továbbra is ellenáll, ha a törvénytelenség útját járja, akkor bármilyen adminisztratív intézkedés, bármilyen erő igénybevétele igazolható lehet – hiszen törvénytelenségben egyik sem ér fel az ismételt aláírás-megtagadásokkal. Ha viszont erre a kormány képtelen – szögezte le Csurka –, akkor az MDF maradékának nem szabad „alatta maradni”, mert „az egész rádűl és agyonnyomja”.
Ez a hang, ez az igazságmondás nemcsak az SZDSZ-MSZP meghatározó politikusait háborította fel, hanem magát a Magyar Demokrata Fórumot is.
Az MDF nagy nyilvánosság előtt szembesült a valósággal. Szembesült azzal, hogy mit gondolnak a tesze-tosza politizálásról. Persze azt is látni kell, hogy Csurka, az MDF egyik alapító és meghatározó politikusa sem volt egészen tisztában az erőviszonyokkal, és az is világos, hogy kevésnek érezte a jogállamiság lehetőségeit.
Ahogy emítettük, abban az időben a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság ellene volt a Zétényi-féle igazságtételi törvénynek és a számonkérésnek. Sólyom döntéseivel az MSZP és az SZDSZ malmára hajtotta a vizet. A köztársasági elnök személye szent és sérthetetlen volt, mégha Göncz Árpád döntései törvényellenesek is voltak, mégha pártpolitikai alapon (az SZDSZ-nek engedelmesedve) a magyar kormány, a magyar nép, egyáltalán Magyarország ellen is cselekedett.
A rendőrség állományának többsége a régi kommunista pártállam tagjaiból állt, eszük ágában sem lett volna az Antall-kormánynak engedelmeskedni. Nem úgy, mint később, amikor Gyurcsány füttyszavára (2006. október 23.) fegyveresen rontottak neki a békés tömegnek és verték, lőtték őket.
Az ügyészségről és a bíróságról nem is beszélve. Személyi állományuk mélyen be volt épülve a Kádár-, sőt a még a Rákosi-féle igazságszolgáltatásba.
Mit gondolhatott a kiváló drámaíró, hogy az úgymond szabad Magyarországon milyen rendet lehetett volna teremteni a sajtóban 1992-ben? A Taxisblokád elegendő tanulság kellett volna, hogy legyen. Aztán Antall József miniszterelnök mélységesen demokrata volt. Nála az erőszak ki volt zárva.
Február 12-én a Parlamentben folytatta munkáját az Országgyûlés. A képen: Jeszenszky Géza, Boross Péter és Antall József az ülésteremben / Fotó: MTI
Antall József betegsége és következményei
A biztosítékot Csurka fent említett írásából (Néhány gondolat…) a miniszterelnökről vallott véleménye verte ki. Olyan dolgot fedett fel, amit mindenki tudott, amiről mindenki csak suttogva beszélt. Visszatekintve a huszonnyolc évvel ezelőtt keletkezett írására – bármilyen fájóan hangzanak Csurka megállapításai –, azt kell mondanom, hogy egy a nemzetét féltő, őszintén gondolkodó, felelősségteljes politikus, művészember megnyilatkozása volt ez.
„Az MDF nem veszhet oda, mert ez a párt a legsajátosabb képződménye ennek a magyar századnak” – írta Csurka István. Az MDF a sorozatos lefekvéseket, visszavonulásokat, a médiaalkukat és packázásokat nem vállalhatja. Majd zárójelben, kiemelten jegyzi meg:
„(Én egyszer már a Gyűjtőfogházban aláírtam saját internálásomat, még egyszer nem akarom aláírni.)”.
Zseniális gondolat volt ez az akkori helyzetről.
Innen szó szerint ídézem Csurka Magyar Fórumban megjelent írását: „Mindez megkerülhetetlenül érinti Antall József személyét.
Antall József a magyar politika nagy alakja, a történelem kiegyező, stabilizáló, megőrző politikusai között valahol Deák és Bethlen István között van a helye. Az ő bölcsessége, önmérséklete, előrelátása és higgadtsága nélkül már régen zűrzavarba süllyedt volna ez az ország.
A sors, az Isten azonban nem elég kegyes hozzá és a magyarsághoz. Antall József, mint tudjuk, nem teljesen egészséges. Betegségét egyszer már rútul kihasználták.
Operációjának idejére időzítették a taxisblokádot. Amilyen nyerő lapja volt ő a kilencvenes választásokon az MDF-nek, annyira zavarba ejthető most betegsége folytán. Amilyen aljas emberekkel kell farkasszemet néznünk –kommunistákkal! – elképzelhetetlen, hogy a betegségét ne használnák fel ellene, ellenünk a választási harcban.”
Csurka István gondolatainak vége felé megerősíti, hogy Antallnak, az Isten által meglátogatott embernek biztosítania kell az utód kijelölését és betanítását. „Ez a feladat sürgős, mert a volt nómenklatúra pufajkásai itt ólálkodnak a kertek alatt” – hangsúlyozta az író-politikus.
Debreczeni József első árulása
Sokan felhördültek akkoriban, hogy egy élő emberről így írni nem volt ízléses, nem volt szerencsés. Erre mondta Antall József miniszterelnök szellemesen a Csurka írásra, hogy ez írói munkásságának része volt. Egy másik párttársa, Debreczeni József viszont kiforgatta Csurka szavait és véleményével aládolgozott a liberális bel-és külföldi mainstreamnek. Debreczeni József ezt írta a Népszabadságban (1992. augusztus 27.):
,,Pista! Mindazon elemek halmaza, amelyet eddig kimutattam a szövegedből (amely kiordított belőle!): kirekesztő, faji ihletésű, kizárólagos értékként felmutatott nemzeti kollektivizmus, társulva az antidemokratikus, antikommunista és antiszemita elemekkel hibátlanul megfelelnek egy komplett náci ideológiai alapvetésnek”.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a műsor vezetõje a Klub Rádió Kontra címû adásában Debreczeni József “politikai elemzővel” beszélget / Fotó: MTI
Ez olaj volt a médiaháború tűzére. Nagy lángot vetett, különböző liberális, bolsi firkászok, politikusok számtalanszor ídézték a „náci alapvetést”, külföldi liberális lapok is, mondhatni Csurka István haláláig. Sikerült a nemzeti oldalt egy jó ideig taccsra tenni.
Antallban és Csurkában a hazaszeretetük volt közös
Bármennyire fájó volt sokaknak ez az írás, én mégis úgy látom, hogy Csurka István, a politikus, a művész, az ember a legnagyobb tisztelettel szólt harcostársáról. Ellenfeléről? Nem tudom, de-e két különböző habitusú, két különböző hagyományokból, mélységekből elindult, sok mindenben nem egyetértő politikusban mégis volt egy közös nevező: a népük, a nemzetük íránti olthatatlan szeretett, aggódás. Mindketten Európában, de azon belül is csak Magyarországban gondolkodtak. Világosan látták, hogy a világpolitika kegyetlen, gonosz és kíméletlen. Céljuk végig nem volt más, mint a magyarság megmentése, az örökös harc a túlélésért.
Ha visszatekintünk az elmúlt harminc év küzdelmeire, nem ez történik ma is? Ma nem pufajkások árulják a hazát az internacionalizmus jegyében, hanem külföldről pénzelt ügynökök a globalizmus céljainak megfelelve. Antall József és Csurka István már nem él, de tevékenységükre, személyükre jól eső érzéssel, s büszkén tekinthetünk. Nem is olyan régen még itt voltak közöttünk olyan magyarok, akik követték Árpádék, a Szent Istvánok, a Hunyadiak, a Zrínyiek, a Rákócziak, a Petőfiék, a Kossuthék, a Széchenyiek, az Andrássy Gyuláék, a Tisza Istvánék, a Teleki Pálék, a Bethlen Istvánék, a Radnóti Miklósék, az 56-os forradalmárok-és szabadságharcosok hagyományait: „ …a Haza minden előtt”.
Nekik köszönhetjük a többi között, hogy fennmaradt az ország, nem süllyedtünk bele a káoszba, a fizetés-képtelenségbe, a nincstelenségbe. Őket sokan, sokszor elárulták. Mindig voltak labancok, Quislingek a történelmünkben, ahogyan ma is vannak. A sajtó, a háttérhatalom árnyékában ott húzódnak azok az ellenségként viselkedő újságírók, akik lehetetlenné akarják tenni hazánkat.
Antall József, amíg miniszterelnök volt számukra közellenségnek számított: arisztokratikus, gőgös, lenéző, akit nem érdekel a közemberek sorsa. Tudjuk, hogy ez hazugság volt. A balliberális oldal ezt próbálja elfelejteni és szinte a saját miniszterelnökükként kezdik emlegetni, aki türelmes, megértő, humánus és demokrata volt. Pedig betegsége idején is ezerrel támadták. Azt a hazugságot terjesztették róla, hogy a külföldi gyógykezelését az állam pénzén finanszírozta.
Már akkor tudtuk, hogy a gyógykezelésre a volt tanítványai, tanártársai dobták össze a pénzt. De hát ők ilyenek.
A halálos beteg Antall József lejáratása a Kurírban (1992)
Most szeretnék piedesztálra emelni Antallt. Szellemi örököseiknek, a gyilkosok leszármazottaiknak sikerült megszerezniük Nagy Imre örökségét. Ez legyen az övéké. Antall Józsefhez és 1956-hoz viszont nekik semmi közük.
Egy szerencsénk van a máig tartó médiaháborúban is, az az, hogy az elmúlt tíz évben újra talpra tudott állni a nemzet. Építkezünk. Nem mondom, hogy zajmentesen, de épül az ország. Egyre többen látják, látjuk, hogy kormányozni nem lehet kényelmes fotelből, két whisky között kígyózva. Ez a munka kitartást igényel. Ez hosszútávfutás, Uraim!
(Folytatjuk)
(Kiskun)
2020-11-12 at 17:41
Fájdalmas, többségében igaz szavak és gondolatok! Közelről láthattam egy soha vissza nem térő szép álom bukását!
Hallottam Csurka Istvánt azon az éjszakán szinte felordítani (amikor kizárták az MDF-ből ). A sok vádaskodásra felkiáltva és döbbenten kérdezte a késő éjszakába nyúló vitán: Mit akartok még tőlem?
Béla
2020-07-08 at 15:08
Az antalli ökörség méltó folytatója. Ukrán alapszerződés ott, róman EU csatlakozás itt, ország kiárusítás ott, multi és bank támogatás itt.
Persze a birkák megmagyarázzák, hogy nem volt/nincs más lehetőség blablabla. Szomorú, ha el is hiszik.
Voloka Volo
2020-07-06 at 22:06
Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam időben felnőni (politikailag!), hogy időben megértsem Csurkát. Utólag jöttem rá, hogy akkoriban, s később pedig mindig, mindenben igaza volt!
P.S.
2020-07-02 at 07:38
Öreg!
Én itt egy hazafit meg egy ejtőernyőst látok, hemzsegő sáskákkal és gazemberekkel. A legnagyobb gazember a bolsik által választott helytartó aki minden rendszerváltó törvényt, elszámoltatás a kommunizmus bűnöseivel és a tulajdon visszaadást is megvétózott(Sólyom László).
Ez a kettő a demokráciadeficit napjainkban is.
Az AB (jogokat abortáló bíróság) 12 óta sem változott. Elfogadta a “jóbarát” fecnijének parancsát.
Patriot
2020-06-30 at 13:50
Kitűnő írás megint!🍻👏
János
2020-06-30 at 10:55
“Ma nem pufajkások árulják a hazát az internacionalizmus jegyében …”
Talán nem. De sokan felvennék, mert leszármazottaik és/vagy ideológiai követőik.
Nescio Vulgaris
2020-06-30 at 11:21
…”ma nem pufajkások…” Sajnos, sokkal rosszabbak!!!
János
2020-06-30 at 09:35
Annakidején megírtam: a politikai hatalom semmit nem ér(t) a gazdasági hatalom birtoklása nélkül, hiszen a politizálás pont az utóbbi megszerzése, majd megtartása miatt létezik.
Antalnak egyetlen lehetősége volt; forradalmat szervezni és nem másokra mutogatni, hogy “tetszettek volna”. Ehhez persze tökösebb ember kellett. Nem véletlen lett ő a miniszterelnök. A liberálkomcsi tudták, gyenge jellem és beteg.
Most jó irányba megy a Kormány, ha megalapozza egy gazdaságilag erős középréteg, tehetséges, fiatal vezetés pozicióhoz jutását. Akkor lehet “forradalmat” csinálni, olyat, mely félreteszi a múlt s jelen hazaárulóit.
A nemzetközi helyzet – bármily furcsa is – kedvez hozzá.
János
2020-06-30 at 09:38
Most vagy soha !!!
(╯°□°）╯︵ ┻━┻
Nescio Vulgaris
2020-06-30 at 10:47
Egyetértek, János!
És tegyük hozzá, saját média nélkül sem lehet politikai hatalmat megtartani; ezt tanulta meg a Fidesz 2002 után!
Sajnos, ” Józsi bácsiéknak” ahhoz sem volt ereje(?), elszántsága(?), hogy az MDF-SzDSz paktum helyett embereivel a TV-székházba vonuljon, és szózatot tartson, miszerint
…”Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor…
De szabadok vagyunk!”
Elég lett volna ennyit mondani, és “tetszettünk volna forradalmat csinálni”, de helyette “úriemberkedett”, nem véve észre naivul, hogy ellenfelei nem azok…
Bár igaz, beszédjét sem engedte adásba “mekegő elemér”, akkori TV-elnök!
zöld zsömle
2020-06-30 at 20:38
“gyenge jellem és beteg”…
Innen, harminc év távlatából sem méltányos hozzászólás.
Könnyű a döglött medvét lepisilni. Más a helyzet, amikor még csak feléd iramodik.
Antall államkasszája úgy nézett ki, mint a mesében: felecske, negyedecske, semmi sincs.
Vannak, akik itt állítják, a reális gazdasági alapok a meghatározók. Akkor hogy’ nem emlékeztek, mi is volt 30 éve a helyzet? És vannak, akik szerint a kormányzáshoz vízió is szükségeltetik. Ők meg nem érzékelik, hogy Antall víziója ma is érvényben van?
A beszólásokból hurkolt kötél rángatása, a szóbeli szobordöntögetés egyeseknek már nagyon megy.
gyurcsányiviktor
2020-06-30 at 07:40
Csurka óriási hibája volt, hogy nem mert keményebben fellépni az inter-nácik (inkluzíve a fasiszta-liberálisok) és a söpredék szabadkőműves beépüléssel szemben.
Ugyanakkor – Orbánhoz hasonlóan – igen jó meglátásai voltak a jövőre nézve.
Sajnos gát volt az aláírása.
Csámpás Marcsa
2020-06-30 at 01:58
Nem tudtok a kormánypárttól szavazókat elcsábítani.
A Jobbik/ MIHaM egy és ugyanaz.
Jó, ha tudod, házmester/munkásőr lajosoddal együtt.
redl tizedes
2020-06-29 at 23:17
és miket ír az Ilkei és hol?
zöld zsömle
2020-06-29 at 23:07
Nem tudom, az igazságtétel lett volna-e a legfontosabb. Ha jól olvasom, még Csurka sem ezt sürgette leginkább.
Felénk elég régóta az ország függetlensége, az anyagi helyrerázódás és a nemzeti önbecsülés visszaszerzése a neuralgikus pont. És ezekkel összefüggésben a demográfia a lakmusz.
Királytigris
2020-06-29 at 23:05
Az MDF hanyatlása Csurka kirúgásával kezdődött, és a Dávid-Herényi tandem felszalámizásával fejeződött be.
Tehát a folyamatot, ha nem is tudatosan is, Antall indította el.
Kerekferke
2020-06-30 at 02:21
Ne hagyd ki belőle Borosst, aki maga nyilatkozta, hogy ő javasolta Antallnak,
hogy távolodjon el a népi-nemzeti Lezsákéktól, a párt gerincétől.
Vén, aljas, hazaáruló tetű.
Girolamo
2020-06-30 at 06:06
A gyávaságra szoktatott,a létező legalaposabban,és mégis finomam megfélemlített nép,megrettent.A zsigereiben érezte,hogy a Csurka féle hevület,és dimenzió nem a langyi kiskapus sunnyogás.
Ahogy a focit is sokan szerettük,de inkább szurkoltunk volna,mintsem szaladni kelljen 90 percig.
Nagyon fiatalon is úgy éreztem,hogy Csurka egyedül van.
Mindenki fölhorkant,pedig a földig hajolva igyekezett,sorstársait a nemzet mellé állítani.
De tudta,hogy néhány lelki jóbaráton kívül,ez a nemzet egyszerűen nem tudja fölfogni,mit kellene tömeges kiállásával,egy életre eldönteni.
A megelőző időszakban a kommunisták “vetettek”,és bizony,ők is arattak.
Soha,vissza nem hozható lehetőségek kapujában tett hátraarcot ez a nemzet.
Aludt volna még egy kicsit.
Csurka egy óriás volt,és nagyon finoman osztotta ki,kinek mi jár.
Akik meg saját magukról nem tudták,hogy úgyis árulók lesznek döntő pillanatban,azoknak nincs min rágódni.
ViAM
2020-06-30 at 08:25
Tökéletesen látta/látja “Girolamo”!
Királytigris
2020-06-29 at 22:54
Stefka úr szemérmesen kihagyott egy nagyon fontos tényt a történelmi visszaemlékezésében:
Ez pedig az, hogy Antall kizárta Csurkát az MDF-ből.
Miért?
Szerintem Antall elárulta párttársát, engedett a libsi nyomásnak, rájuk hallgatott, és pártársa, Csurka ellen fordult, és kizárta őt az MDF-ből.
Ezzel nem csak árulást követett el, hanem leszalámizta az MDF szavazótáborából a Csurka szimpatizánsokat, ami az 1994-es választásokon bumerángként ütött vissza!
Juhász László
2020-06-30 at 08:36
Csurka és új pártja, a MIÉP az 1994-es választáson csak 1,59 %-ot szerzett.
1994-ben sajnos nem csak ezen az 1,59 %-on múlt a nemzetellenes MSZP-SZDSZ koalíció kétharmados győzelme.
sajt_oh
2020-07-01 at 22:24
A Kádári MNK BM ÁB teljes mellszélességgel beépült az MDF -be.
A cél-feladat, a visszarendeződés az egypártrendszerhez.
Az ismertebb nevek:
Raffay Ernő, Csurka István, vagy Kígyós Sándor “tv” -s.
Persze jóval többen voltak, pl szintén ismert médiások,
akik gyorsan az élre álltak, a normálisabbja eltünt
a közéletből, sajtóból, a selejt itt van napjainkban is.
Szegény Antall József kénytelen volt rájuk támaszkodni ….
Persze nem csak ezért buktak, hanem mert az “ingyen”
Kádár-rendszer után jöttek.
Királytigris
2020-06-29 at 22:48
Miért nem volt igazságtétel?
Nehogy valaki is azt higgye, hogy itt a hatalomátmentés, valami hősies tett volt! Ennek pont az ellenkezője igaz. Ez a két szuperhatalom megegyezése alapján történt.
A Gorbacsov-Reagan paktum egyik pontja, mutat rá, hogy nem lehet semmiféle igazságtétel.
Mivel nem tettszettünk forradalmat csinálni, hanem hagytuk, hogy felülről, az MSZMP vezetésével történjen meg a hatalomátmentés, ezért történt meg az, hogy a tömeggyilkosok megúszták.
A felelősségrevonást és az elszámoltatást idáig minden kormány elszabotálta 1990-óta. Nem is lesz ebből már semmi, már csak azért sem, mert a tömeggyilkosok már elpatkoltak.
Galamb
2020-06-30 at 01:39
Gondolod a nyugat hozzájárulása nélkül lehetett volna itt forradalmat csinálni ’90 környékén? Itt már akkor sínre kerültek a dolgok, mikor Fekete Jánosék felvették a hiteleket. Azzal vásárolták meg a büntetlenségüket. (Csau még ehhez is hülye volt…)Itt forradalmat csak az ellen lehetett volna csinálni, aki nem úgy táncol, mint ahogy a nyugat fütyül. A taxissztrájk finom figyelmeztetés volt.
Kerekferke
2020-06-30 at 02:18
Krassó akart valamit. Nem engedték őket megszólalni a Hősök terén. Ott akartak lenni a 301-es parcellában, szervezkedtek.
Megjelent nála az USA nagykövetségéről egy fazon, és “finoman figyelmeztette”, hogy álljanak le. És leálltak.
zöld zsömle
2020-06-29 at 21:06
Antall sosem volt, sosem lesz a ballib piedesztálon.
Különösebben egyébként nem is próbálkoznak oda helyezni. Csak még most is ki akarják használni a becsületes alapállását, hivatkoznak és célozgatnak rá, mert engedett nekik. Mert nem csapott azonnal szét közöttük, adott egy esélyt arra, hogy a haza építésében ők is részt vegyenek. Komoly lehetőséget, élethivatást kaptak tőle. De rútul becsapták. És elárulták a hazát.
De szívesen eljátszanák ezt ma is! És újra… és újra, ez a fletovizmus! Ami per pillanat sansztalan.
gyozo2018
2020-06-29 at 19:10
Béla Balázs (fb)!
Csengey Dénes nemsokára meghalt.
Nagy Gáspár szintén fiatalon.
Krassó meghalt.
10 év múlva Bubik.
Aztán Selmeczy Roland
Lovas István
Mind karizmatikus, magyar ember, akik milliókat tudtak vonzani.
Gáspár Anette
2020-06-29 at 19:00
“Most szeretnék piedesztálra emelni Antallt. ”
Lepaktált velük?!
LE!
Hagyta leantiszemitázni a jogosan protestáló Csurkát?
HAGYTA!
AKKOR?!
Királytigris
2020-06-29 at 22:58
Válasz:
Akkor engedett a libsi nyomásnak, ezzel lepaktált velük, és elárulta párttársát Csurkát.
János
2020-06-30 at 09:21
El.
☹️
Csámpás Marcsa
2020-06-29 at 18:58
“Ma nem pufajkások árulják a hazát az internacionalizmus jegyében, hanem külföldről pénzelt ügynökök a globalizmus céljainak megfelelve. ”
Már dehogynem!
A pufajkások kölykei, unokái az ágensekkel összefonódva.
Ki volt fegyőr nagyapja?
Ki volt Schiffer nagyapja?
Ki volt Ungár nagyapja?
Ki volt Toroczkai nagyapja?
Végig lehetne zongorázni az összes gazembert, mindegyiknél kimutatható a gazember felmenő.
Királytigris
2020-06-29 at 23:00
Korrekt!
gyozo2018
2020-06-29 at 18:54
“hibátlanul megfelelnek egy komplett náci ideológiai alapvetésnek”.
És ennek a lótetűnek a kijelentésével az MDF teljes vezetése azonosult!!!
És Csurkát kirúgták.
És 1995-ben visszajöttek.
És 2010-ben sem mentek el.
Kerekferke
2020-06-29 at 18:48
“Betegségét egyszer már rútul kihasználták. Operációjának idejére időzítették a taxisblokádot.”
Mint ahogy Gyurcsány és xzolgája, KarCsány és az összes ultralibeárlnyilasbolsevik csőcselék is a Covid-járványt akarta kihasználni a 3. Orbán-kormány megbuktatására.
Emberéleet nem számított, azon sajnálkoztak, hogy nem haltak meg többen, folyamatosan szabotálták az egészségvédő rendelkezéseket.
Gáspár Anette
2020-06-29 at 18:42
“Visszatekintve a huszonnyolc évvel ezelőtt keletkezett írására – bármilyen fájóan hangzanak Csurka megállapításai –, azt kell mondanom, hogy egy a nemzetét féltő, őszintén gondolkodó, felelősségteljes politikus, művészember megnyilatkozása volt ez.”
Nem a tiszta beszéd a fájó, hanem a folyamatos hazugság!!!
Nem tudott róla “mindenki”, s amikor napvilágra került Csurka írása, akkor is tagadták a paktumot is, Antall betegségét is.
Hans Landa
2020-06-30 at 08:19
Gáspár Anette:10/10 Antall ME-i jelölése hiba volt ezt Csurka is elismerte később.Az MDF elnökségből (Lezsák,Csurka,Bíró,Fűr)mindenki megszavazta egyedül Lezsák tartózkodott,Antallt Csoóri Sándor javasolta.Az állandó kishitű kompromisszum keresés,végül óhatatlanul hazugságokhoz vezet.A hazugságok bűze pedig most már elviselhetetlen.
Az igazságtétel törvény mögött nem volt parlamenti egység (az MSZP-t nem csodálom),de sajnos minden párt érintett volt,ahogy az ügynöktörvénynél is.Ettől még legalább egy Cseh-típusú korlátozó/eltiltó törvény kellet volna.Ez az egész un “jogi elit”sara,parlamenttel,alkotmánybírósággal,vastagon Sólyom Lászlóval az élen.Akinek az emlékezetes alakításakor- mialatt a szlovákok nem engedték át egy hídon a felvidékre-pojácaként viselkedett,lejáratva saját magát/ez nem számít/ és az általa viselt elnöki hivatalt.
Sajnos a képviselők döntő többsége megélhetési politikus.
Csurka Istvánnak gyanúsan “megszaporodtak” a MOSTANI barátai.
A napokban hunyt el testvére Csurka László a kitűnő színész,Isten nyugosztalja őket.
gyozo2018
2020-06-29 at 18:40
“Az ügyészségről és a bíróságról nem is beszélve. Személyi állománya mélyen be volt épülve a Kádár-, sőt a még a Rákosi-féle igazságszolgáltatásba.”
Mivel feudális rendszerben ezt örökölték is, a helyzet változastlan.
FIDESZ-KDNP KAPÁS VAN!
2020-06-29 at 18:32
“Az MDF nagy nyilvánosság előtt szembesült a valósággal. Szembesült azzal, hogy mit gondolnak a tesze-tosza politizálásról.”
FIDESZ-KDNP!!!!
KAPÁS VAN!!!!!
TESSÉK TANULNI A TÖRTÉNELEMBŐL, NEHOGY UGYANABBA A HIBÁBA ESSENEK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
gyozo2018
2020-06-29 at 18:28
“Ha viszont erre a kormány képtelen – szögezte le Csurka –, akkor az MDF maradékának nem szabad „alatta maradni”, mert „az egész rádűl és agyonnyomja”.
Agyon is nyomta.
A maradékot Boross Dáviddal és Herényivel együtt odadobta az SZDSZ-nek.
Végül együtt mállottak szarta szene, és lett belőlük egy csomó fosszíliapárt.
Galamb
2020-06-29 at 20:49
És Csurka utána hány választást nyert? Értsék már meg végre az itt hőbörgők, más dolog kormányozni, működésben tartani egy országot és más felelősség és az erőviszonyok figyelembe vétele nélkül játszani a radikálist.
Kerekferke
2020-06-30 at 02:11
“És Csurka utána hány választást nyert? ”
Csurka pártja tele volt ágensekkel. Csurka jó író volt, kitűnő diagnoszta és vátesz.
Távolra remekül látott. De közelre nem.
A pártját szétverték.
A Jobbikot lenyúlták szintén ágensekkel, és a MIÉP helyébe állították.
Csak hogy Csurka hívei kiszálltak, de nem álltak át a Jobbikhoz.
A Jobbik csak balról tudott kaszálni valamelyest.
Végül Csurka 2010-ben a híveit felszólította, hogy szavazzanak a Fidesz-KDNP-re, mert végveszély van.
Galamb
2020-06-30 at 13:07
Kerekferke. Ha Csurka a pártját nem tudta kézben tartani, az országot hogyan tudta volna?…
Az, hogy valaki kimond valamit (amit esetleg mások is tudtak akkoriban), attól még nem lesz államférfi…
Királytigris
2020-06-29 at 23:01
Korrekt!
gyozo2018
2020-06-29 at 18:24
“hogy még egyszer fel ne merje emelni a fejét e kultúrnemzet.”
MOST FELEMELHETI?
A MÉDIA 90%-A, A KULTURÁLIS IRÁNYÍTÁS 90% LIBERÁLIS KÉZBEN.
A KULTURÁLIS KORMÁNYZAT 90% A LIBERÁLIS ANTIKULTURÁLIS KULTÚRSZEMETET
TÁMOGATJA!
LÁSD AZ ALTERNATÍV CSEPŰRÁGÓK MILLIÁRDOS TÁMOGATÁSAIT!
SZÁJMAGYAR KUTLURÁLIS TÁMOGATÁS, A GYAKORLATBAN A LIBERÁLISOK KISTAFÍROZÁSA, A KONZERVATÍV ALKOTÓK ÉS ALKOTÁSOK LESÖPRÉSE.
Rizikó
2020-06-29 at 21:09
Saul fia miiliárdos támogatással.Aztán az antifa hollywood egy Oscarral jelezte hogy Vajna az ő kutyájuk kölke és Nemtelen Jellemtelen András ott pupokodotz mint filmrendező.Pedig csak egy bohőc.
Salamander
2020-06-30 at 01:01
Igen igaz és ez tegyen minden értelmiségit óvatossá.
Sajnos az Orbán kormány semmit nem oldott meg ezekből a kérdésekből, hogy pl. a jó konzervatív művészek erőteljes felemelése és támogatása. Jobbára azért nem, mert ahhoz meg kellett volna határozni azt, hogy mi a “jó konzervatív művészet”. Ezt pedig liberálisék – soros zsebpénzzel – darabokra szabdalták volna.
Pálinkás József, Rockenbauer Zoltán a kultúrában mind liberálisok voltak.
Kerényi és Fekete György pedig sajnos nem értett az igazi kultúrpolitikához.
Az EMMI lényegében a méretével elnyeli a kultúra és az oktatás neuralgikus pontjait. Ezért csinálták így, ügyes, de sajnos a jövőnket is betemeti az EMMI.
Kerekferke
2020-06-30 at 02:07
Fekete György ugyanolyan ultraliberális szemfényvesztő volt, mint Pröhle, L. Simon, Fekete Pál és a többi.
Szegény Makovecz foroghat a sírjában, hogy mivé lett az Akadémiájából: liberális/kommunista fészek.
ÉS MOST?!
2020-06-29 at 18:20
“A magyar társadalom igazságérzetét mélyen megsértette és megoldatlanná vált a bűnt elkövetők felelősségre vonása.”
ÉS MOST MEGOLDOTT??????????????????????
SÓLYOM LÁSZLÓ EGY HAZAÁRULÓ TETŰ!
2020-06-29 at 18:19
“Sólyom László ezzel az érveléssel, jogi aggályoskodással súlyos hibát követett el.”
Szándékosan!
EZ VOLT A FELADATA a “zöld”, globalista szadeszes tetűnek.
Mint köztársasági elnök, az első ténykedése volt, hogy kitiltotta annak az országnak a nemzeti zászlaját a köztársasági elnöki hivatalból, melynek ő az elnöke lett.
SÓLYOM LÁSZLÓ EGY HAZAÁRULÓ TETŰ!
Salamander
2020-06-30 at 00:50
Sólyom László valóban egy rothadt hazaáruló tetű bizony, de amikor ezt felvetettük többen (persze efémisztikusan) egy jogtudományi vitafórumon 2015-ben olyan csend lett mit a sírban.
Mindenki azt mondta, hogy “kitűnő alkotmánybíró volt”.
Nos a joghoz valamit konyítóknak írom, hogy Sólyom egy sima polgárjogász volt, aki annyit értett az alkotmányjoghoz, mint tyúk az ábécéhez.
1. A szocialista rendszerben tanult és tudományos értekezését 1969-ben készítette, az állam- és jogtudományok kandidátusi címet 1975-ben kapta meg és a régi úgynevezett nagy doktoriját állam- és jogtudományok területén 1981-ben szerezte meg.
A szakterülete MAGÁNJOGI terület, az alkotmányjog pedig KÖZJOG! (Ez olyan, mintha fogorvost választanának meg egy szívsebészeti konferencia elnökének).
Sólyom kutatási területe tehát a polgári jogi felelősség története és jelenkori fejlődése, az összehasonlító polgári jog, ezen belül a személyhez fűződő jogok, illetve a személyiségi jogok kérdésköre.
2. Mivel a szocialista rendszerben tanult, ebből az is következik, hogy alkotmányjogot (ha tanultak is valamit) hírből sem ismerték. A szovjet sztálinista alkotmányjogot tanulták, ami semmilyen demokratikus államtani pozíciót nem tartalmazott. (Ezért hibázott hatalmasakat Sólyom úr. Tudták ezt Schmidt Pèter, Lábady Tamás, Zlinszky János, de őt erősítette a külföldi hátszél).
gyozo2018
2020-06-30 at 02:03
“Mindenki azt mondta, hogy “kitűnő alkotmánybíró volt”.
Aki azt mondta, az bssza meg.
gyozo2018
2020-06-30 at 02:04
Feladata volt!
“Kirándult” a szadeszesekkel.
Merkel lesöpörte a német nemzeti zászlót az asztalról.
Sólyom kitiltotta az elnöki hivatalból a nemzeti zászlót.
Egy és ugyanaz!
NEM ÉRDEKEL, HOGY MILYEN JOGÁSZ AZ, AKI EGY TETŰ, HAZAÁRULÓ GAZEMBER!
Gáspár Anette
2020-06-29 at 18:14
“Csurka István az MDF-SZDSZ paktumot is kritizálta”
Folyamatosan tagadta az egész MDF vezetés és mindenki.
Összeesküvés elméletnek titulálták, és aki utalni mert
rá, kigúnyolták, hülyének mutatták be.
Az egész MDF összes vezetője súlyos bűnt követett el, amikor Csurkát
kitagadták, kirúgták, ahelyett, hogy megtartották volna, és
támaszkodtak volna arra a bázisra, ami megmenthette volna az MDF-t.
Meg kellett volna tisztulniuk.
De ebben nem csak Antall volt a bűnös, hanem a halála után
a legfőbb bűnös az alapítókat és minden nemzeti/jobboldali
tagot Dávid és Herényi által kitakaríttató “hóbagoly” Boross Péter.
Hányok az összes interjújától, melyekben kérkedik is azzal, hogy
Lezsákékat, és gyakorlatilag minden antikommunistát és antiliberálist
kitakaríttatott.
hufi
2020-06-30 at 08:30
Igaza van kedves Anett. Én is lelkes tagja voltam az induló MDF-nek, de aztán elfajult, a Dávid-Herényi páros gyakorlatilag szétverte az MDF-et.
Nagyon sokan csalódtunk és ott is hagytuk, mert se nem Magyar se nem Demokratikus, és se nem Fórum lett belőle.
Szégyellem kimondani, de az árulók gyűjtőhelye lett.
Hosszasan lehetne elemezni, miért lett a vezető pártból egy jellemtelen, karakter nélküli báb, elég csak Pető cár gúnyos arckifejezését megnézni.
gyozo2018
2020-06-29 at 18:09
“„Az MDF ebben a paktumban átengedte a gyakorlati hatalom egy jelentős részét annak a szűk körnek, amelyet legyőzött”
Az összes stratégiai tárcánál az államtitkárok, az intézményeknél a vezetők és/vagy a vezetőhelyettesek.
A kultúrában és a médiában minden maradt a régiben.
Galamb
2020-06-29 at 20:03
Valóban. És ha nem így lett volna, másnapra leállt volna az összes minisztérium, mivel még a takarítónő is vérgőzős komcsi volt ezekben a műintézetekben. És a nép kit húzott volna lámpavasra? Akit a sajtó felkínál neki. És az akkori sajtó viszonyok mellett egyet találhatsz ki lett volna az! Ne gondold, hogy a nyugat egy csendes pillanatban nem közölte Antallal, hogy miben állapodott meg a komcsikkal! Olyan kényszerpálya volt ez, amiről nem lehetett letérni. Szerinted egy Csurka vezette szabadcsapatot az ország élén hány nap alatt buktattak volna meg gazdasági eszközökkel? Hetek kérdése lett volna.
gyozo2018
2020-06-30 at 02:00
Hülye következtetés a “Csurka szabadcsapat”.
Szó sem volt róla.
Nem lett volna szabad kirúgni. Márpedig belülről jött, hogy Csurkától meg kell válniuk, nem kívülről. Ez pedig már maga volt a bukás, csak el kellett jönnie 94-nek.
gyozo2018
2020-06-30 at 02:01
Csurka mögött kvalifikált értelmiségi tömeg állt.
Galamb
2020-06-30 at 13:12
Csurka mögött kvalifikált értelmiségi tömeg állt.
Tömeg? Ne röhögtess! Hány százalékot tudtak összekaparni?
Abrakadabra
2020-08-03 at 22:00
Pontosan megragadtad a lényeget. A Nyugat a komcsikkal kiegyezett. Azóta is a legnagyobb barátok. Volt ebben a komcsik részéről szolgálni akarás az új gazdinak, volt benne egymás zsarolása a titkosszolgálatok által összekapart anyagokkal(a nyugatnak nyilván több anyaguk van a komcsikról, mint fordítva) is. A lényeg hogy a komcsik személye és vagyona biztosítva van. A nyugati hátsó pedig fényesre van polírozva azóta is.
Hans Landa
2020-07-01 at 00:11
Ki ez a Lajos?
kovacs tibor
2020-07-03 at 13:02
Hat eztkerdezem en is
Vajda Miklós
2020-07-01 at 09:27
Lajosnak.
A stílus maga az ember. Nem emlékszem arra, hogy tegeződnénk, tekinve, hogy nem is ismerjük egymást. Továbbá én a teljes nevemmel vállalom önmagamat, nem csak egy bárki által odaírt – lehet, hogy nem is valós – keresztnévvel.
Meg kellene érteni, hogy a példának felhozott paktumot már jóval a “rendszerváltás” előtt – mint annak egyik feltételét – még a Kádár időszak végén ráerőltették az új nomenklatúrára. Aki ezt nem fogadta el, az szóba sem jöhetett, mint a rendszerváltás utáni politikai erő.
Egyébként pedig: kevesebb proletárgőg és a tények jobb ismerete hasznos lenne önnek.