Magyarország egyik legeladósodottabb egyetemi klinikájának, a Pécsi Tudományegyetemnek a büdzséjéből is busás százmilliók landolnak a Roche Magyarország Kft. bankszámláján – nyomozta ki a PestiSrácok.hu. Kiderítettük, hogy miközben az eladósodottság tekintetében „visszaesőnek” számít az intézmény és az ötmilliárd forintot is meghaladja az egyetem tartozása, a laborbeszerzések összköltsége gyakorlatilag a duplájára emelkedett. Ez annak köszönhető, hogy a klinika laborjából fokozatosan kiszorultak a konkurens gyártók rendszerei. Pécsett is szakmai okokkal indokolják a Roche-gépek használatát, de a PestiSrácok.hu kiderítette, a svájci székhelyű multicég az akadémikus Kovács L. Gábor professzor (képünkön) laborvezetői regnálása alatt szakított hatalmasat Pécsett, aki azóta a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnökévé lépett elő. A társaság üléseire a Roche üzletág-vezetője is állandó meghívót vehet át a postástól. Kíváncsiak vagyunk Szócska Miklós álláspontjára is, hogy az utóbbi években a laborvezetők vajon mi okból választják sorra a konkurenseknél másfélszer-kétszer drágább, agilisan terjeszkedő Roche termékeit, és miből fizeti ki az egészségbiztosító az ezzel járó, évente milliárdos nagyságrendű többletköltséget, ám az államtitkár eddig nem felelt a kérdéseinkre.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Nem csak Szegeden, Zalaegerszegen, és Budapesten a SOTÉ-n, hanem Pécsett is aranybányára lelt a Roche Magyarország Kft. Utánajártunk, a svájci székhelyű multicég éves szinten 300-400 millió forintot tehet zsebre azáltal, hogy a Pécsi Tudományegyetem Laboratóriumi Medicina Intézetéből is fokozatosan kiszorította a versenytársakat. Korábban három cikkben is foglalkoztunk a Roche Magyarország Kft. zsíros üzleteivel. A szegedi labortendereken például szinte mindent vitt a Roche, a 2011-ben az Év kórháza díjjal kitüntetett Zala Megyei Kórház laborbeszerzései is meglehetősen testre (Roche-ra) szabottnak tűnnek, de az igazán nagy bankot a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen robbantotta a multicég. Portálunk nyomozta ki például, hogy Gál János, a SOTE klinikai rektorhelyettesének a párja az a Kiss Adrienn Júlia, aki a Roche Magyarország Kft. labordiagnosztikai üzletágvezetője. Ezúttal a Pécsi Tudományegyetemet vettük górcső alá, ahol a cikkeink után kapott füles szerint ugyancsak megvetette a lábát a Roche.
Kétharmados hatalom
Kiderítettük, a 369 millió forintos szegedi üzlet, a Zala megyei kórház ablakon kidobott 300 millió forintja, és a SOTE-Roche szerelem sormintájába a Pécsi Tudományegyetem is beleillik, ahol éves szinten 300-400 millió forintos forgalmat bonyolíthat a Roche Magyarország Kft. Ráadásul a pécsi laborköltségek jócskán megemelkedtek a svájci székhelyű, „kreatív” kereskedői módszerei miatt a világban már több helyen megdőlt multicég megjelenésével. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának a dékánja, a Laboratóriumi Medicina Intézet igazgatója kérdésünkre kijelentette, „támogatásból, egy 2006-os Pázmány Péter pályázat keretében telepítették a Roche készülékeket, igaz, előtte is működött Roche rendszer a laborban”. Elárulta, Pécsett jelenleg hatvan százalékos a Roche részesedése a szorosan vett laboratóriumi forgalomból. „A rutin kémia, biokémai és immunológia mintegy hetven-nyolcvan százaléka történik a Roche gépein, de sok a kis értékű vizsgálatfajta” – jelentette ki Miseta Attila.
Háttérbe szorított olcsóbb rendszer
A PTE ugyan a 2006-os Pázmány projekt előtt is használta a Roche-rendszereket, de akkor még az Abott és más konkurens készülékek részesedése jóval magasabb volt. A Pázmány projekt után azonban a Roche letaszította a versenytársait az intézményen belül. Az orvosi kar dékánja azon kérdésünkre, hogy nagyságrendileg mennyivel drágább a Roche-rendszer működtetése, mint egyéb gyártók rendszereinek a használata, azt mondta: azt nem tudja megmondani, hogy a készülékek telepítése idején mi volt az ára az azonos Abott és Roche reagenseknek, de tény, hogy ma mintegy húsz-harminc százalékkal olcsóbban kínálják az Abott reagenseket. „A beszállítókkal azonban lehet ártárgyalásokat folytatni. Magam, aki néhány hónapja töltöm be az igazgatói tisztet, azon vagyok, hogy minden forint a legjobban hasznosuljon” – mondta Miseta Attila.
A dékán „szélmalomharca”?
Egy neve elhallgatását kérő egyetemi bennfentestől úgy tudjuk, hogy Miseta Attila a balanszírozott rendszer híve, és keményen harcol a Roche visszaszorításáért, a versenyhelyzet visszaállításáért.
Miseta Attila, a pécsi orvosi kar dékánja a versenyhelyzet híve. Fotó: pte.hu
A Pécsi Tudományegyetem a fenntartója a huszonhét pécsi klinikának, a Baranya Megyei Kórház 2010. január elsején olvadt egybe az egyetemi klinikahálózattal. Az integrációra még visszatérünk, de előbb lássuk, az integráció előtt milyen laborrendszert működtetett a megyei kórház. Az ugyanis sejthető, hogy az egyesülés a Roche-nak kedvezett, miután a Roche készülékekkel benépesített PTE lett a megyei kórház fenntartója. A Baranya Megyei Kórház Központi Laboratóriumában az Abott rendszert használták az integráció előtt, és információink szerint mintegy fele annyiért működtették, mint az egységesítés után a Roche-t.
Litter Ilona, aki a Baranya Megyei Kórház Központi Laboratóriumának a laborvezető főorvosa volt, nem kívánt részleteiben nyilatkozni az ügyről, de annyit elárult, „nem mindig a legolcsóbb a legjobb, mint ahogy nem feltétlenül a legdrágább a legjobb minőségű”. „Nagyon kell ismerni a szakmát és ismerni kell a lehetőségeket, hogy az ember olyan egyensúlyt tudjon kialakítani, amelyben szakmailag, működéstechnikailag, rendszerszervezésileg is jól működnek a dolgok és aránylag gazdaságos is. Ideális helyzet és ideális megoldás nincsen. Nehéz azt mondani valamire, hogy az maradéktalanul jó, maradéktalanul követendő. Minden lehet ilyen is, olyan is” – fogalmazott Litter Ilona.
Ami másoknál X forint, az a Roche-nél 2X
A különböző gyártók árazásaival, a Roche pécsi térnyerésével kapcsolatban Cserta Gábort, a Csertex Kft. ügyvezetőjét is felhívtuk, aki az integráció és a Pázmány-projekt előtt szállítói kapcsolatban állt a Baranya megyei tudományegyetemmel. „A szakmai döntéseket nem kérdőjelezem meg, a PTE szakmai vezetése döntött a Roche mellett. A rendszercserének az okát nem tudom, de az már más kérdés, hogy gazdaságilag megérte-e a váltás. Amíg a Roche gépek telepítése előtt x forintba került egy vizsgálat, addig a svájci székhelyű multi rendszerein már 2X-re rúgtak a költségek. Tudom, hogy egyes laborszakemberek szerint a nevet kell megfizetni, de ezzel azért nem értek egyet, mert az Abott is legalább akkora név a szakmában, mint a Roche, mégis kihúzták alóluk a talajt” – summázta véleményét Cserta Gábor.
Mercedes VS. Opel
A pécsi dékán, Miseta Attila egyébként annyiban védelmébe vette az előző vezetők döntését, hogy szerinte a Roche a labordiagnosztikában a Mercedes, de persze lehet kapni Opelt is. Cserta Gábor minderre csak annyit reagált, hogy „felháborító és megdöbbentő Mercedes-Benzzel járni a nehéz anyagi és financiális helyzetben lévő magyar egészségügyben”.
A Pécsi Tudományegyetem ráadásul úgy fizet ki évi 300-400 millió forintot a „Mercedesért”, hogy Magyarország egyik legeladósodottabb egyetemi klinikájáról van szó. Az egészségügyért felelős államtitkárság éppen idén októberben hívta raportra az eladósodott kórházak vezetőit, köztük a négy nagy orvosi egyetem, a Honvédkórház menedzsmentjét, és a debreceni, zalaegerszegi, győri, szombathelyi, nyíregyházi, szolnoki, váci, szekszárdi és salgótarjáni kórház első emberét. Idén júniusban ugyanis valamennyi berendelt intézménynek 500 millió forint felett volt a lejárt adóssága. A „meghívott” intézmények közül ráadásul a Honvédkórház és a Pécsi Tudományegyetem is „visszaesőnek” számít, tartozásuk rendre újra termelődik, és ismét meghaladja az ötmilliárd forintot.
Kormányzati átverés volt az integráció
Éppen ezen a ponton kell visszakanyarodnunk a PTE és a Baranya Megyei Kórház összeolvadására, mert a pécsi intézmény vezetése szerint az eladósodás a Klinikai Központ és a Baranya Megyei Kórház integrációja miatt gyorsult fel. A PTE első emberei szerint az előző kormányzat által ösztönzött kórházintegráció tovább rontotta a gazdasági helyzetet, holott az akkori kabinet fő célja épp a rendszer gazdaságosabbá tétele volt. Az előző kormány akciója miatt horribilis, éves szinten több százmillió forintos lyuk tátong az integrált intézmény finanszírozásán. „2002 óta Pécs és a környező régió szenvedte el a legnagyobb restrikciókat az egészségügy területén. A 2008-ban megtörtént integráció egy átverés volt a kormányzat részéről, innentől meglódult a veszteségek termelése” – nyomatékosította Miseta Attila.
Az új tenderen is a Roche kaszál majd?
A pécsi Klinikai Központ pénzügyi nehézsége tehát súlyos teher, az egyetem vezetősége az adósság ellen harcol, miközben a Roche rendületlenül számláz.
„A Roche termékei általában igen jó színvonalúak, de nem minden területen egyaránt jó a szakma megítélése. A bekerülési költség nyilván fontos tényező volt a szakmai indokok mellett. Megjegyzem, több más forgalmazó rendelkezik ugyan olcsó, saját fejlesztésű hazai termékekkel, amelyek színvonala változó, de világcégek termékeit is forgalmazzák. Amikor az árak összevetéséről van szó, nem mindig hasonlítjuk az almát az almával. A Roche dominanciája nem magyar sajátosság és nem is korlátozódik az állami szférára. A magyarországi privatizált laborok többsége is Roche alapú” – mondta Miseta Attila. Hozzátette ugyanakkor, hogy miután folyamatosan sakkozniuk kell, hogyan osszák be a csekély forrásokat, ezért ő az olcsó de jó szakmai munkát pártolja. „Próbáljuk megtalálni azokat a kompromisszumokat, amelyekkel a lehető legolcsóbban, de szakmai téren megfelelő színvonalon biztosíthatjuk a minőségi munkát. Egyébként éppen most állunk egy új tender előtt, ami nyilván új ártárgyalásokat is jelent” – árulta el portálunknak Miseta Attila. (Lapunk a szakmából ugyanakkor ellentétes információt kapott: eszerint a hazai tulajdonú magánlaborokban elenyésző a Roche beszállítói részesedése, éppen a csillagászati árak miatt.)
Álomkarrier a Roche pécsi térnyerése után
Szegedhez, Zalaegerszeghez és a SOTÉ-hoz hasonlóan tehát Pécsett is szakmai érvekkel indokolják a Roche rendszerek használatát. A PestiSrácok.hu megtudta, a svájci székhelyű multi Kovács L. Gábor laborvezetői regnálása alatt szakított nagyot Pécsett, aki azóta a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke. (A társaság üléseire Hodossy Lajos, a Roche üzletág-vezetője is állandó meghívót vehet át a postástól.)
Hodossy Lajos, a Roche Magyarország Kft. üzletág-vezetője állandó meghívottként vehet részt a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság ülésein. Fotó: figyelo.hu
Korábbi cikkünkben már írtunk egy hasonló karrierről, amely egy labor vezetésével kezdődik, Roche rendszer “bevarázslásával” folytatódik, majd csúcsszervezet igazgatói posztjának betöltésével végződik. Korábban kinyomoztuk, a szegedi labor egykori vezetője, Horváth Andrea Rita a Roche, mint közbeszerzési nyertes kihirdetése után kezdett nagy ívű nemzetközi karrierbe. Horváth Andrea Rita jelenleg az ausztrál South Eastern Area Laboratory Services (SEALS) Klinikai Kémia Intézetének igazgatója, a Sydney Egyetem vendégprofesszora, és a Nemzetközi Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság, azaz az IFCC Evidence-based Laboratory Medicine bizottságának elnöke. A volt szegedi laborvezetőt a nemzetközi csúcsokra röpítő diagnosztikai világszervezet, azaz IFCC kitűnő szponzori kapcsolatot ápol a Roche-sal.
Annak eldöntését, hogy a Roche gyakorol-e nyomást az általa amúgy bőkezűen támogatott szakmai szervezetek vezetőinek kiválasztásánál, tisztelt olvasóinkra bízzuk.
Irányított tenderek, Szócska egyelőre hallgat
„A magyar labortenderek egyáltalán nem szolgálják, vagy csak nagyon csekély mértékben szolgálják azt a célt, amely az egyenlő feltételek mellett történő versenyeztetésről, a legjobb árajánlat választásáról szól. A legtöbb tender irányított” – szögezte le egy neve elhallgatását kérő magyarországi klinikai labor vezetője.
Szócska Miklós
A szegedi, zalaegerszegi, fővárosi és pécsi oknyomozásunk után Szócska Mikóst, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkárát is megkerestük. A politikustól mások mellett azt kérdeztük, hogy miért bevett gyakorlat az a magyar egészségügyben, hogy miközben az anyagi, finanszírozási helyzet nehéz, mégis a drágább Roche termékeket választják a laborvezetők, klinikai döntnökök. Szócska Miklóst egyes szakemberek véleményével is szembesítettük, miszerint a Roche a Mercedes-Benz, míg más gyártók az Opelhez hasonlíthatóak. Kíváncsiak voltunk, hogy Szócska Miklós szerint miért engedheti meg magának egy adósságokkal küzdő intézmény, hogy Mercedes-szel járjon, miközben az Opel is kiváló minőségű, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. A szaktárca és Szócska Miklós állásfoglalását, szakmai tájékoztatását természetesen továbbra is várjuk. Egy héttel ezelőtt számos kérdést tettünk fel a Roche Magyarország Kft. kommunikációs vezetőjének, ám választ egyelőre onnan sem kaptunk.
Várjuk az újabb füleseket!
Tekintettel arra, hogy tendenciózusnak tűnik a méregdrága laborkellékeket forgalmazó világcég sorozatos térnyerése a magyar egészségügyben, és az első, a Szegedi Tudományegyetem közbeszerzési botrányát felgöngyölítő cikkünk közlése óta sorra kapjuk a füleseket, előrebocsátjuk: ezután is figyelemmel kísérjük a labortendereket, úgyhogy szivárogtasson bátran! Minden megkeresést – ahogy eddig is – bizalmasan kezelünk!
(Vezető képünkön Kovács L. Gábor akadémikus látható. Az egykori laborvezető idén októberben tudomány kategóriában vehette át a Baranya Megyei Príma díjat.)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS