Pesti Srácok

Szégyenpadra került az európai elit, rajtuk röhög az egész világ

Nem csak Donald Trump és Volodimir Zelenszkij tárgyalásáról szólt a hétfői nap, amely lehet, hogy elhozhatja a háború végét, hanem az európai liberális elit súlyos lebőgéséről. Ez már nem az első volt, de hihetetlen, hogy mosolyogva tűrték a szégyenpadot, mi pedig helyettük is szekunder szégyent érzünk.

A Karantén kibeszélő ismét eredeti felállásában ült össze, és sosem kell azon gondolkodnunk, hogy vajon milyen témát vesézzünk ki, szokás szerint el voltunk kényeztetve. Az európai liberális elit gondoskodott arról, hogy az uborkaszezon se teljen el szekunder szégyen és fejfogós röhögés nélkül, hiszen Donald Trump és Volodimir Zelenszkij tárgyalásánál saját magukat ültették a szégyenpadra.

Európai vezetők a szégyenpadon Trumpnál, a német kancellár így is boldog volt.
Európai vezetők a szégyenpadon Trumpnál, a német kancellár így is boldog volt.

Szégyenpadon Európa

Nagyon furcsa látni azokat az európai vezetőket, akik olyannyira súlytalanok már, hogy a saját kontinensük politikájába se tudnak beleszólni, nem látják a valóságot és nem képesek a saját érdekeiket képviselni. Egy német, angol vagy francia politikai vezető manapság odáig jutott, hogy még ahhoz is jó képet vág, amikor tökéletesen megalázzák, vagy kihasználják gazdaságilag. Az orosz-ukrán háború befejezéséhez - amennyiben sikerül - pedig semmi közük nem lesz. Azt viszont elkönyvelhetjük, hogy olyan leosztást kaptak Trumptól, ami nem csak Európa, hanem az egész világ nagyot röhög. Az egykor világpolitikát alakító európai nagyhatalmak mára egyre szánalmasabb migránsországokká kezdenek válni, akik Gabon vagy Sierra Leone politikai súlyával rendelkeznek. 

Egy Ursula von der Leyentől, Macrontól, Merztől, vagy Starmertől ne számítsunk semmi jóra, vagy nem értik, hogy mi a saját érdekük, vagy hagyják, hogy kiszipolyozzák az országukat, de egyik se túl jó megoldás.

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)