Pesti Srácok

Átadták Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díját (Galéria)

Vasárnap, Alfred Nobel halálának évfordulóján adták át a Nobel-díjakat Stockholmban. Az ünnepi ceremónia keretei között átvette az elismerést Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus is.

A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián. Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapja meg az orvosi-élettani Nobel-díjat. Krausz Ferenc fizikus pedig két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszerért veheti át a fizikai Nobel-díjat. A ceremónián adják át a kémiai és az irodalmi Nobel-díjat, valamint a közgazdasági Nobel-emlékdíjat is.

A HVG információi szerint 1560 ember előtt adják át az idei Nobel-díjakat Stockholmban, ahová megérkezett már a svéd királyi család és a parlament elnöke is, akikkel szemben ül Karikó Katalin. A díjakat személyesen a svéd király nyújtotta át. Elsőként a magyarok közül Krausz Ferenc vette át a fizikai Nobel-díjat. Karikó Katalin is átvette a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, amit az mRNS-kutatásaiért kapott. Ez lehetővé tette a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztését is, amivel több millió embert oltottak be világszerte sikerrel.

– hangsúlyozta nyitóbeszédében Astrid Söderbergh Widding, a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke.

D_KOS20231210003
D_KOS20231210008
D_KOS20231210010
D_KOS20231210015
D_KOS20231210016
D_KOS20231210034
D_KOS20231210040
D_KOS20231210050
D_KOS20231210055
D_KOS20231210060
D_KOS20231210066
Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.