Az ausztrál őslakosok több ezer történelmi helye és műemléke károsodhatott vagy pusztulhatott el az országot hónapok óta sújtó bozóttüzekben az őslakosok közösségei és régészek szerint. A szeptember óta tartó tüzekben több, mint tízmillió hektárnyi növényzet pusztult el Queensland, Új-Dél-Wales és Victoria szövetségi államokban.
A leégett térségekben nemzeti parkok, védett erdőségek voltak, ahol az őslakosok több tízezer történelmi helye található, olyanok is, amelyeket még nem is jegyeztek fel hivatalosan
– idézte Tina Mannet régészt, az ausztrál régészek társaságának elnökét a Nature című tudományos folyóirat honlapja. Ezek a helyek mutatták meg azt, hol éltek az őslakosok, hogyan terjeszkedtek el több tízezer éven át a térségben, és segítették a kutatókat abban, hogy megértsék a kultúrájuk, közöttük a kőzetekbe vésett festményeknek, a kenu- és védőpajzs készítésének a fejlődését. A régészek még nem mérték fel a károkat, de Manne szerint több ezer ilyen helyen pusztítottak tüzek.
Georgia Roberts, a társaság titkára elmondta, hogy az egyik ilyen helyszín a Victoria állam keleti részén élő gunaikurnaik földje; ebben a kulturálisan gazdag térségben találhatók olyan ősi helyek, amelyek az utolsó jégkorszakban, húszezer éve lakottak voltak. A tüzek ugyanakkor nemcsak károkat okoztak az őslakosok kultúrájában, hanem fel is tárták annak újabb elemeit, köztük egy több ezer éve épített csatornarendszer újabb részeit Victoria államban, ahol a sűrű növényzet a bozóttüzek martalékává vált. A vulkanikus kőzetekbe vájt csatornák, töltések, gátak alkotta Budj Bim kultúrtáj az UNESCO szerint a világ egyik legrégebbi akvakultúra-rendszere. A mai Victoria állam területén élő gunditjmara őslakosok építették több, mint hatezer-hatszáz éve, azaz az egyiptomi piramisoknál is régebbiek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/AAP/Dan Peled
Facebook
Twitter
YouTube
RSS