Az AfD EP-listavezetője szerint Németország ébredezik
Németországban egyfajta ébredést láthatunk – mondta a német AfD EP-listavezetője a XXI. Század Intézet rendezvényén. Maximilian Krah beszédében kiemelte, hogy az az Európai Uniót meg kell változtatni, mert a baloldal egységes embereket akar a kontinensen. Az AfD viszont szuverén nemzetállamok szövetségét szeretné, ami azt jelentené, hogy belülről szabad, kívülről pedig egységet mutat.
Az európai politika és gazdaság formálásában fontos szerepet játszó Németország válaszút előtt áll. Ebben az évben arra a kérdésre kell választ adnia, hogy kitart-e a demokrácia mellett vagy a diktatúra irányába indul el
– hangsúlyozta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója az Európa az uniós választások előtt – A német ellenzék című rendezvényen pénteken, Budapesten. Schmidt Mária kifejtette: úgy tűnik, Németország – amely fontos szerepet játszik Európa és a magyar gazdaság formálásában is – nagy válaszút előtt áll. Szavai szerint senki nem gondolta azt, hogy ebben az évben a németeknek arra a kérdésre kell választ adni, hogy kiállnak-e a demokrácia mellett? De az AfD bejutott a parlamentbe és nem követték azt a demokratikus szokásjogot, amit eddig.
Mostanában pedig 100 ezres tüntetéseken harcolnak a nácizmus és a fasizmus ellen Németországban, úgy, hogy ezt a kormány szervezi
– fogalmazott a történész. Hozzátette: mindez az antifasiszta mozgalmakra emlékezteti őt. Arról is beszélt, hogy a német média semmilyen tekintetben nem megbízható hírforrás, ezért hívta meg a Schmidt Mária az AfD európai listavezetőjét, Maximilian Kraht, valamint Götz Kubitscheket, a Sezession főszerkesztőjét a rendezvényre.
Az AfD nem vesz részt a demokrácia szimulálásában
A nemzeti ellenzék helyzetéről Götz Kubitschek, egy kéthavonta megjelenő német értelmiségi lap főszerkesztője beszélt. Kifejtette: az AfD megalapításának középről kellett megalakulnia, ez meg is történt. Elmondása szerint még fel sem fogták, hogy milyen dinamikát vállaltak fel azáltal, hogy szót adnak azoknak, akiknek eddig nem volt képviselete a parlamentben.
Az AfD egy demokratikus jobboldali párt, de időközben a német demokrácia mércéjévé nőtte ki magát
– jegyezte meg. A nemzeti ellenzékről elmondta, hogy idén EP-választást és három tartományi választást is tartanak. Az AfD-nek fontosak a tartományi választások, mert mind a három Németország keleti részén lesz, ahol nagy eséllyel indul az AfD. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a pálya feléjük lejt, ugyanis a pártok és a civil társadalom az állam zsákmányává váltak, ami azt jelenti, hogy a majdhogynem korlátlan eszközök vannak az állam kezében. Példaként megemlítette, hogy két hete vitatkoznak azon, betiltsák-e az AfD-t Németországban, mert szerintük totalitárius párt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kampányban azt állítják, az AfD a külföldiek elüldözését szervezi.
Úgy fogalmazott, mindez viszont rágalom és az állam média-túlhatalmával függ össze. Szavai szerint vezénylik az AfD elleni kampányt: vannak állami médiahálózatok, az államtól függő civilek, projektek, kampányhálózatok, az egyházak és oktatási intézmények, amelyek ennek a kampánynak a kereteit kritikátlanul átvették.
A demokrácia ellenáll a demokrácia ellenségeinek, ezt kommunikálják
– jegyezte meg, hozzátéve: mindez háromszorosan veszélyes az AfD és az ellenzék számára. Kifejtette: az is problémákat okozott, hogy a potenciális szavazókat nehezen érik el – ha egyáltalán elérik –, mindez a párton belüli vitákat élénkítette, párton kívül is bűnbakot keresve.
Fontos szempont az is, hogy az AfD nem vesz részt a demokrácia szimulálásában. Olyan technokrata átalakulást látunk Németországban, ami a választásokat zavarként fogja fel
– fejtette ki álláspontját. Véleménye szerint az ellenzék célja ugyanakkor az, hogy megteremtsék a normalitást; ez a politikai minimum és maximum is egyben. Úgy vélte, ennek elérése már forradalmi szintű lenne Németországban.
Mérföldekre vagyunk ettől a normalitástól
– húzta alá. Szavait azzal indokolta, hogy a németek jelentős részének hiányzik a normalitásért való küzdelem, aminek az lett az eredménye, hogy nincs nincs nemzeti, konzervatív civil társadalom.
Ennek felépítése a jövő feladata
– vélekedett, hozzátéve: komoly tervekkel és oktatási programmal kell előállni, "de már ezt is nehéz elérni". A tüntetésekről úgy vélekedett: nyílt erőszakra szólítanak fel azokkal szemben, akik másképpen gondolkodnak.
Ennek ellenére már sikerült egy kis hálózatot építeni kiadókból, internetes hálókból. Lehetőség van arra, hogy a dezinformációt információkkal kontrázzák
– tette hozzá. Arról is beszélt, hogy Magyarországra kiadóként is nagy érdeklődéssel tekint. Úgy véli, sikerült nemzeti, konzervatív, jobboldali identitást építeni nálunk, amihez a média nagyban hozzájárul.
Az itteni építkezés összefügg azon tapasztalattal, hogy a parlamenti mandátum nem függ össze a civil társadalommal
– húzta alá.
Transzformációra van szüksége az Európai Uniónak
Az AfD EP listavezetője, Maximilian Krah elmondta, hogy Németországban egyfajta ébredést láthatunk.
A nyugati világ veszít a befolyásából és ez gazdaságilag is így van. A baloldal ezt úgy kommunikálja, hogy a liberalizmus globális. A jobboldalon, amit mi képviselünk, mi elfogadjuk, hogy van más is, mint a Nyugat. Az oroszok ortodoxok akar maradni, India hindu szeretne maradni. Mi ezt megértjük
– jegyezte meg. Emlékeztetett, hogy az USA 1945 előtt európai országnak számított. Ezt követően egy régi európai világból egy olyan ország jött létre, ahol számos náció előfordul.
Ha Donald Trump nem nyeri meg a választásokat, akkor Kamala Harristől akarunk függeni?
– tette fel a kérdést. Az Európai Unióról azt mondta: túlszabályozott, nem szabályozott, nem átlátható, ugyanakkor az európai együttműködés nélkül nem lehet haladni. Úgy véli, át kell alakítani az uniót.
A könnyű út az, ha nem teszünk semmit, csak kilépünk és majd robban magától. Ám ez nem jó, mert a biztonság, a gazdaság, a diákcserék, a bíróságok össze vannak kapcsolva az országok között. Transzformációra van szükség
– emelte ki.
Szuverén nemzetállamok szövetségét szeretné az AfD. Belülről szabadság legyen, kívülről pedig egység
– hangsúlyozta, hozzátéve:
Kell Európa, de más Európa, nem olyan, mint amilyet a baloldaliak szeretnének.
A politikus szerint vége van annak az időszaknak, hogy csak a németek döntsenek Európa sorsáról, a baloldal pedig nem akarja, hogy Európának gyökerei legyenek. Kiemelte: ha van tradíciónk, akkor nincs ötszázféle nemi identitás.
Ez persze ellentmond annak az uniós tervnek, amely egységes embereket akar a kontinensen. A népek tradíciója érdekében tenni kell. Maga a nép, a család mennyire fontos?
– tette fel a kérdést, mert szerinte ezekről beszélni kell.
Most viszont az individualizmust propagálják. Ha Európát meg akarjuk változtatni, ahhoz erőfeszítések kellenek. Ha nincs vonzó és jó ajánlatunk, akkor az ellenfelünké érvényesül majd
– fűzte hozzá.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
