Váratlan, nehéz élethelyzetbe került emberek és családok egy részben hivatalos, törvényes eljárásban, közjegyzők közreműködésével veszíthetik el mindenüket és kerülhetnek utcára néhány év alatt, akár egyetlen családtag pár százezer forintos tartozása miatt. Fizetési meghagyás – ez a kulcsszó, ahogy a károsultak mondják, az ingatlanmaffia legújabb módszere. Tippadók, végrehajtók, közjegyzők és úgynevezett árverési vevők zsíros üzletéről rántjuk le a leplet, amit jószerével csak törvénymódosítás tudna megfékezni. Az Aktában három ember, három család drámáját meséljük el, akik közül ketten már elveszítették az ingatlanukat, és bemutatjuk a módszert, amivel minimális befektetéssel több tízmilliós ingatlanokat tudnak lehúzni a nem eléggé dörzsölt áldozatokról, gyakorlatilag büntetlenül.
Kerekes András újságíró, filmes kollégánk keresett meg bennünket nemrég azzal, hogy édesapja 74 négyzetméteres ingatlanára vetett szemet egy vélhetően árveréseken tulajdonrészt szerző és abból nyerészkedő banda. András idős, beteg édesapja egyedül él az újpesti panellakásban, ami felesége, a fiúk édesanyjának halála után az apára és három fiára szállt. Négyen lettek az ingatlan tulajdonosai, ténylegesen azonban ma már egyik gyerek sem lakik itt, ketten bejelentve sincsenek a lakásba. Az ingatlan egyhatoda ma egy idegen férfi tulajdona, aki azt egyébként teljesen jogszerűen szerezte meg. Az egyik fiú adósságai miatt az ő tulajdonrésze végrehajtás alá került, a többi tulajdonos pedig nem tudott élni az elővásárlási jogával, így az egyhatod hányad, ami arányaiban maximum egy gardrób méretének felel meg 1,5 millió forintért, árverésen kelt el.
Ezzel eddig nincs is semmi probléma, a tulajdonrészszerzés jogszerű. Amit azonban ez az illető annak érdekében tesz, hogy a többi tulajdonos részét egytelen forint befektetés nélkül megszerezze, az a jogszerűségnek minimum a határait súrolja
– mondta Kerekes András. A vevő, egy bizonyos Horváth nevű illető önkényesen és hasraütésszerűen fejenként havi 300 ezer forint többlethasználati díjat kezdett felszámolni a többi tulajdonosnak, akikkel soha nem találkozott és velük az ő tulajdonrészét illetően semmilyen megállapodás nem történt. Összesen háromszor háromszázezer forintot, amit négyhavonta, összevonva, fizetési meghagyás formájában, közjegyzővel küldet ki.
Egymás után kaptuk a fizetési meghagyásokat. Volt, hogy időben beadtuk az ellentmondást, volt, hogy ez nem sikerült. Ebben az esetben az a követelés már jogerőre is emelkedett. Ha ellentmondtunk, akkor Horváth az illetéket nem fizette be, így az eljárás nem tudott perré alakulni. Mi sem tudtuk kimondatni bírósággal, hogy nincs jogalapja a követelésnek, ő pedig egy idő után újra kiküldetheti azt közjegyzővel, fizetési meghagyásként
– mesélte András.
Újságíró kollégánk nyomozni kezdett. Megtudta, hogy történetükkel nincsenek egyedül. Tulajdonostársuk, sőt, annak több családtagja mások ingatlan-résztulajdonait is megszerezte és hozzájuk hasonlóan számolják fel a 300 ezer forintos lakáshasználati díjat – kapaszkodjanak meg: még termőföldre is, sőt, olyan lakásra is, amiből a másik tulajdonost ő zárta ki, tehát az nem is tudta volna használni a közös ingatlant.
Riportunk másik két szereplője, Zoltán és Judit nem voltak olyan szerencsések, mint Kerekesék. Az ő esetükben a banda vitte az ingatlanokat.
I. Zoltán történetét korábban a Privát Kopó bűnügyi portál is megírta. A férfi tíz éve harcol unokaöccse képviselőjeként, ahogy mondja, a lakásmaffiával. A fiú, akit ő nevelt fel, az ügy kezdetekkor fiatalkorú volt. Zoltán öccsét a kilencvenes években meggyilkolták. Az ügy nagy port kavart. A vállalkozót a saját felesége ölette meg, a nőt hosszú évekre lecsukták. A család otthonát, egy akkor 30 millió forintot érő fővárosi ingatlant az elhunyt egyetlen fia örökölte. Csakhogy a bérgyilkost fogadó anyának volt egy félmillió forintos tartozása, aminek fejében 1,7 millió forint értékű részt árvereztek el az ingatlanban, méghozzá kétszer is. Egészen abszurd a helyzet, ugyanis végül a lakásnak a fele az előző történetből már megismert Horváth feleségének a nevén volt. A lakásból a tizenéves fiatalt, egyszóval a másik tulajdonost kizárták, mégis Horváthék bocsáttatták ki a fizetési meghagyásokat a havi 300 ezer forintos többlethasználati díjakról.
Összesen 22 ilyen fizetési meghagyást kapott a gyerek. Volt, amit ki sem hoztak, nem is lehetett ellentmondási időn belül átvenni. Végül tíz év elég volt, hogy végrehajtóval az egész lakást kihúzzák a gyerek alól
– idézte fel Zoltán.
A férfi szerint az ügyletben többen közreműködnek. Vannak tippadók, ott, Csepelen például egy közös képviselő. Így tudják meg Horváthék, hol van fizetési nehézséggel küzdő család, adósság, amire végrehajtás fog indulni. A végrehajtók után jönnek a közjegyzők, akik egyébként a törvényben biztosított módon kibocsájtják a fizetési meghagyásokat úgy, hogy annak a jogalapját sem vizsgálják meg. Zoltán azt is elmondta, hogy Horváth, aki eddigi nyomozása szerint húsz éve él ebből az egész családjával, egy bírósági tárgyaláson arra a bírói kérdésre, hogy mi a foglalkozása, “árverési vevőnek” aposztrofálta magát.
Míg Zoltán unokaöccsének a harmincmilliós lakása 10 év alatt, Lányi Judit és gyermekei 70 milliós ingatlanvagyona 12 év alatt úszott el ugyanígy. A történet szereplői ugyanazok.
Judit néhány hete az országos médiában is szerepelt, amikor kerekesszékes lányával és fiaival kilakoltatták őket az otthonukból. A nő volt férje adóssága miatt jár kálváriát. Mint mondta, jóval a válásuk után derült ki, hogy a volt férjnek tetemes adósságai vannak, gyermektartást sem fizetett. Ügyvédhez fordult, hogy két közös ingatlanuk, egy 50 milliót érő családi ház és egy 20 milliót érő lakás egy részét a gyerekek nevére írják. Ekkor, kvázi véletlenül derült ki, hogy a lakás fele már akkor korábbi végrehajtásból eredően (amiről ő mint osztatlan közös ingatlan másik tulajdonosa, értesítést sem kapott) egy idegen ember tulajdonában van. Persze ez a vevő is Horváth egyik családtagja volt. Nem kellett sok idő, és ahogy Judit mondja, futószalagon kezdtek érkezni a fizetési meghagyások, eleinte havi 80, majd 160, végül 300 ezer forintról. Anya és gyermekei mindent elveszítettek. Most egy csepeli szükséglakásban laknak, amit az önkormányzat biztosított nekik, miután egy botrányos kilakoltatást követően augusztusban utcára kerültek.
Nemcsak az közös a három történetben, hogy az adósság miatt végrehajtás alá került ingatlanrészt ugyanaz az ember, illetve családtagjai vették meg, majd többlethasználat címén közjegyzőkkel kibocsáttatott fizetési meghagyás útján próbálják megszerezni a többi tulajdonos részét, hanem az is, hogy mindegyik károsult a rendőrséghez fordult, és mivel azt gondolta, csalás áldozata, büntetőfeljelentést tett. Az ügyek egyetlen budapesti kapitányságon sem álltak meg: mindegyik feljelentést elutasították, arra hivatkozva, hogy polgári peres úton kell rendezni a kérést. Illetve, ahol ügyészség utasította a rendőrséget a nyomozás lefolytatására, ott bűncselekmény hiányában szüntették meg végül. Egyetlen kivétel van, illetve egyről biztosan tudunk: Borsod vármegyében a Miskolci Járási Ügyészség pontosan ugyanilyen módszerekkel való vagyonszerzés miatt, ugyanaz ellen az ember ellen, vagyis Horváth ellen 2023 tavaszán “nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények” miatt vádat emelt.
Megkerestünk egy hasonló ügyekkel foglalkozó ügyvédet és kikértük álláspontját, mennyire jogszerű egy fizetési meghagyás, kell-e jogalapot igazolni egy közjegyző felé egy fizetési meghagyás kiállításához, és mit tehet az, aki ilyen dokumentumot kap. Dr. Jancsi Lilla azt mondta, a fizetési meghagyásos eljárások azért is hatékonyak, mert bizonyítási eljárás lefolytatásának és felfüggesztésnek sincs helye ilyen eljárásban.
- A közjegyző a követelés jogalapját nem vizsgálja, az azzal emelkedik jogerőre és válik behajthatóvá, ha a kötelezett nem mond ellent a fizetési meghagyásnak a jogszabályban előírt 15 napon belül.
- Ha a kötelezett a fizetési meghagyást nem vette át, kézbesítettnek minősítettként emelkedett jogerőre, úgy a jogerőre emelkedést követeően is lehetőség van 15 napon belül az ellentmondást benyújtani.
- Ha az ellentmondást követően a követelés polgári perré alakul, a perben a fizetési meghagyás jogalapját már bizonyítani kell.
- Végrehajtási eljárásban a kötelezettek lehetőségei már rendkívül korlátozottak, legfeljebb felfüggesztés vagy részletfizetés kérelmezésére van lehetőség. Megszüntetésre nagyon ritkán, rendkívül szűk körben van mód
– írta az ügyvéd. A megoldás tehát elsősorban egy olyan jogszabály-módosítás lehet, amely nemcsak lehetővé teszi, hanem kötelezi a közjegyzőket, hogy fizetési meghagyás kiállítása előtt vizsgálják meg annak jogalapját.
Ág MTI
2023-10-01 at 14:37
Mélységesen alázatosan szeretném az itt jelenlevők közt,jómagam is árverési vevőtől tudom hogy az ingatlant megvette egy árverésen azért mert nem vettem át a leveleket
nem kell az erőszak
2023-09-29 at 11:19
Csak a tisztánlátás miatt: a közjegyzői hatáskör bevezetése előtt az egyébként 2017. december 31. napján hatályon kívül helyezett polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek – régi Pp. – a 2010. május 31-ig hatályban volt “Fizetési meghagyásos eljárás” című fejezete, azaz a régi Pp. 313-323. §-ai szabályai szerint a helyi bíróságok hatáskörébe tartozott a fizetési meghagyásos eljárás. A bíróság sem vizsgálta a követelés jogalapját és összegét. Idézet a 317. §-ból …”a bíróság a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben nem vizsgálta, és a meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem mond ellent;”…
Szóval akkor is a kötelezettnek joga volt az ellenmondásra (ha a követelést alaptalannak tartja), amellyel az ügy perben folytatódhatott tovább. Ha nem volt ellenmondás, jogerős lett a fizetési meghagyás, végrehajtási lap alapján akkor is a végrehajtó hajtotta be a követelést.
Horváth ellen a rendőrségi feljelentés az egyedüli törvényes út.
Királytigris
2023-09-28 at 21:26
Meg kellene tiltani, hogy a lakóingatlanra jelzálogot lehessen tenni!
Királytigris
2023-09-28 at 21:22
Micsoda hiénák!
Ez a Horváth nevezetű elkövető, ennek a disznónak a jogi segítői, a közjegyzők, meg akik ezt a jogszabályt kitalálták, meg törvénybe iktatták… nem emberek. A behajtókról meg nem is beszélve.
Schenkhyalfonz
2023-09-28 at 21:12
Minden végrehajtói intézkedéssel szemben a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogással lehet élni. Ugyanakkor a bírósági gyakorlat nem feltétlenül adóspárti. Időt húzni viszont lehet. Egy kifinomultabb ügyvéd hosszú-hosszú évekig képes az ügyeket vinni és eközben a jogi környezet is változhat, ehhez azonban az szükséges, hogy az adós határidőben megkeresse. Sajnos sokszor már csak a végrehajtás végén vagy után kapkodnak az emberek.
halacska
2023-09-28 at 19:39
Igazságot kell tenni úgy, hogy a tartozás is és a családok otthona is megmaradjon akár eredeti, akár kisebb ingatlanra cserélésével.
Az élősködésre nincs szükség!
Budapesti
2023-09-28 at 15:43
Csakadidesz
A cikk is írja , hogy 300000 ezresével adják be a fizetési meghagyást
A legtöbb kérelem kis összegről szól, ezért nem fordulsz ügyvédhez mert annak díja sem kevés , azt kihasználva sokan inkább fizetnek olyan után ami nem jogos, mert nem kell vizsgálni a közjegyzőnek és végrehajtónak
csakafidesz
2023-09-28 at 15:34
Dodo 2023-09-28 at 10:48
A legtöbb bűnöző ügyvédeket megszégyenítő jogi ismeretekkel rendelkezik.
csakafidesz
2023-09-28 at 15:29
A közjegyzők jogkörét alaposan meg kell nyesni. Minden egymillió Ft.-nál nagyobb követelés esetében másodfokú, bírósági eljárásra kell lehetőséget nyújtani, a közjegyzőt pedig lehessen perelni.
Budapesti
2023-09-28 at 15:02
Nem csak magán személyekre érvényes ez a módszer
Sok cég is alakult erre a jogi lehetőségre
Az állam átadta végrehajtási, közjegyzői jogkört magán kézbe
Azóta ilyen a helyzet , mind a két szakma magán vállalkozás , ezért érdekük befogadni minden fizetős ügyet , ebből van bevételük
Azoké a felelősség akik a rájuk vonatkozó jogszabályokat hozzák, ill.
nem szabályozzák ha azzal vissza lehet élni
Vissza élni a joggal, csak bőr kell a hozzá, hogy tudnak a tükörbe nézni az ilyen emberek
Géza Kékazég
2023-09-28 at 14:21
Nagyon jó cikk, gratulálok!
Kicsit más: akármilyen követ megmozdítunk (mint ez a lehúzásai módszer), előmásznak a meztelen csigák és egyéb undorító csúszómászók. Ide tartoznak az itt trollkodó alakok is.
undorító közjegyzők, végrehajtók, bűnözők, börtönben a helyük
2023-09-28 at 14:12
Bizony, a végrehajtók mellett a közjegyzői maffiát is fel kellene végre számolni. Ahogyan a bírák, a közjegyzők is a törvény felett állnak, a fényességes nyugat nem engedi őket elmozdítani, generációkra kiváló megélhetést nyújt (családilag futtatják egymást, oda betörni szinte lehetetlen).
Végrehajtás helyett inkább automatikusan perre kellene vinni a dolgot, és a sok bírósági titkár így el tudná foglalni magát valamivel, mondjuk, hogy utána néz a követelések jogalapjának.
Aztán meg utána lehetne nézni, hogy mennyiért is árvereztek dolgokat, a valós érték hány százalékáért, és azonnal semmisíteni azokat a szerződéseket, ahol feltűnő volt az értékaránytalanság.
Ja, hogy azonnal rohannának az eu-hoz a bírák, végrehajtók, közjegyzők és bűnözői körök? Úgyis ugyanazt hoznák ki a férgek: nincs jogállam. Csesszék meg!
Zita
2023-09-28 at 13:53
különösen “szeretik” az idős adósokat, mert az idő nem az adósoknak dolgozik – ezt maga az árverési vevő “üzletember” mondta.
bl
2023-09-28 at 13:52
Magyarország a jogtalanságok hazája, a régi komcsi garnitúra számtalan lehetőséget ismer a tönkretételre és Brüsszel meg asszisztál hozzá, ahogy ahhoz is asszisztált, hogy migránsokat nem lehet a határról visszafordítani, mert nincs olyan, hogy határ, ha a hátáron van már bent van az országban. ilyen jogi szarságokkal verik szét a normalitást a komcsiból lett fajlatthaladók. Sokkal jobb a maffiánál, a maffia csak fenyeget és megöl, de ezek a lelket ölik ki az emberekből.
kamcsatka
2023-09-28 at 13:44
ismerej egy sracot, 5 ev pereskedes volt mire egy hasonlo ugybol kiszedte magat.
hivő
2023-09-28 at 13:40
Tapasztalatom szerint a
közjegyzők olyan dokumentumokat
készitenek,tisztelet a kivételnek,
amit könnyen fel lehet naiv emberek
ellen forditani.
Törvényileg meg kell vizsgálni a
hatáskörüket,és büntetni a visszaélést.
Igy megint közpénzből
..gondoskodnak.. az igy kifosztott
családokrol.
Zita
2023-09-28 at 13:33
vannak olyan ügyvédi irodák, akik árverési vevőknek nyújtanak szolgáltatásokat, pl: https://drujvary.hu/mire-figyeljunk-ha-arveresen-vasarolunk-ingatlant/
Zita
2023-09-28 at 13:30
családtagom érintett egy ilyen ügyben. Pontosan így történik, ahogy leírták. Tudnék mesélni, Angéla.
un hun
2023-09-28 at 12:48
@Tudományos libsizmus
Ha az is, csak elszigetelt eset lehet. Cigánybűnözés ugyanis Mo-on nincs, beszélni róla, vagy akár csak sejtetni létezését bűncselekmény. Még a Parlamentben is jár érte 5 milla bünti. Szólásszabadság ugyanis azt jelenti, hogy szabadon szólhatsz bármiről amit megengednek, egyébként kuss.
Theo
2023-09-28 at 12:06
Egy-ket kozjegyzot nem ártana negszivatni végre. Biztos vannak olyanok, akiknél csoportosulnak az ilyen ügyek és bőven van elég jogász, aki közjegyző lenne.
Nem érdekel, hogy elvileg jogszerű volt, amit csináltak, nyilván tudták, hogy valami umbuldaban segédkeztek.
Egyébként ezt a Fizetési Meghagyas rendszert mindenképpen módosítani kéne, mert 15 nap az kevés. Pl az érintett lehet H elutazott, nem ott lakik, meg se tudja időben és a posta se megbízható. Többször előfordult, hogy be sem csengettek az ajánlott levéllel, de még az is, hogy még az értesítőt se dobták be. Ezt az érintett nem tudja bizonyítani, hiába volt így.
Erre valami megbízhatóbb rendszer kéne.
Polli
2023-09-28 at 11:59
El lehet képzelni milyen anyagi helyzetben lehet itt az olvasótábor, ha ezek a cikkek relevánsak nekik… de hogy lehet, hogy egyszerre emelkedik káprázatosan az életszínvonal a fidesz 13 év zsenialitásanak hatására és van tele az ország olyan emberekkel, akiket egy pár százezres adósság a hajléktalanság szélére sodor? És ha rossz a jogi szabályozás, vajon nem az tehet e róla, aki 13 éve uralja a parlamentet? Nem kéne ezt a szegénység témát feszegetni, nálunk tudni illik azt Orbán Viktor teljesen felszámolta.
polizza
2023-09-28 at 11:55
Nem feltételezem, hogy mese a cikk tartalma.
Jogszabályokkal ilyen emberekkel szemben nem sokra menni, mert ők – meg a velük összejátszó hozzértő szakértők – úgyis megtalálják majd az újabb lehetőségeket.
Ezekkel szemben egy módszer lehet csak eredményes.
Az, hogy összeállnak páran, és valahol egy sötét zugban úgy elagyabugyálják szép sorban az egész bandát, hogy megemlegetni se tudják.
Utána meg olyan betegellátást kapjanak, amennyi tb-t fizettek be életükben. (Az is lehet, hogy mindezek mellett még többféle címen segélyt is felvesznek, meg ingyenes ezt meg azt.)
A törvény meg csukja be szépen a szemét. Legalább annyira, mint amennyire becsukta – nem segített – korábban, az általa tönkretett emberek eseteiben.
Borzasztó, hogy milyen alakok vannak! Hogy ilyesmik egyáltalán eszükbe jutnak.
1000 hála
2023-09-28 at 11:52
Nagyon hasznos volt a cikk! 1000 hála. Soha nem gondoltam volna, hogy a közjegyző a követelés jogalapját nem vizsgálja, és a követelés azzal emelkedik jogerőre és válik behajthatóvá, ha a kötelezett nem mond ellent a fizetési meghagyásnak, a jogszabályban előírt 15 napon belül.
Ezért megosztok két trükköt, ami törvényes, az ügyvédek használják, és az ügyvédek sem vonhatók felelősségre, ha egy jelzáloggal terhelt ingatlanra, akár több éves albérleti szerződést, vagy adásvételi szerződést kötnek, amit a tulajdoni lapra be is jegyeznek! Csakhogy ezek a szerződések feltételesek, és a végrehajtási eljárást nem csökkenti. Tehát a valódi tulajdonos mindenképpen az les, aki a végrehajtó közreműködésével végül megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, így a harmadik személlyel, ügyvédi ellenjegyzéssel, kötött albérleti szerződés, vagy tulajdonszerzés semmis.
hufi
2023-09-28 at 11:20
Ezek az esetek már Rákosi pajtárs trónolása idején is dívtak, elég volt ráfogni valakire, hogy kulák, oszt annyi!
Még gyerek voltam, mikor a magasságos Tanácsból kiküldtek felmérőket, hogy állapítsák meg, jogos-e az ingatlanba lakni.
Tudni kell, hogy a nagyszüleim pékek voltak, hajnalban keltek a reggeli sütéshez.
Megdolgoztak a vagyonukért, erre ezek a Kohn Béla leszármazottjai rá akarták tenni a kezüket. Hála Istennek, 56′ elsöpörte ezeket a durva eszközöket, abbahagyták a cseszegetés ilyen formáját.
Kádár alatt kissé lazítottak a módszerekben, nade a börtönök tele voltak!
Dodo
2023-09-28 at 10:48
Jogi végzettséggel azért meg lehet élni Magyarországon. Több életpálya is kínálkozik: jogász, bűnöző.
Ungarn über alles !
2023-09-28 at 10:42
ahan, szóval a végrehajtói maffiához hasonlóan kikellene belezni a közjegyzői maffiát is, mert a törvényesség látszatával – pár tíz-ezerért – a legnagyobb törvénytelenséget űzik
…ja és nem ártana vagyonosodási vizslatásnak is alávetni az alávaló népséget
Tudományos libsizmus
2023-09-28 at 10:38
Nem cigány. Ááá, nem.