Pesti Srácok

Felülvizsgálja a Kúria a móri vérengzésért ártatlanul elítélt Kaiser Ede ügyeit

Felülvizsgálja a Kúria a móri vérengzésért ártatlanul elítélt Kaiser Ede ügyeit

Ha azt gondolta volna, hogy a nyolc áldozat halálával végződött, 12 évvel ezelőtti móri bankrablás miatt ártatlanul elítélt Kaiser Edéről többet nem hall, akkor nagyon téved! A PestiSrácok.hu megtudta, hogy a jogerősen 18 évre ítélt férfi büntetőügyében felülvizsgálati kérelmet nyújtott be védője, mert egy idei jogszabályváltozás miatt akár három és fél évvel korábban szabadulhatna. Miként szintén a Kúria elé kerül majd a móri ügyben elszenvedett jogsérelmekért kért, de jogerősen elutasított kárigénye is.

SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu

Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be Kaiser Ede büntetőügyében védője, Dezső Antal – tudta meg a PestiSrácok.hu. Mint ismert, hosszú-hosszú bírósági huzavona után 2011-ben 16 év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla Kaiser Edét, több rablás és emberölés kísérlete miatt, egyben kimondta, hogy nem ő követte el a 2002. május 9-i, nyolc áldozat halálával végződött móri bankrablást. Kaisert egy másik eljárásban is elítélték, így a két ítéletet összbüntetésbe foglalták, így összesen 18 évet kapott. A táblabíróság 2011-ben, az akkor már hatályban lévő három csapás törvény értelmében, halmazati büntetésként életfogytiglanra is ítélhette volna Kaisert, azonban ilyen esetekben a vádlottnak kedvezőbb büntetési tételeket kell figyelembe venni, így a bíróság ítéletekor az elkövetéskori ( 2002-ben hatályban lévő) törvényeket alkalmazta. Azonban a törvény akkor kimondta, hogy ha a vádlott többek között üzletszerűen követte el cselekményeit, nem bocsátható feltételes szabadságra. Ennek értelmében - mivel ezt a minősítést a bíróság megállapította - Kaisernak mind a 18 évet le kell ülnie. A két rossz közül, így Kaisernak a kisebbik rossz jutott, szerencsétlenségére azonban a törvény e kitétele sem sokáig volt hatályban, ugyanis azt a 2002-es kormányváltást követően kivették a Btk-ból. A fordulat idén következett be, amikor az Alkotmánybíróság nyáron alaptörvény-ellenesnek mondta ki a három csapás törvényt. Ennek azért van jelentősége az ügy szempontjából, mert ha nincs a három csapás törvény, akkor a 2011-ben ( az ügy elbírálásának időpontjában ) hatályos büntető törvények alapján Kaisert nem kellett volna megfosztani a feltételes szabadság lehetőségétől, így a bírság a vádlottra kedvezőbb büntetést szabhatott volna ki. Ezért Dezső Antal felülvizsgálati kérelmében kérte a Kúriát, változtassa meg a Kaiserral szembeni ítéletet úgy, hogy büntetése négyötödének letöltése után feltételesen szabadulhasson. Ez azt jelenti, hogy Kaiser akár két év múlva kijöhet a börtönből.

PestiSracok facebook image
Kaiser Edét jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték a móri mészárlás miatt Fotó: HR

Nem jár kártérítés a móri fiaskóért

Hasonlóan a Kúria elé terjesztették Kaiser kártérítési perének felülvizsgálatát is. Emlékezetes, amikor kimondták, hogy nem Kaiser Ede követte el a móri mészárlást, ügyvédei kártérítési pert indítottak a rendőrség, az ügyészség és a bíróság ellen az elszenvedett joghátrányok miatt. A keresetben pontosan annyi pénzt kértek, amennyit a móri ügyben a rendőrség kifizetett a Kaiserékat feldobó koronatanúnak, Kiglics Attilának: 25 millió forintot. Azonban keresetüket teljes egészében és jogerősen elutasították, mondván, hogy ugyan megállapítható a hatóságok kirívó gondatlansága, valamint Kaiser tételesen felsorolt kárigénye is jogos, azonban a kettő között nem állapítható meg ok okozati összefüggés. Mint megtudtuk, a felülvizsgálati kérelmet a Kúria befogadta, s valószínűleg tárgyalás nélkül döntenek majd róla. Kaiser Ede kártérítési peréről itt és itt írtunk bővebben.

Nagy László az előzetes letartóztatás alatt öngyilkos lett Fotó: TV2

A móri ügy

Emlékezetes: az Erste Bank móri fiókját 2002. május 9-én rabolták ki. A támadáskor megölték a fiókban tartózkodó nyolc embert. A tettesek 7,3 millió forinttal távoztak. A brutális bankrablás megrázta az egész országot, nemzeti gyásznapot rendeltek el, a rendőrség hatalmas erőket mozgósított. Először előéletük alapján Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot keresték, és tízmilliós vérdíjat tűztek ki a fejükre. Horváth 13-án feladta magát, és kiderült, hogy erős alibije van, ahogy Farkasról is bebizonyosodott, hogy nem lehetett köze a móri rablógyilkosságokhoz. Ezután jött a képbe Kaiser Ede és a francia idegenlégiót is megjárt Hajdú László. Őket 2002 júliusában vették őrizetbe. Ezután még két évig tartott a nyomozás. A rendőrség 2004 februári álláspontja szerint Kaiser lőtte le a bank biztonsági őrét, majd az ajtóba állt, hogy ne engedjen be több ügyfelet. A többi áldozattal Hajdú végzett.A vád koronatanúja Kiglics Attila volt, aki társtettesként részt vett Hajdú és Kaiser rablásaiban. Kiglics vádalkut kötött a rendőrséggel, és felvette a nyomravezetőnek járó 25 millió forintos jutalmat. 2004 őszére azonban megváltozott a vád. Hajdúnak annyira erősnek tűnő alibije volt, hogy őt végül csak a fegyverek beszerzésével vádolták meg. Decemberben Hajdú 15 évet, Kaiser életfogytiglant kapott elsőfokon. A rendőrség pedig továbbra is keresett egy harmadik embert, aki elméletük szerint Kaiserrel együtt részt vett rablásban és a gyilkosságokban. A vádlottak fellebbeztek, mindvégig tagadták, hogy közük lett volna a móri rabláshoz, ám egyéb korábbi rablásokat elismertek. 2005 októberében másodfokon Kaiser életfogytiglani ítéletét jogerőre emelték, azonban Hajdú ellen új eljárásra kötelezték a Fővárosi Bíróságot. Az új eljárásban már Hajdút ismét azzal vádolták, hogy ő volt Kaiser társa Móron. Közben eljárás indult Kaiser barátnője és annak családja ellen is, hamis tanúzás miatt. A nő azt állította, hogy a rablás idején együtt volt Kaiserrel. Azóta kiderült, hogy igazat mondott. 2007-ben véletlenül derült ki az igazság. Akkor ugyanis Móron használt fegyverekből kilőtt lövedékek kerültek elő egy erdőben, egy fémdetektorral erdőt járó hobbirégész bukkant rájuk. A fegyverek előkerülése után jelentkezett egy tanú, hogy a móri bankrablás után nem sokkal Nagy László megkérte őt, hogy vigye ki autójával az erdőbe. Ezután derítették ki Nagy mobiljának cellainformációi alapján, hogy a bankrablás idején Móron tartózkodott és annak idején sokat telefonált Weiszdorn Róberttel. Nagy László azonban öngyilkos lett az előzetes letartóztatásban, Weiszdorn pedig tényleges életfogytiglant kapott.

Címlapfotó: HR/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.