Pesti Srácok

Felülvizsgálja a Kúria a móri vérengzésért ártatlanul elítélt Kaiser Ede ügyeit

Felülvizsgálja a Kúria a móri vérengzésért ártatlanul elítélt Kaiser Ede ügyeit

Ha azt gondolta volna, hogy a nyolc áldozat halálával végződött, 12 évvel ezelőtti móri bankrablás miatt ártatlanul elítélt Kaiser Edéről többet nem hall, akkor nagyon téved! A PestiSrácok.hu megtudta, hogy a jogerősen 18 évre ítélt férfi büntetőügyében felülvizsgálati kérelmet nyújtott be védője, mert egy idei jogszabályváltozás miatt akár három és fél évvel korábban szabadulhatna. Miként szintén a Kúria elé kerül majd a móri ügyben elszenvedett jogsérelmekért kért, de jogerősen elutasított kárigénye is.

SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu

Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be Kaiser Ede büntetőügyében védője, Dezső Antal – tudta meg a PestiSrácok.hu. Mint ismert, hosszú-hosszú bírósági huzavona után 2011-ben 16 év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla Kaiser Edét, több rablás és emberölés kísérlete miatt, egyben kimondta, hogy nem ő követte el a 2002. május 9-i, nyolc áldozat halálával végződött móri bankrablást. Kaisert egy másik eljárásban is elítélték, így a két ítéletet összbüntetésbe foglalták, így összesen 18 évet kapott. A táblabíróság 2011-ben, az akkor már hatályban lévő három csapás törvény értelmében, halmazati büntetésként életfogytiglanra is ítélhette volna Kaisert, azonban ilyen esetekben a vádlottnak kedvezőbb büntetési tételeket kell figyelembe venni, így a bíróság ítéletekor az elkövetéskori ( 2002-ben hatályban lévő) törvényeket alkalmazta. Azonban a törvény akkor kimondta, hogy ha a vádlott többek között üzletszerűen követte el cselekményeit, nem bocsátható feltételes szabadságra. Ennek értelmében - mivel ezt a minősítést a bíróság megállapította - Kaisernak mind a 18 évet le kell ülnie. A két rossz közül, így Kaisernak a kisebbik rossz jutott, szerencsétlenségére azonban a törvény e kitétele sem sokáig volt hatályban, ugyanis azt a 2002-es kormányváltást követően kivették a Btk-ból. A fordulat idén következett be, amikor az Alkotmánybíróság nyáron alaptörvény-ellenesnek mondta ki a három csapás törvényt. Ennek azért van jelentősége az ügy szempontjából, mert ha nincs a három csapás törvény, akkor a 2011-ben ( az ügy elbírálásának időpontjában ) hatályos büntető törvények alapján Kaisert nem kellett volna megfosztani a feltételes szabadság lehetőségétől, így a bírság a vádlottra kedvezőbb büntetést szabhatott volna ki. Ezért Dezső Antal felülvizsgálati kérelmében kérte a Kúriát, változtassa meg a Kaiserral szembeni ítéletet úgy, hogy büntetése négyötödének letöltése után feltételesen szabadulhasson. Ez azt jelenti, hogy Kaiser akár két év múlva kijöhet a börtönből.

PestiSracok facebook image
Kaiser Edét jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték a móri mészárlás miatt Fotó: HR

Nem jár kártérítés a móri fiaskóért

Hasonlóan a Kúria elé terjesztették Kaiser kártérítési perének felülvizsgálatát is. Emlékezetes, amikor kimondták, hogy nem Kaiser Ede követte el a móri mészárlást, ügyvédei kártérítési pert indítottak a rendőrség, az ügyészség és a bíróság ellen az elszenvedett joghátrányok miatt. A keresetben pontosan annyi pénzt kértek, amennyit a móri ügyben a rendőrség kifizetett a Kaiserékat feldobó koronatanúnak, Kiglics Attilának: 25 millió forintot. Azonban keresetüket teljes egészében és jogerősen elutasították, mondván, hogy ugyan megállapítható a hatóságok kirívó gondatlansága, valamint Kaiser tételesen felsorolt kárigénye is jogos, azonban a kettő között nem állapítható meg ok okozati összefüggés. Mint megtudtuk, a felülvizsgálati kérelmet a Kúria befogadta, s valószínűleg tárgyalás nélkül döntenek majd róla. Kaiser Ede kártérítési peréről itt és itt írtunk bővebben.

Nagy László az előzetes letartóztatás alatt öngyilkos lett Fotó: TV2

A móri ügy

Emlékezetes: az Erste Bank móri fiókját 2002. május 9-én rabolták ki. A támadáskor megölték a fiókban tartózkodó nyolc embert. A tettesek 7,3 millió forinttal távoztak. A brutális bankrablás megrázta az egész országot, nemzeti gyásznapot rendeltek el, a rendőrség hatalmas erőket mozgósított. Először előéletük alapján Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot keresték, és tízmilliós vérdíjat tűztek ki a fejükre. Horváth 13-án feladta magát, és kiderült, hogy erős alibije van, ahogy Farkasról is bebizonyosodott, hogy nem lehetett köze a móri rablógyilkosságokhoz. Ezután jött a képbe Kaiser Ede és a francia idegenlégiót is megjárt Hajdú László. Őket 2002 júliusában vették őrizetbe. Ezután még két évig tartott a nyomozás. A rendőrség 2004 februári álláspontja szerint Kaiser lőtte le a bank biztonsági őrét, majd az ajtóba állt, hogy ne engedjen be több ügyfelet. A többi áldozattal Hajdú végzett.A vád koronatanúja Kiglics Attila volt, aki társtettesként részt vett Hajdú és Kaiser rablásaiban. Kiglics vádalkut kötött a rendőrséggel, és felvette a nyomravezetőnek járó 25 millió forintos jutalmat. 2004 őszére azonban megváltozott a vád. Hajdúnak annyira erősnek tűnő alibije volt, hogy őt végül csak a fegyverek beszerzésével vádolták meg. Decemberben Hajdú 15 évet, Kaiser életfogytiglant kapott elsőfokon. A rendőrség pedig továbbra is keresett egy harmadik embert, aki elméletük szerint Kaiserrel együtt részt vett rablásban és a gyilkosságokban. A vádlottak fellebbeztek, mindvégig tagadták, hogy közük lett volna a móri rabláshoz, ám egyéb korábbi rablásokat elismertek. 2005 októberében másodfokon Kaiser életfogytiglani ítéletét jogerőre emelték, azonban Hajdú ellen új eljárásra kötelezték a Fővárosi Bíróságot. Az új eljárásban már Hajdút ismét azzal vádolták, hogy ő volt Kaiser társa Móron. Közben eljárás indult Kaiser barátnője és annak családja ellen is, hamis tanúzás miatt. A nő azt állította, hogy a rablás idején együtt volt Kaiserrel. Azóta kiderült, hogy igazat mondott. 2007-ben véletlenül derült ki az igazság. Akkor ugyanis Móron használt fegyverekből kilőtt lövedékek kerültek elő egy erdőben, egy fémdetektorral erdőt járó hobbirégész bukkant rájuk. A fegyverek előkerülése után jelentkezett egy tanú, hogy a móri bankrablás után nem sokkal Nagy László megkérte őt, hogy vigye ki autójával az erdőbe. Ezután derítették ki Nagy mobiljának cellainformációi alapján, hogy a bankrablás idején Móron tartózkodott és annak idején sokat telefonált Weiszdorn Róberttel. Nagy László azonban öngyilkos lett az előzetes letartóztatásban, Weiszdorn pedig tényleges életfogytiglant kapott.

Címlapfotó: HR/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)