Súlyosabb ítéletet kér a főügyészség Csontrablóra, aki két, romák elleni támadást megakadályozhatott volna

Két támadást megakadályozhatott volna a romagyilkosságok negyedrendű vádlottja, Csontos István, ha nem csatlakozik a halálbrigádhoz, hanem értesíti KBH-s tartótisztjét, vagy a rendőrséget. Ezért a Fővárosi Fellebviteli Főügyészség csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblához beadott indítványában azt kéri, hogy szabjon ki súlyosabb ítéletet másodfokon a negyedrendű vádlottra. A fellebbviteli főügyészség is úgy látja, a sorozatgyilkossághoz használt vadászfegyverek elrablásánál jelen volt egy negyedik ember, aki azonban jelenleg is ismeretlen.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Benyújtotta fellebbezési indítványát a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a romagyilkosságok ügyében csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblához - értesült a PestiSrácok.hu. A portálunk által megszerzett és alább közreadott dokumentum szerint a fellebbviteli főügyészség indítványában leszögezte, egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy - a vádtól eltérően - megállapította a bűnszervezetben való elkövetést, hiszen a bűnösség körének bővülése csak még jobban megalapozza Kiss Árpád első-, Kiss István másod- és Pető Zsolt harmadrendű vádlottak tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésének indokoltságát. A fellebbviteli főügyészség ugyanakkor jóval súlyosabb büntetés kiszabására tett indítványt a romagyilkosságok negyedrendű vádlottja, az egykori katonai besúgó, Csontos Istvánnal szemben. Az ügyészség a „törvényszék tévedését” beadványában azzal indokolta, hogy Csontos beismerő magatartásával bármennyire is segítette a büntetőeljárást, mégiscsak a gyilkosságsorozat bűnsegédje volt, ezért az első fokon kiszabott 13 év fegyháznak nincsen kellő visszatartó ereje. Ráadásul az egykori hivatásos katonának lehetősége lett volna a halálbrigád ténykedésének megakasztására- írta az ítélőtáblának címzett beadványában a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.

Csontos nem szólt a vele kapcsolatban álló hatóságoknak

„Csontrablónak” ugyanis lett volna alkalma korábbi KBH-s kapcsolattartóját, vagy a rendőrséget is értesíteni, így megakadályozhatta volna a tiszalöki és a kislétai gyilkosságot. Persze a katonai titkosszolgálatnál néhány éve feltárt „hibák” és „hiányosságok” után kérdés, hogy történt-e volna bármi is, ha Csontos időben jelzett volna tartótisztjének, H. Ernőnek. Hiszen ismert, hogy a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság ügyében a Katonai Biztonsági Hivatal 2008 júliusától folyamatos kapcsolatban állt az Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI) , mégsem adott át semmilyen általa tudott információt Csontosról a nyomozóhatóságnak. 2009 júliusában – a tiszalöki támadást követően – az NNI illetékesei ugyanis Csontos Istvánra vonatkozóan igényeltek konkrét információkat, hiszen a támadásban mint sofőr, Csontos is részt vett, és amíg a társai gyilkoltak, ő Polgárnál várakozott az autóban, ahol a rendőrök igazoltatták: felvették az adatait, majd elengedték. Mivel utólag kiderült, hogy az elkövetés éjszakáján a tetthely közelében volt, továbbá tudni lehetett róla, hogy katona volt, az NNI illetékesei információt kértek róla. A KBH-tól mégsem adták át a nyomozóknak például azt az információt, hogy Csontos István a KBH ügynökeként dolgozott, továbbá “skinhead beállítottságú, garázda személyiség”, vagyis tökéletesen beleillett az elkövetői profilba. Emiatt az ügyészség büntetőeljárást indított a katonai titkosszolgálat felelőseivel szemben, és két héttel ezelőtt négy KBH-t hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádoltak meg.

A főügyészség szerint tevékenyebben vett részt a rablásban a negyedik bűntárs

Érdekesség még, hogy az ügyészség szerint a Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú ítéletének indoklása tévesen következtetett arra, hogy a besenyszögi fegyverrablás homályban maradt negyedik elkövetője a bűncselekmény idején a gépkocsiban várakozott. Az indítvány rámutat, a tanúvallomások alapján nagy valószínűséggel a rejtélyes negyedik bűntárs Kissékkel és Pető Zsolt harmadrendű vádlottal együtt a hivatásos vadász házában tartózkodott a cselekmény elkövetésekor. Az ügyészség kiemelte a vadász kisebbik lányának vallomását, amelyben elmondta, hogy az egyik elkövetőt „Jánosnak” szólították. A fellebbezés kitért rá, nem elképzelhetetlen, hogy Petőék előre megbeszélték, hogy álneveken szólítják egymást, mégis, a „János” elnevezés arra utal, hogy volt egy negyedik elkövető is a házban, tekintettel arra, hogy a vádlottak egyikét sem Jánosnak hívják. Ahogy azt a 2013 augusztusi elsőfokú ítélet is megállapította, a gyilkosságok végrehajtásához szükséges fegyverek megszerzésében Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot sofőrként egy, az eljárás során ismeretlenül maradt személy is segítette. A támadás előtti nap, 2008. március 6-án egyikük egy újfehértói nyilvános fülkéből felhívtaG. Csabát, a támadás egyik sértettjét, hogy az interneten hirdetett fegyvere eladó-e még, majd az igenlő válasz után megszakította a beszélgetést. Másnap éjjel csaptak le a vadászra és családjára a magukat rendőröknek kiadó Kissék. A házban lakókat megkötözték, szájukat leragasztották, és a lakásban tárolt vadászfegyvereket és lőszereket elvitték. A törvényszék a rablással kapcsolatban azt szögezte le, hogy egy ismeretlen, negyedik bűntárs, aki a támadók gépkocsiját vezette, részese volt a cselekménynek. A besenyszögi rablás és a romagyilkosságok elvarratlan szálainak ügyében egyébként a Nemzeti Nyomozó Iroda még mindig vizsgálódik, és a nyomozásban a Terrorelhárítási Központ is végez titkos feladatokat.

Hat ember halt meg

A Budapest Környéki Törvényszék 2013 augusztusában első fokon tényleges életfogytiglanra ítélte a romagyilkosságok miatt Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István negyedrendű vádlott pedig tizenhárom év fegyházat kapott. Az elsőfokú ítélet szerint Kiss testvérek és Pető 2008–2009-ben kilenc helyszínen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy négy és fél éves gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Csontos a tiszalöki és a kislétai támadásban vett részt sofőrként.

Címlapfotó: Origo.hu