Csak megrovást kaptak Gergényiék a 2006-os túlkapásokért
Kilenc évet kellett várni, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa meghozza az elsőfokú ítéletét a 2006-os rendőri túlkapások ügyében. A bíróság ma a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette Gergényi Péter vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és egyik vádlott-társát a 2006 őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények miatt. Az ítélet nem jogerős. Gergényi ügyvédje a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, „nincs olyan bűncselekmény, amit ügyfele elkövetett volna.”
Csak megrovást kaptak Gergényiék a 2006-os rendőri túlkapásokért. A Fővárosi Törvényszék ma kihirdette, hogy a a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesíti Gergényi Péter vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és egyik vádlott-társát a 2006 őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények miatt. A volt budapesti főkapitány elöljárói intézkedés elmulasztása, a negyedrendű vádlott, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt kapott megrovást. Az ítélet nem jogerős.
Az ügyben megvádolt további tizenkét rendőrtiszt, köztük Bene László altábornagy, volt országos főkapitány és Dobozi József vezérőrnagy, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnoka esetében a bíróság megszüntette az eljárást. Ennek oka javarészt az volt, hogy bár az elsőfokú bíróság szerint feltehetően történtek kötelességszegések, így a vádbeli cselekmények enyhébb, vétségi alakzata megállapítható lenne, ám az 9 év elteltével már elévült, nem büntethető. A súlyosabb, időközben még el nem évült bűntetti alakzat megállapításához szükséges jelentős hátrány viszont a legtöbb esetben már nem állapítható meg.
Az ügyészség a tévészékház szeptember 18-19-ei ostrománál és az azt követő napokban, illetve október 23-án a főváros utcáin történtekkel kapcsolatban jobbára mulasztással elkövetett katonai bűncselekmények miatt emelt vádat a három rendőr tábornok és tizenegy rendőrtiszt ellen. Az ügyészség a székházostrommal kapcsolatban lényegében azt rótta Gergényi Péter terhére: világossá kellett válnia számára, hogy a helyszínparancsnok nem hajtja végre a székház megvédésére vonatkozó parancsot, mégsem tett érdemi intézkedéseket a parancs végrehajtásáért. A tévészékház ostromát követő eseményekkel kapcsolatos vádpontok szerint a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem intézkedtek annak érdekében, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják alárendeltjeik túlkapásait.
A vádlottak az eljárás során javarészt tagadták bűnösségüket. A csütörtökön kihirdetett ítélet szóbeli indoklása szerint a székházostromnál a helyszínparancsnok tevékenysége az esti órákban még ha nem is volt hibátlan - főleg az alárendeltek koordinációját illetően -, de bűncselekményt nem valósított meg.Az állomány zöme hősiesen és önfeláldozóan, testi épsége, élete kockáztatása árán is igyekezett teljesíteni a parancsot. Több mint kétszáz rendőr megsebesült, köztük volt aki életveszélyes koponyasérüléseket szenvedett. Ám mindez végül hiábavaló volt. Az indoklás szerint a döntő pillanat az lehetett, mikor az egyik helyszínen tartózkodó - az eljárásban csak tanúként szereplő - rendőrtiszt nyíltan megtagadta a székház megvédésére vonatkozó parancsot. A bíró idézte a rendőrségi rádión folyó kommunikációt, mely szerint a rendőrtiszt mondta Gergényinek: kiviszi az egész állományt, mert nem akarnak az lángoló épületben megfulladni. Gergényi azt válaszolta: "maradjatok még!" A bíró megállapította, hogy ez csak parancsként értelmezhető. Majd videofelvételeket mutatott a székház belsejében uralkodó állapotokról az épület feladása körüli időben, éjfél körül, illetve azt követően. A bíró szerint a felvételek azt támasztják alá, hogy akkoriban nem volt támadás, a rendőrök nyugodtnak látszanak, nem volt indokolt, hogy a paranccsal szembeszegülve feladják a székházat. A történtek oka a meg sem vádolt rendőrtiszt nyílt parancsmegtagadása, bomlasztó tevékenysége volt: ő vette rá a helyszínparancsnokot is az épület feladására. Mindezzel kapcsolatban megállapítható a jelentős hátrányt okozó kötelezettségszegés, a helyszínparancsnok részéről a paranccsal szembeni engedetlenségnek, a budapesti főkapitány részéről pedig az ezzel összefüggésben elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette.
A Bene Lászlóval kapcsolatos vádakkal összefüggésben a bíró többször utalt kötelességszegésre. Az ügyészség szerint Bene tudott arról, hogy alárendeltjeivel kapcsolatban felmerült bűncselekmény gyanúja, mégsem intézkedett a felelősség kivizsgálásáért. A bíró meglehetősen életszerűtlennek minősítette a volt országos főkapitánynak azt a védekezését, hogy nem látott egy olyan jelentést, amelynek elkészítésére maga adott utasítást.
Azzal kapcsolatban, hogy október 23-án a rendőröket azonosítószám nélkül vetették be, ami súlyos túlkapásokra adott lehetőséget, a bíró szóvá tette: az eljárás során képtelenség volt megállapítani egy országos rendőr-főkapitányi utasításról, hogy egyáltalán létezett-e vagy sem. A szakmailag kifogásolható szabályozásnak pedig oka lehetett, hogy jogi területen egy olyan kolléga kapcsolódott be a munkába, aki 9 év alatt 10 beosztásban volt. Amolyan "titán-káder... ti tán tudtok valamit kezdeni vele" - jegyezte meg a bíró a rendőrség személyzeti viszonyaira célozva. A súlyosabb, bűntetti alakzat megállapításához szükséges jelentős hátrány azonban a bíró szerint ezekben az esetekben sem volt bizonyítható, így ezek is elévültek.
A joghátrány kiszabásánál a bíró súlyosító körülményként értékelte, hogy nagyon sok rendőr megsérült, ugyanakkor nyomatékos enyhítő körülményként a jelentős időmúlást. A bíró szóvá tette, hogy jogszabály-módosítások miatt jelentősen megnőtt bizonyos ügyekben a katonai büntetőeljárások időtartama. Továbbá, hogy az ügyekben eljáró rendőrök szavahihetősége alaposan megkérdőjeleződött, az ügyészség mégsem vizsgálta ki alaposan az ilyen ügyeket. A bíró az itélethírdetés során ismertetett egy 2006 őszi rendőri intézkedésről szóló jelentést, amely köszönő viszonyban sem volt a történtekről bemutatott videofelvétellel.
A két elmarasztalt vádlott felmentésért, az ügyész minden vádlott esetében súlyosítás, illetve bűnösség megállapításáért fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.
Gergényi Péter ügyvédje, Gulyás Gábor a PestiSrácok.hu-nak elmondta, megdöbbentek az ítéleten, részben amiatt is, mert szerinte érthetetlen, hogy míg mások elévülés miatt nem lettek elítélve, addig a volt budapesti főkapitánynál megállapították a bűnösséget. Az ügyvéd hozzátette, „nincs olyan bűncselekmény, amit ügyfele elkövetett volna”, ezért bízik abban, hogy a másodfokú bíróság kimondja Gergényi Péter ártatlanságát.
Fotók: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
