Pesti Srácok

A Kúrián támadja meg az Aranykéz utcai robbantás jogerős ítéletét Portik Tamás

A Kúrián támadja meg az Aranykéz utcai robbantás jogerős ítéletét Portik Tamás
Portikot a Prisztás-ügyben korábban, nem jogerősen 11 év fegyházra ítélték. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu

Felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához az Aranykéz utcai robbantás ügyében a merénylet felbujtójaként jogerősen tizenhárom évre ítélt Portik Tamás - tudta meg a PestiSrácok.hu. Az Energol-vezér azt sérelmezi, hogy a magyar bíróság meg sem hallgatta személyesen azt a szlovák koronatanút, akinek a vallomása alapján elítélték. Szikinger István, Portik védője portálunknak azt mondta, bízik abban, hogy a legfőbb bírói fórum pozitívan bírálja majd el a kérelmüket.

A Kúriához fordul az Aranykéz utcai robbantás miatt májusban jogerősen tizenhárom év fegyházbüntetésre ítéltPortik Tamás – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Szikinger István, Portik védője. Az ügyvéd portálunknak elmondta, az ítélet írásos változatának tanulmányozása után döntöttek úgy, hogy július 15-ig felülvizsgálati kérelmet fognak benyújtani a legfőbb bírói fórumhoz, mivel nehezményezik, hogy sem a Fővárosi Törvényszék, sem a másodfokon eljáró táblabíróság nem hallgatta meg személyesen azt a szlovák koronatanút, akinek az írásban tett, majd a bíróságon felolvasott vallomása alapján elmarasztalták a négy áldozatot követelő robbantás felbujtóként az Energol-vezért – tette hozzá az ügyvéd. Emlékezetes, a jelenleg börtönben ülő szlovák maffiózó vallomásában előadta, hogy jelen volt egy olyan magyarországi találkozón 1998 áprilisában, ahol Portik megbízást adott az Aranykéz utcai merényletre. Roháč a vallomás szerint panaszkodott Kastannak, hogy „nagy nyomás alatt van”, mert az Energol-vezér sürgeti a gyilkosság végrehajtását. Szikinger István hangsúlyozta, hogy Milos Kastan meghallgatását kérték ugyan a másodfokú eljárásban, ám ezt a Fővárosi Ítélőtábla elutasította. A védő hozzátette: beadványukban strasbourgi döntésekre is hivatkoznak majd, így bízik benne, hogy pozitívan bírálják el a kérelmüket.

Szikinger István (balról a harmadik) a maffiaper másodfokú tárgyalásán. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A bíróság szerint Portik adott parancsot a merényletre

PestiSracok facebook image

A Fővárosi Ítélőtábla Máziné Szepesi Erzsébet vezette tanácsa az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében májusban hirdetett másodfokú határozatot, amellyel lényegében helybenhagyta a korábbi elsőfokú döntést, így jogerőre emelkedett Jozef Roháč életfogytiglani és Portik Tamás tizenhárom éves büntetése. A Fenyő-ügyben bűnsegédlettel vádolt Ladislav Trnkát szintén jogerősen felmentette a táblabíróság. A másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszékhez hasonlóan igazoltnak látta, hogy Roháč volt az elkövetője a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásnak, valamint ő lőtte le 1998 februárjában Fenyő János médiavállalkozót. A táblabíróság kimondta, hogya belvárosi, négy áldozatot követelő robbantás megbízója Portik Tamás, akit azért nem ítélték Roháchoz hasonlóan életfogytiglani fegyházbüntetésre, mivel kétséget kizáróan csupán azt tudta megállapítani a bíróság, hogy az energolos Boros Tamás megölésére adott parancsot.

Mindenképp el akarták hallgattatni az olajügyek koronatanúját

A másodfokú bíróság ítéletében nyomatékosította, hogy a gyilkosság célja Boros Tamás elhallgattatása és az olajügyekben indult eljárás meghiúsítása volt. A bírónő megjegyezte, hogy a tanúvallomások szerint Borosnak az Energol-Conti-Car tagjaitól volt félnivalója, ám közülük csak Portik Tamás volt szabadlábon. A tanácsvezető utalt arra, hogy a felbujtónak is lehet ugyan felbujtója, és nem zárható ki, hogy Boros megölésének gondolata először másokban merült fel, de olyan szintű szervezés kellett a merénylet megtervezéséhez, hogy azt a börtön körülményei között nem lehetett volna megoldani – hangzott el az ítélethirdetésen. Szikinger István portálunknak a fenti érveléssel kapcsolatban azt mondta, az, hogy csupán az Energol-vezér volt szabadlábon abban az időben, egyáltalán nem bizonyítja, hogy ő adott parancsot a merényletre.

Boros Tamás videovallomásában beszélt Prisztás József meggyilkolásáról is. Fotó: PS

Tizenöt év Prisztás megöletéséért

Portik Tamást az Aranykéz utcai robbantás mellett egy másik alvilági leszámolásban is jogerősen bűnösnek mondták ki, hiszen az energolost tavaly májusban tizenöt év fegyházra ítélte a Prisztás-gyilkosság miatt a Fővárosi Ítélőtábla. A budapesti éjszakai élet ismert alakját, Prisztás József vállalkozót 1996. november elsején gyilkolták meg fényes nappal a III. kerületi Ladik utcában. A jogerős ítélet szerintaz emberölés hátterében Portik Tamás állt. Prisztás József és az Energol-vezér ugyanis elszámolási vitába keveredett egymással, ezért Portik Tamás elhatározta, hogy megöleti a milliárdos üzletembert. A gyilkosságot Portik testőre, Hatvani István hajtotta végre, aki szintén tizenöt évet kapott, míg az áldozatot a helyszínre csaló Fazekas Ferencre tíz évet szabott ki a tábla. Ha a Prisztás-ügyben meghozott ítéletet és az Aranykéz utcai robbantás miatt kiszabott tizenhárom évet összbüntetésbe foglalják (amit Portik a napokban kért is) és abból levonják azt az öt évet, amit Portik Tamás előzetes letartóztatásban töltött, továbbá büntetése végrehajtása során részesül az adható kedvezményekben, akkor azEnergol-vezér nagyjából 10-12 év múlva szabadulhat.

Vezető kép: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.