Pesti Srácok

A Kúrián támadja meg az Aranykéz utcai robbantás jogerős ítéletét Portik Tamás

A Kúrián támadja meg az Aranykéz utcai robbantás jogerős ítéletét Portik Tamás
Portikot a Prisztás-ügyben korábban, nem jogerősen 11 év fegyházra ítélték. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu

Felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához az Aranykéz utcai robbantás ügyében a merénylet felbujtójaként jogerősen tizenhárom évre ítélt Portik Tamás - tudta meg a PestiSrácok.hu. Az Energol-vezér azt sérelmezi, hogy a magyar bíróság meg sem hallgatta személyesen azt a szlovák koronatanút, akinek a vallomása alapján elítélték. Szikinger István, Portik védője portálunknak azt mondta, bízik abban, hogy a legfőbb bírói fórum pozitívan bírálja majd el a kérelmüket.

A Kúriához fordul az Aranykéz utcai robbantás miatt májusban jogerősen tizenhárom év fegyházbüntetésre ítéltPortik Tamás – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Szikinger István, Portik védője. Az ügyvéd portálunknak elmondta, az ítélet írásos változatának tanulmányozása után döntöttek úgy, hogy július 15-ig felülvizsgálati kérelmet fognak benyújtani a legfőbb bírói fórumhoz, mivel nehezményezik, hogy sem a Fővárosi Törvényszék, sem a másodfokon eljáró táblabíróság nem hallgatta meg személyesen azt a szlovák koronatanút, akinek az írásban tett, majd a bíróságon felolvasott vallomása alapján elmarasztalták a négy áldozatot követelő robbantás felbujtóként az Energol-vezért – tette hozzá az ügyvéd. Emlékezetes, a jelenleg börtönben ülő szlovák maffiózó vallomásában előadta, hogy jelen volt egy olyan magyarországi találkozón 1998 áprilisában, ahol Portik megbízást adott az Aranykéz utcai merényletre. Roháč a vallomás szerint panaszkodott Kastannak, hogy „nagy nyomás alatt van”, mert az Energol-vezér sürgeti a gyilkosság végrehajtását. Szikinger István hangsúlyozta, hogy Milos Kastan meghallgatását kérték ugyan a másodfokú eljárásban, ám ezt a Fővárosi Ítélőtábla elutasította. A védő hozzátette: beadványukban strasbourgi döntésekre is hivatkoznak majd, így bízik benne, hogy pozitívan bírálják el a kérelmüket.

Szikinger István (balról a harmadik) a maffiaper másodfokú tárgyalásán. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A bíróság szerint Portik adott parancsot a merényletre

PestiSracok facebook image

A Fővárosi Ítélőtábla Máziné Szepesi Erzsébet vezette tanácsa az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében májusban hirdetett másodfokú határozatot, amellyel lényegében helybenhagyta a korábbi elsőfokú döntést, így jogerőre emelkedett Jozef Roháč életfogytiglani és Portik Tamás tizenhárom éves büntetése. A Fenyő-ügyben bűnsegédlettel vádolt Ladislav Trnkát szintén jogerősen felmentette a táblabíróság. A másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszékhez hasonlóan igazoltnak látta, hogy Roháč volt az elkövetője a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásnak, valamint ő lőtte le 1998 februárjában Fenyő János médiavállalkozót. A táblabíróság kimondta, hogya belvárosi, négy áldozatot követelő robbantás megbízója Portik Tamás, akit azért nem ítélték Roháchoz hasonlóan életfogytiglani fegyházbüntetésre, mivel kétséget kizáróan csupán azt tudta megállapítani a bíróság, hogy az energolos Boros Tamás megölésére adott parancsot.

Mindenképp el akarták hallgattatni az olajügyek koronatanúját

A másodfokú bíróság ítéletében nyomatékosította, hogy a gyilkosság célja Boros Tamás elhallgattatása és az olajügyekben indult eljárás meghiúsítása volt. A bírónő megjegyezte, hogy a tanúvallomások szerint Borosnak az Energol-Conti-Car tagjaitól volt félnivalója, ám közülük csak Portik Tamás volt szabadlábon. A tanácsvezető utalt arra, hogy a felbujtónak is lehet ugyan felbujtója, és nem zárható ki, hogy Boros megölésének gondolata először másokban merült fel, de olyan szintű szervezés kellett a merénylet megtervezéséhez, hogy azt a börtön körülményei között nem lehetett volna megoldani – hangzott el az ítélethirdetésen. Szikinger István portálunknak a fenti érveléssel kapcsolatban azt mondta, az, hogy csupán az Energol-vezér volt szabadlábon abban az időben, egyáltalán nem bizonyítja, hogy ő adott parancsot a merényletre.

Boros Tamás videovallomásában beszélt Prisztás József meggyilkolásáról is. Fotó: PS

Tizenöt év Prisztás megöletéséért

Portik Tamást az Aranykéz utcai robbantás mellett egy másik alvilági leszámolásban is jogerősen bűnösnek mondták ki, hiszen az energolost tavaly májusban tizenöt év fegyházra ítélte a Prisztás-gyilkosság miatt a Fővárosi Ítélőtábla. A budapesti éjszakai élet ismert alakját, Prisztás József vállalkozót 1996. november elsején gyilkolták meg fényes nappal a III. kerületi Ladik utcában. A jogerős ítélet szerintaz emberölés hátterében Portik Tamás állt. Prisztás József és az Energol-vezér ugyanis elszámolási vitába keveredett egymással, ezért Portik Tamás elhatározta, hogy megöleti a milliárdos üzletembert. A gyilkosságot Portik testőre, Hatvani István hajtotta végre, aki szintén tizenöt évet kapott, míg az áldozatot a helyszínre csaló Fazekas Ferencre tíz évet szabott ki a tábla. Ha a Prisztás-ügyben meghozott ítéletet és az Aranykéz utcai robbantás miatt kiszabott tizenhárom évet összbüntetésbe foglalják (amit Portik a napokban kért is) és abból levonják azt az öt évet, amit Portik Tamás előzetes letartóztatásban töltött, továbbá büntetése végrehajtása során részesül az adható kedvezményekben, akkor azEnergol-vezér nagyjából 10-12 év múlva szabadulhat.

Vezető kép: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.