Politikai merényletek: a Torgyán-lakás felrobbantása kapcsán hallgathatják ki Kisbandit
A PestiSrácok.hu információi szerint az alvilág bankáraként ismert Lakatos Andrást is meghallgathatják az 1998-as választások előtt és után történt, egy ideje újra vizsgált politikai merényletekkel kapcsolatban. Úgy tudjuk, a hatóságok abban bíznak, hogy Kisbandi leginkább a Torgyán József házánál történt robbantással összefüggésben szolgálhat értékes információkkal.
Arról a Magyar Idők számolt be pár hónapja, hogy a hatóságok várhatóan előveszik az 1998-as politikai robbantások aktáit, hiszen azok összefüggnek az Aranykéz utcai merénylettel. Ismert, a politikai merényletsorozat 1998. március 12-én a Független Kisgazdapárt budapesti, Belgrád rakparti székházának felrobbantásával kezdődött volna, ám a támadás egy véletlennek köszönhetően meghiúsult: a portásnak haza kellett mennie, mert várandós felesége rosszul lett, ám kilépve az ajtón arra lett figyelmes, hogy egy nejlonszatyor hever a földön. Felkapta, betette az autójába, és csak otthon vette észre, mit talált. Azonnal hívta a rendőröket.
A politikai robbantások
Négy nappal később, március 16-án Torgyán házát vették célba a merénylők, nála robbantottak. A kisgazdák vezetője a televízióba ment volna, szereplését azonban az utolsó pillanatban lemondták, így otthon maradt. Torgyán biztos volt abban, hogy a merénylő ismerte a programját, s amint kilép a lakásból, akkor robbantott volna. 1998. május elsején, tíz nappal a választások előtt ismét távirányítású pokolgépet hoztak működésbe. A merénylet Szájer József fideszes képviselő lakásánál történt, ám a Fidesz akkori alelnöke éppen vidéken kampányolt. A robbanás benyomta az ajtót, átszakította a födémet, az összes lépcsőházi ajtó és ablak betört. Ezután az akció után következett a Fidesz Lendvay utcai székházánál történt robbantás. A detonáció a magasföldszinti erkélyt rongálta meg, de szerencsére senki sem sérült meg. A merénylő az utcán lévő telefonfülkéből felhívta a székházat, és megkérdezte, bent van-e Áder János, majd a nemleges válasz kimondása után azonnal robbantott. A tettest és megbízóját azóta is homály fedi.
Lakatos szerint Portik utasítására robbantottak Torgyán lakásánál
Évekkel ezelőtt a Portik Tamás ellen tanúvallomást tevő személyek közül többen arról is beszéltek, hogy a gyilkosságok mellett az 1996-ban elkezdődött budapesti robbantás-sorozat is az olajvállalkozóhoz köthető. A Conti-Car egykori tulajdonosa, Radnai László szerint a kézigránátos támadások célja az volt, hogy a rendőrség figyelmét eltereljék az olajos ügyekről. Az egykori keresztapa azt hallotta, hogy Portik Tamás a támadásokat és az ezzel járó zavarkeltést azért erőltette, hogy ha túl sok ilyen eset történik, akkor leváltják a rendőrfőkapitányt és a rendőri vezetőket, így majd pozícióharc indul a rendőrségen belül, s leszállnak az olajos ügyekről. Radnai hangsúlyozta, Portik terve bejött, mivel Pintért 1996 végén leváltották. Arról eddig nyílt vallomásban senki nem beszélt, hogy az Energol-vezérnek a másfél évvel később elkezdődött politikai robbantásokhoz is köze lehet, ám az alvilág bankárának gúnyolt, csalással vádolt Lakatos András nemrég megjelent könyvében arra utalt, hogy zavarkeltés céljából Portikék álltak a politikai robbantások mögött is.Kisbandi példaként megemlítette, hogy az Energol-vezér utasítására robbantottak 1998 tavaszán Torgyán József házánál. Úgy tudjuk, a könyvben leírtakra a hatóságok is felfigyeltek, így elképzelhető, hogy a Torgyán-robbantás ügyében is meg fogják hallgatnia börtönben ülő, Portik Tamásra több gyilkosság kapcsán már terhelő vallomást tevő férfit. Ebben az ügyben a legfontosabb kérdés persze az, ha bebizonyosodik, hogy Portik parancsára követtek el robbantásos merényleteket 1998-ban is, akkor ez a saját döntése volt, vagy valakik megbízták, hogy a választás évében terrorcselekménnyel felérő akciókat hajtasson végre.
Kamu lehet a szlovák titkosszolgálati szál
Sokáig az a feltételezés élt a politikai robbantásokkal összefüggésben, hogy az egykori szlovák miniszterelnök, Vladimir Mečiar alatt működő titkosszolgálat Omega fedőnevű – vélhetően az orosz titkosszolgálatok megbízását teljesítő – akciója hátráltatni akarta Csehország és Magyarország NATO- és európai uniós csatlakozását. Magyarországon ennek érdekében az úgynevezett Mečiar-kommandóval – melynek tagja volt Roháč és az azóta meggyilkolt Jozef Hamala is – különböző robbantásos cselekményeket hajttattak végre az 1998-as parlamenti választások előtt és után. Az általuk használt robbanóanyag megegyezett a későbbi Aranykéz utcai robbantásnál használt robbanóanyaggal, így már akkor azt feltételezték a magyar rendőrök, hogy a négy halálos áldozatot követelő merénylet végrehajtója is Roháč és bandája volt. A politikai színezetű robbantások kapcsán annak idején rongálás (!) miatt indítottak eljárást, de semmilyen eredményre nem jutottak a hatóságok, akik ma már azt feltételezik, hogy nem a szlovák titkosszolgálatoknak volt köze a fenti merényletekhez, hanem a Portik-féle kör hamis szálak bedobásával manipulálta az eljárást, hasonlóan több, a kilencvenes években elkövetett alvilági leszámolás nyomozásához, amelyek csak a 2010-es kormányváltás után vettek új lendületet.
Megoldódhat a Fenyő-gyilkosság rejtélye
Ennek eredményeképpen sikerült megoldani például Prisztás József nagyvállalkozó 1996-os meggyilkolása, vagy a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás ügyét. A két eljárásban az említett időszak olajos ügyeinek egyik kulcsfiguráját, Portik Tamást marasztalták el felbujtóként. A vizsgálatok adatai szerint Prisztást Portik egyik bizalmasa, H. István lőtte agyon, az Aranykéz utcában pedig az ismert szlovák alvilági figura, Jozef Roháč és emberei robbantottak. Roháčot Fenyő János médiamágnás meggyilkolása miatt is elítélték, amely ügy áprilisban került újra reflektorfénybe, hiszen a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki Gyárfás Tamást, az úszószövetség egykori elnökét, a Nap TV volt tulajdonosát. A gyanú szerint ugyanis Gyárfás valamikor 1998 elején megbízást adott Portik Tamásnak, hogy bérgyilkosokkal ölesse meg nagy üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost. Sikeresnek mondható a rendőrség munkája a Lakatos Csaba hajtó elleni merényletkísérlet ügyében is, mivel jogerősen elítélte a bíróság az éjszakai élet ismert alakját, Tanyi Györgyöt, két testvérét és egy negyedik társukat is. Tanyinak a jogerős ítélet után megeredt a nyelve és mindent kipakolt a leszámolás-kísérletről: elismerte, Portik Tamás utasítására lőtt rá 1996. november 13-án Lakatosra, mert a férfi az Energol-vezér érintettségére utalt a rendőröknek Prisztás lelövése után néhány nappal. Portikot Tanyi terhelő vallomásának köszönhetően ebben az ügyben is sikerült meggyanúsítani a nyomozóknak.
Vezető kép: MTI
