Pesti Srácok

Magyarország elsőként kérte a vajdasági bérgyilkos, Dér Csaba kiadatását

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) március 6-án hivatalosan is kérte a rettegett vajdasági bérgyilkos, Dér Csaba kiadatását a Prágai Ügyészségtől – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a minisztérium sajtóosztálya.

Március 6-án az Igazságügyi Minisztérium megküldte a Dér Csaba ügyében kibocsátott európai elfogatóparancsot a Prágai Ügyészségnek, azaz hivatalosan is kértük a rettegett vajdasági bérgyilkos kiadatását (mivel EU-s tagállamról van szó, így hivatalosan az európai elfogatóparancs végrehajtását kértük) – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a minisztérium sajtóosztálya. Hozzátették: az illetékes cseh hatóságnak az elfogástól számítva 90 napja van arra, hogy döntsön a férfi kiadatásának kérdésében. A minisztérium közölte azt is, hogy hivatalos tudomásuk nincs arról, hogy más állam is kérte-e Dér átadását. A szerb lapokban tegnap annyi jelent meg, hogy Szerbia igazságügyi minisztériuma a múlt hét végén (azaz március 7-én, vagy 8-án) ugyancsak elküldte Prágába a kiadatási kérelmet a bizonyító dokumentumok angol nyelvű fordításával együtt. Emellett várhatóan Hollandia is hivatalos lépéseket tesz az ügyben. Az, hogy melyik országnak adják át a férfit, a cseh szervek mérlegelésén múlik. Figyelembe vehetik a terhelt állampolgárságát, illetve azt is, hogy a megkereső államok közül kettő uniós tagállam, míg a harmadik nem. Szempont lehet még, hogy melyik ország kérte elsőként a férfi átadását.

Három országban is ölhetett

Dér Csabát eddig három, különböző országokban végrehajtott gyilkosságokkal hozták összefüggésbe. A gyanú szerint pár hónapja Belgrádban a nyílt utcán lőtt le egy férfit, Nebojša Markovićot, aki épp egy babakocsit próbált betenni az autójába. Az áldozat Aleksandar Šaracnak, egy hírhedt, Pink Panther nevű bűnbanda tagjának a sógora volt. A vajdasági elkövető a bérgyilkosságért 10 ezer eurót kaphatott. A január eleji gyilkosságot egy biztonsági kamera rögzítette, ez alapján azonosították a csantavéri fiatalembert. A rendelkezésre álló adatok szerint Dér Magyarországon is ölt: az ingatlanközvetítésekkel foglalkozó vállalkozó, V. László és Dér Csaba tavaly szeptember 19-én késő este, autóval érkezett a Szilas-patak partjához, majd amint kiszálltak, a gyanú szerint Dér térdre kényszerítette a már késsel megszúrt V. Lászlót és közvetlen közelről fejbe lőtte, majd az üzletembert a patakmederbe lökte. Később az is kiderült, hogy Dér 2018. nyarán, a magyarországi és belgrádi gyilkosság előtt hasonló kíméletlenséggel csapott le Amszterdamban is. Egy helyi étteremben, fényes nappal likvidált egy horvát maffiózót, Ivan Serdarušićot. A holland rendőrség által közzétett videón az látszik, hogy Dér Csaba nyugodtan besétál a vendéglőbe és tüzet nyit. Dért láthatóan nem érdekelte, hogy olyan helyen követi el a gyilkosságot, ami tele van szemtanúkkal és térfigyelő kamerákkal. Ráadásul a vajdasági mészáros érintettségét később DNS-vizsgálat is igazolta. A halálosztót végül Prágában fogták el, ahol egy szerb politikust kellett volna likvidálnia.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)