Pesti Srácok

Megúszta Gyárfás megzsarolását Fenyő János kivégzője, Jozef Roháč

Megúszta Gyárfás megzsarolását Fenyő János kivégzője, Jozef Roháč

Megszüntette a rendőrség a Gyárfás Tamás megzsarolása ügyében indított nyomozást Jozef Roháč és egy szlovák társa tekintetében – tudta meg a PestiSrácok.hu. A korábbi gyanú szerint Roháčék azzal az összevágott hangfelvétellel akarták megzsarolni Gyárfást, aminek alapján a rendőrség később eljárást indított az úszószövetség volt elnöke ellen a Fenyő-ügyben. Úgy tudjuk, a bűnbanda - köztük az MSZP karitatív tagozatának volt vezetője - százmilliós összeget remélt a Nap TV volt tulajdonosától.

Ismert, Roháčot és korábbi bűntársát, Imrich K-t azzal gyanúsította meg a magyar rendőrség, hogy 2017 szeptemberében a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban megzsarolta a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) korábbi elnökét. Imrich K. nem ismeretlen sem a magyar, sem a szlovák hatóságok előtt, hiszen több hatósági dokumentum is igazolja, K. nem másnak, mint a felvidéki magyar maffia korábbi fejének, az életfogytiglani fegyházbüntetését töltő Csernák Miklósnak a jobbkeze volt, de szoros üzleti és bűnözői kapcsolatban állt Jozef Roháč-csal, valamint a 90-es évek második felében a több maffialeszámolás miatt is felelősségre vont Portik Tamással és a hozzá tartozó gazdasági szereplőkkel is.

Megszüntették a nyomozást

A történet előzménye, hogy Imrich K. a lakásán kereste fel Gyárfást, majd „egy fenyegető tartalmú írásos anyagot adott át neki”. A férfi anélkül, hogy megbízóját megnevezte volna, közölte Gyárfással, hogy később még jelentkezni fog a követelésekkel, ám „elutasítás esetén tragédia fog bekövetkezni”. Később az ex-úszóelnök postaládájába egy összevágott hangfelvételt dobtak, „ami megerősítette az előzetes fenyegetést”. Kiderült, a felvételen Portik Tamás és Gyárfás Tamás többek között a Fenyő-gyilkosságról beszélget. Az ügyben – miután Gyárfás Tamás a hatósághoz fordult – 2017 novemberében a rendőrség zsarolás megalapozott gyanúja miatt indított eljárást Imrich K. ellen. Úgy tudjuk, a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás végrehajtásáért jogerősen elítélt Roháč terhére pedig azt rótta a hatóság, hogy Imrich K. az ő megbízásából kereste fel és zsarolta meg a hangfelvétellel Gyárfást. Megkeresésünkre a Fővárosi Főügyészség hétfőn annyit közölt, hogy az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) megszüntette a nyomozást, de az üggyel kapcsolatban a rendőrséghez irányítottak minket. Amint tőlük is választ kapunk, frissítjük cikkünket.

PestiSracok facebook image
Rohác a korábbi gyanú szerint a börtönből szervezett zsarolási kísérletet. Fotó: PS

Úgy tudni, a zsarolással a pénzszerzés (noha erre végül nem került sor) volt a célja Roháčéknak. A hatóság tavaly házkutatásokat tartott és többek között az MSZP karitatív tagozatának volt vezetőjénél, D. I. A-nál is találtak hanganyagokat. Értesüléseink szerint a férfi vallomásában arról beszélt, hogy társaival azon lamentáltak: akár százmilliós követeléssel is megkörnyékezhetnék Gyárfást, aki ellen a Fenyő-gyilkosság ügyében azóta vádat emelt az ügyészség, mivel szerintük a Fenyővel vívott üzleti háború végleges lezárása érdekében Portik Tamáshoz fordult, aki Jozef Roháč-csal megölette Fenyő Jánost. A vád alapját leginkább a fentebb említett hangfelvételek képezik. A portálunk által is megismert felvételek leirataiból ugyanakkor kiderül, olyan beszélgetés nincs a rendőrség kezében, amin a megbízás hallható. Az úszószövetség egykori elnöke állítja, a felvételek inkább az igazát bizonyítják, hiszen Portik abban volt érdekelt, hogy kicsikarjon tőle egy mondatot, miszerint az ő parancsára likvidálták Fenyő Jánost, ám ez szerinte nem sikerült. Gyárfás ügyvédje, Zamecsnik Péter a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban azt is elmondta, hogy volt ugyan konfliktus a Nap-kelte című műsor szerkesztése miatt, de a bíróság 1996. október 11-én Gyárfás javára döntött és az úszószövetség volt elnöke innentől kezdve győztesként élte az életét, így ezek után teljesen kizárt, hogy másfél évvel később megrendeljen egy gyilkosságot.

Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)