Fenyő-gyilkosság – Gyárfás: ha engem valaki megbánt, visszavágok!
Folytatódott csütörtökön a Fenyő-gyilkosság tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Gyárfás három napos vallomástétele már két napja befejeződött, ami után a bíróság és az ügyészség tett fel a felbujtással vádolt volt médiavállalkozónak kérdéseket. A bíró és az ügyész leginkább a vádiratban felsorolt, Fenyővel vívott harcokra kérdezett rá. Gyárfás továbbra is tagadja, hogy köze lenne a gyilkossághoz, de az ex-úszószövetségi elnök beszélt arról is, hogy Fenyő a Napkeltét nem a pénz, hanem a politikai-hatalmi befolyás miatt akarta tőle megszerezni.
Ahogy arról kedden beszámoltunk, az egykori úszószövetségi elnök kedden a neki feltett kérdésekre nem adott egyértelmű magyarázatokat a bíróságon. Gyárfás sokszor hosszan próbált beszélni és a bírónak kellett figyelmeztetnie, hogy csupán a kérdésre válaszoljon. A mai tárgyaláson a bíróság a vádiratban felsorolt, Fenyővel vívott konfliktusokra kérdezett rá, de előtte arról faggatta a volt úszóelnököt, hogy a '90-es évek közepén milyen politikai és ügyészi kapcsolatai voltak, illetve tisztában volt-e Portik Tamás előéletével. Gyárfás azt válaszolta, hogy producerként jó politikai kapcsolatokkal rendelkezett, de Portik bűnözői „karrierjéről” akkor még semmit nem tudott ('97-ben már tele voltak a hírek az akkor szökésben lévő Portikkal, illetve az olajszőkítésben érintett cégével, de ha 1994-et vesszük, még nem írt róla a sajtó).
Az első konfliktus
Ezután Póta Péter a Magyar Rádió tulajdonában álló RTV újsággal kezdődő vitájukról kérdezte, mivel a vád szerint konfliktus alakult ki az újság kiadói jogának átengedése kapcsán amiatt, hogy a megállapított díj tartalmazza-e az áfát vagy sem, de Fenyő végül kifizette az adóval terhelt díjat. Gyárfás erre hosszú magyarázkodásba kezdett, majd a bíró felszólította, hogy csak a kérdésre válaszoljon. A Nap TV volt tulajdonosa végül azt mondta, hogy ez nem egy lényegi konfliktus volt közöttük. Később a bíróságon sorra vették azokat a Népszavában (ez a lap akkor a Fenyő-birodalomhoz tartozott) írt cikkeket, melyek dehonesztálóak voltak Gyárfásra nézve, bár Gyárfás több írás kapcsán azt mondta, hogy tényszerűek voltak, igaz, valamelyikben közülük valóban rossz színben tüntették fel.
Hozzátette, amikor 1996. október 11-én a választott bíróság lezárta a Napkelte szerkesztési jogáért folytatott küzdelmet és neki adott igazat, megszűntek a támadások. A bíró azonban megemlítette, hogy a cikkek folyamatosan felemlegették Gyárfás korábbi ügyeit, ami nem a jóhiszeműségről tanúskodik, majd több írás címét idézte, hogy a Népszava még 1997-ben is támadta Gyárfást, aki szerint azok nem támadóak, mivel a negatív hírek korrekt közlése is a média feladata. Megkérdezték az ex-úszóelnöktől azt is, hogy a Népszava hasábjain megjelentek alkalmasak voltak-e arra, hogy gazdaságilag meggyengítsék és veszítsen a pozíciójából. Ez azért fontos kérdés, mert a vád szerint Gyárfás legkésőbb 1997 szeptemberében felmérte, hogy Fenyő nem hagyott fel a gazdasági tönkretételével, és eldöntötte, alvilági kapcsolatai közvetítésével félresöpri az útból a Vico mindenható urát. Gyárfás ugyanakkor azzal érvelt, hogy olyannyira nem ingatták meg a pozícióját, hogy hiába tudósított a Népszava az 1996-os úszóbotrányról, később „vastapssal” újraválasztották az úszószövetség elnökének.
Fenyőt nem a pénz, hanem a politikai befolyás érdekelte
Az ügyészség képviselője a cikkek elemzése közben azt is tudakolta a vádlottól, hogy érzett-e dühöt Fenyő iránt. Gyárfás szerint ezt rendkívül nehéz megfogalmazni, „az biztos, ha engem valaki megbánt”, akkor visszavágok – mondta, hozzátéve, hogy természetesen nem gyilkossággal, bármilyen abszurd is erről beszélnie. Mint mondta, ő csak küzd az igazáért és ő szembe mert szállni Fenyővel, nem futamodott meg, ám nem voltak erőszakos vagy gyilkos szándékai. Arra a kérdésre, hogy hogyan vágott vissza, Gyárfás azt felelte: nem volt módja visszavágni. Azt a kérdést is Gyárfásnak szegezték, hogy pénzügyileg negatívan érintette-e volna, ha Fenyő megszerezte volna a Napkeltét. Gyárfás a kérdés elől kitért, majd azt mondta: Fenyő Jánost nem a pénz, hanem a műsorral megszerezhető politikai-médiahatalom érdekelte, hiszen egy országos televízió hiányzott a portfóliójából.
Az ügyész arra is választ várt a vádlottól, hogy szerinte Fenyő halála után ki lett a médiacézár Magyarországon, amivel arra céloztak, hogy az ügyészség szerint Gyárfás Fenyő János kivégzése után tudott egyeduralkodóvá válni. Gyárfás szerint még egy olyan ember nem volt utána, hiszen birodalma énközpontú volt. A vád képviselője arra is kíváncsi volt, hogy mással a médiamogul megölése után volt-e ilyen szintű konfliktusa, mire Gyárfás arról kezdett el beszélni, hogy a Napkeltét az 1998-as kormányváltás után (a Fidesz került hatalomra, a pártnak később sok problémája volt Gyárfással) száműzték a köztévéből és a 2002-es Medgyessy-kormány idején kerültek vissza.
Gyárfás a tárgyalás végén felolvasta az átgondolt válaszait a kedden, vádlotti vallomása után feltett bírói és ügyészi kérdésekre, amelyekbe két napja még belezavarodott. Hangsúlyozta, hideg fejjel azt nem lehet átérezni, amit ő a vádlottak padján átél. Gyárfás elmondta, a meggyanúsítását követően merült fel, hogy vállal-e a poligráfos vizsgálatot:
A kihallgatásaimon nehezen tudtam felidézni a két évtizede történteket, a válaszaim zavarosak voltak. Ügyvédem ezt tapasztalva azt tanácsolta, addig egyetlen nyomozó kérdésére se válaszoljak, amíg nem ismerem a teljes anyagot. Én ezt a javaslatot nem vettem figyelembe, nekem tiszta a lelkiismeretem, megvallom, azt hittem, engem nem lehet zavarba hozni. A poligráfos vizsgálattal kapcsolatban már hallgattam rá
– mondta, hozzátéve, hogy még mindig megrázzák a gyilkossággal kapcsolatos kérdések. Beszélt arról is, Tasnádi és Portik is ráijesztett:
Tasnádi jelezte, hogy Kovács (a Fenyő-ügy volt főnyomozója, akik már a nyomozás elején Gyárfást tartotta a megbízónak – PS) mit vár tőle. Ő is, Portik is elmondta nekem, hogy többször is vádalkut ajánlottak nekik. Olyan helyzetben voltam, amit egy kívülálló nem érthet. Több tényező is közrejátszott abban, hogy nem jelentettem fel őket. Féltem, hogy megtorolják
– emelte ki Gyárfás, hangsúlyozva, hogy Kovács Lajost (aki Portik szerint presszionálta, hogy Gyárfásra valljon) azért nem jelentette fel, mert szerinte ez legfeljebb a hatóság feladata lehetett volna. Fel sem merült bennem, hogy feljelentsek egy nagy tekintélynek örvendő rendőr ezredest – tette hozzá.
A tárgyalás áprilisban folytatódik.
