Végleg eldőlt: befolyásolni próbálta a bíróság kirendelt szakértőjét, ezért kizárták Gyárfás magánszakértőjét a Fenyő-ügyből
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék korábbi, nem végleges végzését, amiben kizárta a Fenyő-gyilkosság eljárásából a Gyárfásék által felkért magánszakértőt – értesült a PestiSrácok.hu. A bíróság egyetértett az ügyészség álláspontjával, hogy tetten érhető a szakértő elfogultsága.
Ahogy arról portálunk elsőként egy hónappal ezelőtt beszámolt, a Fővárosi Törvényszék - a Fővárosi Főügyészség indítványával egyezően - kizárta Gyárfásék magánszakértőjét a Fenyő-gyilkosság eljárásából. A bíróság végzésében leírta, hogy a magánszakértő véleménye sok helyen feltételezéseket tartalmaz, kompetenciahatárokat lép túl, illetve Gyárfás védekezését ismételte meg a véleményében úgy, hogy azt abban szakértői megállapításként szerepeltette. Az ügy ezek után a Fővárosi Ítélőtáblára került, amely a Fővárosi Főügyészség portálunknak küldött tájékoztatása szerint
a magánszakértő és szakkonzulens eljárásból való kizárásáról szóló végzést - a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványával egyezően - helybenhagyta. A másodfokú végzés ellen nincs helye további fellebbezésnek.
Megírtuk azt is, az elsőfokú, a táblabíróság által helybenhagyott bírósági végzésben az is szerepel, hogy a magánszakértő tényként elismeri, hogy a védelem érdekeit képviseli, holott ez a bíróság szerint a jogszabályok teljes félreértése, hiszen a szakértőnek akkor is pártatlannak kell lennie, ha őt a védelem kéri fel. A bíróság álláspontja szerint a védelem már a magánszakértő megnevezése előtt felkérte őt és konzulenseit; a végzésben rámutattak továbbá, hogy a törvényszéket a kirendelt eseti szakértő, valamint a szakkonzulensek folyamatosan tájékoztatták az őket ért írásos és telefonos presszióról, nyomásgyakorlásról a magánszakértő részéről, aki különböző pejoratív jelzőket is tett az eseti szakértőre és negatív jelzőkkel illette a szakértői team véleményét, amit „felháborítónak” gondolt, majd közölte: ezért „ellenvéleményt” fog készíteni, mivel „itt egy ember életéről van szó” (Gyárfáséról – PS).
A bíróság leszögezte:
noha baráti légkörben zajlott a beszélgetés, elfogadhatatlan egy leendő szakértő azon megnyilvánulása az egyik szakkonzulensnek, hogy „ő majd kap egy repülőgépet, illetve kettőt, amelyek közül az egyiket neki adja”.
A végzés szerint a magánszakértő nyomásgyakorlása a szakértői egység megbontását célozta meg, de a bíróság azt is megemlítette, hogy a szakértői pártatlanság egyik oka lehet az is, hogy a magánszakértő „atyai jóbarátja” Gyárfás Tamás barátja is egyben.
A bíróság hangsúlyozta azt is: a magánszakértő kizárólag Gyárfás érdekét képviselte, a szakértői vélemény pedig megismételte a vádlotti védekezést, de a végzés arra is kitért, hogy a magánszakértő úgy bocsátkozott feltételezésekbe, hogy arra vonatkozóan kérdést sem kapott, például amikor arról írt, hogy „Portik Gyárfás állítólagos megbízását pénz vagy más konkrét ellenszolgáltatás nélkül hajtotta végre, azaz Fenyő János megölése valójában szívességi gyilkosság lett volna”. A bíróság azt is leszögezte, hogy kompetenciahatár-túllépés volt annak a bemutatása is, hogy kinek állt érdekében Fenyő megöletése. A bíróság szerint a szakvéleményben a vádlotti védekezés köszön vissza akkor is, amikor arról értekezik annak szerzője, hogy a Portik–Gyárfás-beszélgetés során utóbbi milyen gesztusokat tett, holott ez a hangfelvételekből nem támasztható alá, illetve, amikor megállapítja, hogy az igazságügyi szakértő „átsodródott” a vád oldalára.
