Hosszú időre fegyházba akarja záratni Gyárfás Tamást az ügyészség Fenyő János vád szerinti meggyilkoltatása miatt (videó)
A 77. évét töltő Gyárfás Tamás várhatóan nem fog élve kijönni a fegyházból, ha a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elfogadja a vádhatóság indítványát és tíz évre, vagy többre ítéli a volt sportvezető-médiavállalkozót. Az 57. évében lévő Portik Tamásnak sem sok esélye marad, ha az életfogytiglani ítéletét helybenhagyják és az ügyészi indítványnak megfelelően megemelik a feltételes szabadlábra helyezésének időpontját az elsőfokú ítélet szerinti 20 évről. A kérdés egyelőre az, hogy a táblabíróság bizonyítottnak találja-e, hogy ők ketten felelnek Fenyő János 1998-as meggyilkolásáért.
A Fenyő János 1998. február 11-ki meggyilkolása miatt már hat éve tartó jogi procedúra ma közelebb ért egy lépéssel a végkifejlethez. Ami jelenleg biztos, hogy az ügy megjárja majd a Kúriát, sőt akár strasbourg-i Nemzetközi Bíróságot is. Már csak Portik Tamás miatt is. Ma tovább bonyolódott az ügyvédkeringő Portik körül.
Emlékezetes, hétfőn azért nem lehetett elkezdeni a másodfokú eljárást, mivel Portik - immár tizenkettedszer - időt húzva, kirúgta a meghatalmazott védőjét, Szikinger Istvánt. Rédei Géza, a bírói tanács elnöke nem hatódott meg Portik ismételt húzásán és azon melegében kirendelte védőnek mellé Szikinger Istvánt.


Aki ma már ott ült a zártláncú videórendszerben egy vidéki fegyházból a Fővárosi Ítélőtáblára kapcsolt Portik mellett, ám azonnal beadványt nyújtott be. Kérte a kirendelés alóli felmentését, miután az szerinte törvénytelenül történt. Rédei bíró elutasította a beadványt, amit Szikinger megfellebbezett. Erről a Kúria dönt majd, ám a tárgyalás megkezdésének nemvolt akadálya. (A jogászok még hosszú ideig levitatkoznak majd, hogy kinek volt igaza, a védőnek, vagy a bírónak.)
A táblabíróság második döntése egy sor kérdést vet fel. A bírói tanács elnöke közölte: elutasítják Gyárfás Tamás és védőjének indítványát a bizonyítási eljárás felvételére.

Ez azt jelenti, hogy nem fogják vizsgálni néha Princz Gábor esetleges felelősségét a Fenyő-ügyben. A védelem szerint ugyanis Princz Gábornak legalább annyi oka volt neheztelni Fenyőre, mint Gyárfásnak. Úgy tudjuk, Zamecsnik Péter, Gyárfás védője legalább négy tanút vonultatott volna fel emellett. A táblabíróság négy napot tűzött ki a tárgyalásra, ami arra engedett következtetni, hogy befogadták a bizonyítási eljárásról szóló indítványt, ám ma kiderült: szó nincs erről.
Súlyosított ítéleteket kért a vádat képviselő ügyésznő
A vádat képviselő ügyésznő megkezdhette a perbeszédét.

A Mandiner tudósítása szerint az ügyésznő közölte, hogy az elsőfokú ítélet megalapozott, a Fővárosi Törvényszék részletesen megvizsgálta és értékelte a bizonyítékokat, a tanúk állításait és a szakértői véleményeket, ezért nincs indok az ítélet hatályon kívül helyezésére.
Kitért arra, hogy nem csupán a Portik Tamás által titokban rögzített beszélgetések támasztották alá Gyárfás Tamás felbujtói szerepét, hanem egyéb körülmények is. Az ügyész arra is felhívta a figyelmet, hogy bíróság kizárta a felvételek manipuláltságát.
Az ügyészségnek csak az elsőfokú ítéletben megállapított jogi minősítéssel és a büntetéskiszabással van problémája:
Gyárfás Tamás ugyanis álláspontjuk szerint nem bűnsegéd, hanem felbujtó, ahogy a vádban is szerepel.
A Nap Tv egykori tulajdonosának magatartása szándékkiváltó volt, az elsőfokú bíróság is megbízást állapított meg – érvelt Jankó Cecília a Mandiner tudósítása szerint.

Az ügyésznő ezért
Gyárfás esetében hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabására, míg Portiknál a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának későbbre tolására tett indítványt.
Emlékezetes, legalább tíz év fegyházban eltöltendő szabadságvesztést kért az elsőfokú ítéletet megfellebbező Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Gyárfás Tamásra. Portik Tamásra pedig az életfogytiglani fegyházbüntetés helyben hagyását azzal, hogy az elsőfokú ítélet szerint 20 év letöltése után megszabott ideiglenes szabadlábra helyezési lehetőség határát tolják ki. (25, 30, 40 év jöhet szóba.)
Zamecsnik szerint semmi nincs bizonyítva
Ismét a Mandiner tudósítását idézzük. Gyárfás Tamás ügyvédje Zamecsnik Péter, védőbeszédében leszögezte: „nem kicsit, hanem nagyon” nem tud egyetérteni az ügyészi perbeszéddel.
„Ebben az ügyben az elsőfokú bíróság nem szolgáltatott igazságot. Először eldöntötte, hogy ki a bűnös és ehhez igazította a bizonyítást” – mondta Zamecsnik, aki szerint hemzseg az ítélet a megalapozatlanságtól. Hozzátette: nem derült ki, hogy mikor, miért, hogyan adott megbízást Gyárfás Portiknak és Portik aztán az elkövető Jozef Rohácnak.

Zamecsnik szerint a bíróság két hangfelvétel összemosásából vonta le a következtetését a bűnsegédletre. Az ügyben Gyárfás Tamás bizonyított, nem a vád – jegyezte meg. Az ügyvéd kitért a hangfelvételekre, hangsúlyozva, hogy az eredeti hanghordozó és felvétel soha nem került elő, a vád tárgyává tett hanganyagok manipuláltságát pedig a szakértők alátámasztották.
A védő szerint Gyárfás Tamással szemben sem a bűnsegédlet sem a felbujtás nem áll meg, ezért védence felmentésére tett indítványt.
Mit állapított meg az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék?
Gyárfás Tamást azzal vádolja az ügyészség, hogy megbízta Tasnádi Pétert, ölesse meg üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost; Tasnádi elvállalta, előleget is felvett, ám nem teljesítette a megbízást. Gyárfás ezután bízta meg Portik Tamást Fenyő likvidálásával, amit Portik Jozef Roháč megbízásával teljesített is.
Tavaly februárban született meg az ítélet.
A felbujtással vádolt Gyárfás Tamás bűnös, büntetése 7 év fegyház, az ugyancsak felbujtóként számon kért Portik Tamás bűnös, büntetése életfogytiglani fegyház – hirdette ki az ítéletet Póta Péter bíró. Aki nem felbujtásért, hanem bűnsegédletért ítélte a volt sportvezető-médiavállalkozót.

Az ítélet kitért arra is, hogy Gyárfás Tamást az ítélet négyötöd részének letöltése után, Portik Tamás pedig 20 év letöltése után szabadulhat feltételesen.
Hogyan lett felbujtóból bűnsegéd Gyárfás Tamás?
Póta Péter délelőtt egy 10 perces szünettel három órán át indokolta az ítéletét. A váddal megegyezően bizonyítottnak találta, hogy Gyárfás és Fenyő a sajtópiacon kiélesedett gazdasági ellentétei olyan szinten elmérgesedtek, hogy 1996-ban Gyárfás elhatározta: megöleti üzleti ellenfelét. Megbízta Tasnádi Pétert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. Tasnádi elvállalta a megbízást 12 millió forintért, amiből 6 milliót fel is vett, ám nem hajtotta végre a megbízást. Ezért fordult Gyárfás Portikhoz.
A vádhatóság szerint Gyárfás felbujtotta Portikot, hogy ölesse meg Fenyőt, az elsőfokú ítélet szerint azonban Gyárfás bűnsegéd az ölésben.

A Portik által titokban felvett, Gyárfással folytatott beszélgetései között van egy, amelyben elhangzik Portik részéről Fenyővel kapcsolatban: “szétb*sszuk az embert?” – mire Gyárfás nem tiltakozik, ami az ítélet szerint a jóváhagyását jelentette. Ebből következik a bűnsegédlet. (A felbujtásra egyébként nincs konkrét bizonyíték.)
Ez a párbeszéd még a gyilkosság előtti időszakban történt, amit onnan lehet tudni, hogy Portik és Gyárfás felidézték ezt a jelenetet a 2000-es évek elején, amikor többször is beszélgettek utcai sétálgatás közben.
A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Fenyő János és Gyárfás Tamás üzleti konfliktusban állt egymással a Nap TV miatt. Fenyő mindenáron meg akarta szerezni a Nap TV-t, illetve annak szerkesztési jogát. Ennek érdekében terhelő anyagokat íratott újságíróival a Népszavában, és terhelő adatokat gyűjtetett Gyárfás ellen még azután is, hogy választottbíróság előtt úgymond békét kötöttek. Csakhogy – így a bíró – az erről szóló egyezséget ügyvédeik és nem ők saját maguk írták alá.
Póta Péter bíró hangsúlyozta: a Gyárfás és Fenyő közötti konfliktus olyan súlyos volt, hogy még Horn Gyula miniszterelnök is megpróbált közvetíteni közöttük.
Az elsőfokú ítélet szóbeli indokolásban elhangzott: Gyárfás 1994-től ismerte az (olajozás zászlóshajójának számító – a szerző) Energol Rt. egyik tulajdonosát, Portik Tamást. Portik tőle bérelte a budai villáját. Gyárfás tudta Portikról, hogy az éjszakai életben hangsúlyos szerepet tölt be. Az ítélet szerint 1997-ben Gyárfás attól tartott, hogy az energolos kör az olajozás miatt börtönbe kerül, ezért nem az időközben megszökő Portikot, hanem Tasnádi Pétert bízta meg Fenyő meggyilkoltatásával. Tasnádi 12 millió forintért elvállalta, 6 millió forint előleget fel is vett, de nem hajtotta végre a megbízásban foglaltakat.

Az, hogy ezután mikor bízta meg és hogyan az állítása és az amerikai hatóság szerint az USA-ban tartózkodó Portikot, nem szerepel az ítéletben (legalábbis a szóbeli indokolásban nem hangzott el). Arról sem esett szó, hogy a perben tanúskodók elmondták: a Tasnádi-féle megbízásról magától Tasnáditól hallottak és nem mástól, csak Tasnádi állítja, hogy volt megbízás. Igaz, arról sem szólt a szóbeli indokolásban a bíró, hogy elfogadta-e vagy sem Gyárfás védekezését a 6 millió forint Tasnádinak való átadásáról, miszerint Tasnádi kölcsönkért.
Jövő héten Szikinger István Portik kirendelt védője mondhatja el a perbeszédét, április 10-én pedig ítélethirdetés várható.
Milyen ítélet jöhet másodfokon?
- A táblabíróság változatlanul helybenhagyja az eslőfokú ítéletet, ami ezzel jogerőssé válik.
- A táblabíróság helybenhagyja, hogy Gyárfás bűnsegéd és a súlyosítja az ítéleteket, szintén jogerős döntés lehet.
- A táblabíróság megváltoztatja az elsőfokú ítéletet mind a minősítés, mind az ítéletek mértékét illetően - fellebbezni lehet ellen; Kúria
- A táblabíróság visszaadja elsőfokra az ügyet; a per újrakezdődik az elejétől.