Egész Európát sokkolta a hír, hogy Málta legismertebb oknyomozó újságírónője október 16-án merénylet áldozata lett. Daphne Caruana Galiziát a saját autójában, a szigetállam északi részén, Bidnija kisváros közelében, néhány méterrel az otthona mellett robbantották fel. Az oknyomozóval a terrorszervezetek és a maffia által előreszeretettel használt robbanószer, Semtex végzett. A kivégzés után a nemzetközi sajtóban szinte tényként közölték azt az eddig még nem bizonyított gyanút, hogy Galiziának azért kellett meghalnia, mert bizonyítékokat talált a helyi politikai elit és az alvilág összefonódására.
Máltán az elmúlt egy évben ez volt a hatodik merénylet, ami azért sem meglepő, mivel az országban az utóbbi időszakban megerősödött a szervezett bűnözés: tombol az olaj- és cigarettacsempészet, az illegális szerencsejáték, de a nem egyszer politikai védelmet élvező bűnözők az útlevél-bizniszre is rátették a kezüket. Ide tartozik még, hogy az Europol becslése szerint Málta a pénzmosással a GDP tíz százalékát termeli meg évente.
Bizonyítékok a maffia és a politika összefonódására
A kivégzés után a nemzetközi sajtóban szinte tényként közölték azt az eddig még nem bizonyított gyanút, hogy Galiziának azért kellett meghalnia, mert bizonyítékokat talált a helyi politikai elit és a maffia összefonódására. Kiderítette, hogy bizonyos bűnözői körök a pénzmosási műveleteik során együttműködnek a máltai miniszterelnökkel, annak feleségével, a korábbi energiaügyi miniszterrel, a miniszterelnöki kabinetfőnökkel, valamint az ellenzék vezetőjével is. A meggyilkolt újságírónő feltárta, hogy a kormányfő nejének vállalkozása egy alkalommal egymillió dolláros összeget kapott egy olyan dubaji banktól, amelynek tulajdonosa az azeri diktátor, Ilham Alijev lánya. Fény derült arra is, hogy több százezer dollárt utaltak át az azeri vezető lányától a máltai miniszterelnök feleségéhez köthető számlára. Galizia emellett blogján a Panama-botrány máltai vonatkozásait is rendszeresen tárgyalta. A merényletet követően Valettában ezrek vonultak fel, így tiltakozva a brutális gyilkosság ellen. Az üggyel foglalkozó helyi oknyomozók szerint azonban a merénylőket és megbízójukat soha nem fogják el, annak ellenére sem, hogy a máltai kormány egymillió euró nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki érdemi információkkal tudja segíteni a hatóságok munkáját.
Málta legismertebb újságíróját 2017. október 16-án robbantották fel. Fotó: cnn.com
Az oknyomozónő fia bűnrészességgel vádolja a miniszterelnököt
Az újságírónő fia sem bízik a hazai igazságszolgáltatásban, amelynek szerinte meg kéne tisztulnia ahhoz, hogy eredményesen tudjon fellépni a máltai bűnszervezetek ellen. Matthew Caruana Galizia, aki a robbantás helyszínének közelében volt és megpróbálta kimenteni édesanyját az égő járműből, a rendőrség tehetetlenségéről tett említést. Szerinte „vannak törvények, illetve olyanok, akik szét akarják verni ezeket, édesanyja pedig közöttük állt”. A fiú bűnrészességgel vádolta Joseph Muscat miniszterelnököt, illetve több vezető politikust. „Felelősek vagytok a történtekért” – üzente egyik Facebook-bejegyzésében a fiatalember, hangsúlyozva, hogy nem egy átlagos, tragikus gyilkosság történt. „Tragikus, ha valakit elgázol egy busz. Ha vér és tűz van körülötted, az háború” – írta a fiatal férfi, aki szintén nem hisz abban, hogy rendőrkézre kerülnek a gyilkosok.
Mészárolják az újságírókat Mexikóban
A máltai oknyomozó felrobbantását megelőzően a világsajtó figyelmét leginkább a Mexikóban történt újságíró-gyilkosságok kötötték le. A közép-amerikai országban az elmúlt tizenöt évben több mint száz újságírót öltek meg, idén márciusban pedig egy minden eddiginél brutálisabb leszámolás-hullám vette kezdetét. A gyilkosságok okai a legtöbb esetben ugyanaz: a médiamunkások a korrupciót, a drogkartellek és a rendőrség, illetve a politikai elit összefonódását kutatták. A helyi újságírók leginkább arról panaszkodnak, hogy az ellenük zajló hajszát nem is a kartellek vezetői, hanem az állami vezetés irányítja. A médiára zúduló erőszakra és megfélemlítésre az a Javier Valdez hívta fel a figyelmet, akit május 15-én végeztek ki a korábban a hírhedt drogbáró, Joaquin Guzmán által uralt Sinaloa állam fővárosában, Ciliacánban. Az elismert újságírónak esélyt sem adtak, az autójában lőtték szitává. A szintén Mexikó-szerte ismert kollégáját két hónappal korábban, saját fia szeme láttára ölték meg. Miroslava Breach a helyi politikai vezetés drogkereskedelemből származó bevételeiről, a honatyák eltitkolt bankszámláiról írt cikkeket. A neves lap, az El Politico munkatársa sem úszta meg: egy étteremből indult haza a családjával, amikor végeztek vele. Többszöri fenyegetés után a közelmúltban megölték azt az újságírót is, aki a halála előtt a Facebookon beszélt a hatóságok és egy drogbáró, El Tequilero kapcsolatáról. Korábban már őt és családját is halálosan megfenyegették, sőt, 2015-ben túlélt egy merényletet is. Ezután a hatóságokhoz fordult, akik azt javasolták neki, hogy költözzön el az ország egyik másik részébe. Erre nem volt hajlandó, így „védelmet” kapott a rendőröktől, ami abban merült ki, hogy az egyenruhások néha járőröztek a környékükön. A védelmét később vissza is vonták, mondván, hogy nincs rá szüksége. Ezután csaptak le rá a merénylők.
Daphne Caruana Galizia sokat tudhatott a helyi politikai elit piszkos ügyeiről. Fotó: AFP
Magyarország sem kivétel
Az újságírókat ért megfélemlítések sajnos Magyarországot sem kerülték el, igaz, hazánkban szerencsére haláleset nem történt. A legismertebb, feltételezhetően a magyar alvilág által megrendelt támadás Kármán Irén megveretése volt. Az olajügyekbe belemerülő dokumentumfilmest 2007 júniusában máig ismeretlen tettesek egy autóba tuszkolták és bántalmazták. Kármán később a kórházi ágyán beszélt arról, hogy az olajmaffia-ügyekben központi szerepet betöltő Energol Rt. egyik vezetőjéhez, a ma már több leszámolásos gyilkosság megrendeléséért fegyházban ülő Portik Tamáshoz gyengéd szálak fűzték. Az újságírónő ugyan nem mondta ki, de több interjúban is utalást tett arra, hogy Portik olajos ellenfelei állhatnak megveretése hátterében, ám a hatóságok nem hittek neki és egészen más szálon folytatták a nyomozást, amit végül eredménytelenül fejeztek be 2007. december 22-én.
Alvilági találkozó a Művészinasban
Kármán Irén a megtámadása után évekkel is arról beszélt, hogy a Portikkal való kapcsolatának biztosan köze van a megveretéséhez. Szerinte azért verték meg, mert a munkája során megismerte „az éjszaka egyik királyát” és leállt vele „bratyizni”.
Persze, hogy leálltam! Soha, egyetlen újságíró sem élvezhette azt a bizalmat, amit én, mert rajta keresztül beláthattam az alvilágba. Ez senkinek nem adatik meg, csak ha közéjük tartozik, vagy annak, akit egy nagyhatalmú ember közéjük visz”
– nyilatkozta még 2010-ben a dokumentumfilm-rendező, aki két évvel később a Heti Válasznak már azt is elárulta, hogy a korábban az Energol-vezér tulajdonában lévő Művészinas étteremben tanúja volt egy olyan találkozónak, amelyen az éjszakai élet befolyásos figurái vettek részt. A megbeszélésen Kármán állítása szerint ott volt az azóta szintén eljárás alá vont diszkópápa, Vizoviczki László is. Kármán az interjúban megemlítette azt is, hogy Portik nem érezte magát bűnözőnek, pénze eredetéről ugyanakkor nem beszélt, abba azonban bepillantást engedett, hogyan intézi üzleti ügyeit.
Vizoviczki László is ott volt a Portik által szervezett alvilági találkozón. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Portikra gyanakodtak a rendőrök
Az újságírónő aktáját a rendőrség 2012-ben vette újra elő, miután több, az 1990-es években elkövetett alvilági gyilkosság miatt letartóztatták Portik Tamást. A bíróság azóta jogerősen kimondta, hogy az Energol Rt. igazgatója volt a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és az éjszakai életben ugyancsak jól ismert milliárdos vállalkozó, Prisztás József elleni merénylet felbujtója. A megveretési üggyel azért kezdtek ismét foglalkozni a nyomozók, mert olyan információk birtokába jutottak, hogy a támadást az Energol-vezér rendelhette meg. Állítólag egy tanú jegyzőkönyvbe mondta Portik két verőemberének a nevét is, akik elvégezték a piszkos munkát. Utóbbi teóriát erősítette a Vertical Invest botránya ügyében hat évre ítélt, sokáig a felelősségre vonás elöl Amerikában bujkáló Klivinyi Zoltán is, aki az Aranykéz utcai robbantás tárgyalásán felolvasott vallomásában tényként közölte, Portik adott utasítást az olajügyekben kutakodó oknyomozó újságírónő elrablására és bántalmazására. Klivinyi szerint Portik neki azt mondta, Kármán Irén megveretésével volt üzlettársát, Drobilich Gábort akarta gyanúba keverni, akivel anyagi-elszámolási vitája volt.
A szerző írása a Magyar Idők szombati számában olvasható.
Vezető kép: spiegel.de
Facebook
Twitter
YouTube
RSS