Az állóvízszerű napirend előtti felszólalásokat követően emelkedett lett a hangulat az Országgyűlés aktuális hétfői ülésén, ahol Orbán Viktort a kegyelmi ügy kapcsán kérdezte fel a DK-s Arató Gergely, aki pedofilhálózat működtetésével vádolta a miniszterelnököt. Polt Péter legfőbb ügyésznek is választ kellett adnia arra a kérdésre: belenyúlhattak-e az ügyészségi adatokba? Matolcsy György jegybankelnök felszólalásában odapörkölt a kamarának és a kötelező kamarai tagságnak, a miniszterelnök ugyanakkor bejelentette azt is, hogy napokon belül újra többségi magyar állami tulajdonba kerülhet a repülőtér.
Gyenge kezdés után belehúzott az Országgyűlés a munkába, Orbán Viktor miniszterelnök mellett ugyanis az ülés második szakaszában olyan közjogi méltóságokat is meghallgatott a Tisztelt Ház, mint Matolcsy György jegybankelnök vagy Polt Péter legfőbb ügyész. A DK és a Momentum a pedofilozást emelte központi üggyé, a miniszterelnököt azzal vádolva, hogy pedofilhálózatot segít, de szóba került a Magyar Péter hangfelvételei kapcsán indult eljárás is.
Orbán: a pedofiloknak és azok segítőinek is börtönben van a helyük
Arató Gergely külön interpellációban a miniszterelnököt is kérdezte, miért adott Orbán Viktor kegyelmet K. Endrének, aki ellen bár zajlik újabb rendőri eljárás, mégis tovább zaklatja a károsultakat. A DK-s politikus úgy vélte, a miniszterelnöknek bocsánatot kellett volna kérnie az áldozatoktól a kormány és a maga nevében is, hiszen véleménye szerint Orbán Viktor a felmentő ítéletbe is beleszólt.
Orbán Viktor válaszában arról beszélt: a kormány kegyelmi ügyekbe eddig sem szólt bele és nem is fog, ez a köztársasági elnök asztala. Mint kiemelte, Novák Katalin kétségkívül olyan kegyelmet adott, amelyet nem kellett volna, mivel a pedofiloknak és azok segítőinek is börtönben van a helyük. A miniszterelnök kiemelte: Novák Katalin lemondásával a Novák-ügy lezárult, Sulyok Tamás volt alkotmánybíró kinevezésétől pedig joggal várható, hogy hasonló hibát nem fog véteni. Orbán Viktor kiemelte: a Kormány másik feladata kizárni annak a lehetőségét, hogy a jövőben pedofil bűncselekmények kapcsán bárki enyhítést vagy kegyelmet kaphasson.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője azonnali kérdést intézett Orbán Viktorhoz a Schadl–Völner-üggyel összefüggésben, azt pedzegetve, hogy amióta nem állami fenntartású a végrehajtás, azóta fosztják ki az embereket, konkrét iparág épült erre. A miniszterelnök válaszában nem zárkózott el a Mi Hazánk javaslatától, ugyanakkor kiemelte: a Schadl–Völner-ügyben megtörtént a gyanúsítás, már bíróság előtt állnak az érintettek, ami azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás működik.
Napokon belül újra magyar kézen lehet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Kanász Nagy Máté LMP-s politikus a miniszterelnökhöz intézett kérdésében arról beszélt, hogy a kormány a megszorításokon, elvonásokon keresztül a büntetés és sanyargatás politikáját alkalmazza a fővárosiakkal szemben, és miközben számtalan beígért beruházást felfüggesztett, a maxi-Dubaj beruházás révén luxuszárvány épülhet Budapesten.
Orbán Viktor a felvetésekre úgy reagált: a kormány először 280 milliárd forint adósságot vállalt át mindjárt 2010-ben, azóta legalább 4 ezer milliárd fejlesztési forrás ömlött a fővárosra. Mint a miniszterelnök fogalmazott, nemcsak Budapestből áll az ország; ekkora volumenű fejlesztési múlttal inkább az jelenthető ki, hogy a kormány aránytalanul sokat juttat a fővárosnak.
Orbán Viktor. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Orbán Viktor kitért arra: napokon belül visszakerülhet a többségi magyar állami tulajdonba a Liszt Ferenc repülőtér; ezt követően döntés fog születni a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről is.
Polt szerint lehetetlen belenyúlni az ügyészségi iratokba
Az MSZP-s Harangozó Tamás Polt Péter legfőbb ügyészt kérdezte arról, hogy a Magyar Péter által bemutatott hangfelvételek nyomán tervezi-e az ügyészség Varga Juditot és más kormánytagokat meghallgatni, különös tekintettel arra az állításra reagálva, hogy Rogán Antal belenyúlhatott a nyomozati iratokba.
Polt Péter legfőbb ügyész válaszában hangsúlyozta: a hangfelvételek nyomán az ügyészség nyomozást indított, amelynek keretében meghallgatták Varga Judit volt igazságügyminisztert is. Kiemelte: a nyomozati anyagokba belenyúlni lehetetlenség, azok sorsa folyamatosan nyomon követhető, és ezt bármilyen vizsgálat igazolni fogja.
Jámbor András és Tordai Bence, a Párbeszéd politikusai együtt intéztek kérdést Polt Péterhez, amelyet aztán Tordai Bence mert feltenni. Mint kiemelte, véleménye szerint megingott a közbizalom a legfőbb ügyész iránt, mivel több százezer aktivistájuk követelte a lemondását egy kampányeseményen. A kérdésére térve Tordai Bence arról érdeklődött, kivizsgálja-e az ügyészség V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester feljelentését, aki Sára Botondot, a fővárosi kormányhivatal vezetőjét visszaéléssel vádolta meg. Polt Péter válaszában elöljáróban leszögezte: az ügyészség és a legfőbb ügyész törvényeknek kell megfeleljen, nem kívánságoknak, felszólításoknak. A kérdésre térve pedig jelezte: V. Naszályi Márta feljelentése ugyan április 5-én, azaz pénteken érkezett az ügyészséghez, máris folyik annak tanulmányozása.
Matolcsy szerint ilyen formában nincs értelme a kötelező kamarai tagságnak
Lukács László György jobbikos képviselő Matolcsy Györgyhöz intézett kérdésében azt boncolgatta, hogyan vélekedik a jegybank elnöke az olcsó migránsmunkásokra alapozott gazdasági modellről, továbbá arról, hogy van-e értelme a kötelező kamarai tagságnak, miközben a vállalkozások nem kapnak cserébe semmilyen szolgáltatást.
Matolcsy György válaszában úgy reagált: véleménye szerint az önkéntes kamarai tagság általánosságban jobban működik, személy szerint is ennek a híve, bár nem tartja magát kamarai szakértőnek. Úgy vélte, nem érdemes úgy kötelező kamarai tagságot fenntartani hazánkban, hogy a tagok 80–90 százaléka nem veszi igénybe a kamarai szolgáltatásokat. A munkaerőimport kérdésére térve Matolcsy György arról beszélt: az átmenetileg munkaerőhiánnyal küzdő piaci szegmensekben érdemes megfontolni annak lehetőségét – ilyennek nevezte a feldolgozóipart –, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ez nem a jövő útja, a feldolgozóipar jövője sem ez. Mint megjegyezte, éppen a kamara segíthetné például a szakképzéseken keresztül az ágazat problémáinak megoldását.
Polt Péter és Matolcsy György. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Nem maradt el a pedofilozás már az interpellációk alatt sem
A Momentum Mozgalom és a Demokratikus Koalíció választási kampányának legelső helyére tette azt a szándékot, hogy a Fidesz–KDNP pártszövetséget és Orbán Viktort összemossák a pedofíliával. Ennek ékes példája volt a momentumos Bedő Dávid felszólalása, aki arról beszélt: a kegyelmi botrány után csak egyetlen dolgot lehet tudni, jelesül, hogy a jobboldal gyermek- és családvédelme összeomlott, az szemenszedett hazugság, álságos politikai termék, amely csak szavazatszerzésre jó. Bedő úgy vélte, a kormány részéről senki nem vállalta a felelősséget, még Varga Judit is csak a családon belüli erőszakról beszélt egy kétórás interjúban. A momentumos vezérszónok úgy vélte, a „nemzeti kormány a saját emberét” sem tudta megvédeni, csak a saját hatalmának megőrzésére koncentrál.
Bedő szavaira a DK-s Arató Gergely is rákontrázott, aki a kegyelmi botrányt felemlegetve arról beszélt: a kormány két hónapja adós az igazsággal, szerinte ugyanis senki nem hiszi el az országban, hogy „Orbánbasi, a maffiafőnök nem tudott az ügyről”. Hozzátette: a pedofilok be vannak kötve a Fidesz–KDNP-be.
Dömötör Csaba miniszterhelyettes válaszában azt emelte ki, hogy a gyermek- és családvédelem sarokpontja volt és lesz a kormány politikájának. Kiemelte: a baloldal álságosan hallgat az újbudai pedofilbotrányról, ugyanakkor egyetlen pedofilellenes törvényt sem szavazott meg korábban, például a jelzőrendszer szigorítását, az elkövetők nevének nyilvánosságra hozását, illetve azt, hogy a bűnösök ne kerülhessenek soha többet gyermekek közelébe. Mint kiemelte, jelenleg is zajlik az intézményvezetők átvilágítása, további törvényi szigorítások várhatóak, a törvényjavaslatok megszavazása kapcsán ugyanakkor ezúttal is alkalma lesz a baloldalnak bizonyítania elköteleződését a gyermekvédelem iránt, ha nem szalasztja el ismét.
Az elítélése után vérszemet kapó DK-s Varju László külön interpelláció keretében kérdezte fel a Belügyminisztériumot az „orbáni pedofilhálózat bűneiről”, azt állítva, hogy K. Endre kegyelmi ügye Orbán Viktor tudta, beleegyezése és közbenjárása miatt történhetett meg. A képviselő kiemelte, hogy K. Endre továbbra is zsarolja az áldozatokat, és ezt a hatóságok tétlenül nézik, ahogyan azt sem vizsgálták, hogyan kapcsolódik a kormány a pedofilhálózathoz.
Rétvári Bence válaszában azt emelte ki, hogy a Fidesz–KDNP nulla toleranciát hirdetett a pedofíliával szemben; ennek is köszönhető, hogy a szocialista időszakhoz képest megnyolcszorozódott a pedofília miatt börtönben ülők száma. Kiemelte: a kegyelmi ügy a kormány hatáskörén kívül történt, ugyanakkor a köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter is vállalta a felelősséget, amely éppen a baloldalra és különösen a DK politikusaira nem jellemző.
Karácsony kampánya beszüremlett
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője indította a napirend előtti felszólalásokat az Országgyűlés aktuális, hétfői ülésén. Ungár Péter arról beszélt, hogy a két nagy politikai tömb Budapest fejlődése ellen hat, hiszen jellemzően mindkét oldal olyan pártpolitikusokat ültet a fővárosi intézmények vezetői székébe, akiknek nincs semmilyen szakmai előéletük. A képviselő a 3-as metró korrupciós botrányai kapcsán hangsúlyozta: Karácsony Gergely börtönt és légkondicionálást ígért, amelyekből semmi sem valósult meg. Mint megjegyezte, jellemző, hogy a Momentum Mozgalom által életre hívott vizsgálóbizottság nem tárt fel semmit, azaz a bal- és a jobboldal közös erővel sikálta el az ügyet. Úgy vélte, Budapestet ki kell szabadítani a pártpolitikai csatározásokból, erre pedig egyedül Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje lehet képes.
A kormány nevében Dömötör Csaba reagált Ungár Péter felvetéseire, elöljáróban kiemelve, hogy maga az LMP-s politikus az, aki máris a politikai kampány részévé tette a napirend előtti felszólalásokat, a parlamenti munkának ugyanakkor nem ez lenne a feladata. Az államtitkár kiemelte: Karácsony Gergelyt kell megkérdezni, miért nincs még mindig klíma a 3-as metró szerelvényeiben. Úgy vélte, a Tarlós István által hátrahagyott több mint 200 milliárd forintnyi tartalék, valamint a kiemelkedően magas iparűzési adóbevételek elég forrást biztosítottak volna többek közt egy ilyen korszerűsítésre is. Dömötör Csaba ugyanakkor kitért arra, hogy fontos lenne foglalkozni a Lánchíd felújítását övező botrányokkal is, hiszen a gyanú szerint annak hátterében olyan számlagyár állhatott, amelynek segítségével mintegy 1,5 milliárd forintot talicskáztak ki a beruházásból. Úgy vélte, az is szomorú, ha igaz, hogy Karácsony Gergely nem tudott minderről semmit, hiszen ez azt jelenti, hogy nem ura a helyzetnek, és „az sem tűnt volna fel, ha elprivatizálják alóla a Városházát”.
Komjáthi Imre. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Brenner felsorolta Karácsony bűneit
Brenner Koloman, a Jobbik – Konzervatívok főpolgármester-jelöltje napirend előtti hozzászólásában arról beszélt: bár Karácsony Gergely bizonyítottan alkalmatlan a főpolgármesteri pozíció betöltésére, valójában mindkét nagy politikai erő pusztán zsákmánynak tekinti a fővárost. A képviselő saját főpolgármesteri programját előcitálva többek közt arról beszélt, hogy Budapestnek történelmi látképe van, Dubajnak felhőkarcolói, így elfogadhatatlan az a Rákosrendezőre tervezett beruházási elképzelés, ahol a befektető nem a lakosság érdekében végzi el a fejlesztést. Kitért arra is, hogy a közlekedés tekintetében felül kell vizsgálni Karácsony gyermekrajzokra hasonlító kerékpárút-felfestéseit; helyettük a berlini példát javasolta. Támogathatónak nevezte a BKK-őrség megvalósítását, de azt kiterjesztené az általános köztéri jelenlétre.
Soltész Miklós államtitkár a kormány nevében úgy reagált, a jobbikos főpolgármester-jelölt által javasoltak akár még támogathatóak is lennének, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Jobbikot egy évek óta tartó paktum köti a baloldalhoz, az ellenzéki összefogás miatt ugyanis a Jobbik hallgat a fővárost érintő botrányok kapcsán. Mint kifejtette, a Jobbik nem szólalt fel a főváros eladósodása kapcsán sem, sem a közlekedés ellehetetlenítése miatt, nem emelt szót a parkok elhanyagoltsága miatt, sem a Lánchíd körüli korrupciós botrány kirobbanása után. Soltész Miklós úgy összegzett: mindezek miatt a Jobbik hiteltelenné vált, hiszen csak a kampányidőszakban kezdett Karácsony kellemetlen ügyeiről kommunikálni.
Komjáthi Imre egyetemre jár
Komjáthi Imre, az MSZP vezérszónoka felszólalásában elárulta: egyetemre jár, ennek is köszönhető, hogy sokat jár-kel az országban. Útjai során azt tapasztalja, hogy a lepusztult vidéket CÖF-plakátok tarkítják, amelyek arról szólnak, hogy az ellenzéket kilóra megvették. Az MSZP-s képviselő feltette a kérdést: ugyan mennyibe is kerül egy kiló Gyurcsány, és egyáltalán kik vették meg a baloldalt? Ugyanakkor megjegyezte, hogy a pedofíliát a hazaszeretettel összemosó DK-s plakátok alatt sem jó közlekedni, de a Momentum is rosszul költötte el a pénzt, amikor Donáth Anna kontúrját tették a plakátra. Úgy vélte, a plakátkampányok feledtetni próbálják a vidéki leszakadást és reménytelenséget, ezért az MSZP csak akkor vállal egy baloldali kormányban szerepet, ha vége szakad a közpénzből finanszírozott plakátőrületnek.
Rétvári Bence miniszterhelyettes válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy lassan 4 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet „mikroadományok” formájában kapott a baloldal, feltehetően Soros Györgytől, tehát a CÖF plakátjai tényszerűségen alapulnak. Hozzátette: az MSZP szavahihetőségét és önállóságát különben is erősen megkérdőjelezi, ahogyan összeborultak a Demokratikus Koalícióval. Úgy vélte, Gyurcsány Ferenc a baloldal valódi vezetője, ő osztja a baloldalnak a parlamenti és más listás helyeket, az MSZP pedig most a DK-nak mint gazdapártnak a kegyeit keresi annak ellenére, hogy korábban az önállóságról, egyéni hangról beszéltek.
Már körvonalazódik egy közös NATO-misszió Ukrajnába küldése
Napirend előtti felszólalásában Kocsis Máté fideszes képviselő arról beszélt: jól látható, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán a katonai döntéseket a politika határozza meg, nem pedig a racionalitás. Úgy vélte, az európai vezetők nemcsak ugyanazt hangoztatják, mint korábban, de háborúpárti álláspontjukat tettek, komoly döntések is követték, amelyek a háborúba való belesodródás veszélyével fenyegetnek. Kocsis Máté emlékeztetett: kezdetben csak sisakok küldéséről volt szó, ma katonák küldéséről beszélnek. Mint kiemelte, látható, hogy a Nyugat nem győzheti le Oroszországot, de ez fordítva sem fog bekövetkezni, ezért mindenki vesztese lesz ennek a konfliktusnak, mégsem beszél senki a békéről. Kocsis Máté kiemelte: a közelgő EP-választások alkalmával fontos azoknak az uniós polgároknak az egyre szélesedő táborát képviselni, akik békét szeretnének.
Kocsis Máté. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Dömötör Csaba államtitkár a napirend előtti felszólalásra adott válaszában kijelentette: Európában háborús készülődés zajlik, az EU saját akaratából sodródik egyre közelebb a háborúhoz. Mint megjegyezte, a német, francia, lengyel külügyminiszterek közös egyetértésben beszélnek az európai fegyverkezésről, és körvonalazódik egy közös NATO-misszió Ukrajnába küldése is. Erre Oroszország úgy reagált, hogy készen állnak egy nukleáris háborúra. Dömötör Csaba kiemelte: nem szabad hagyni, hogy ebbe Magyarországot is belerángassák.
Szabó Rebeka szerint az unió reakciós erői összefogtak a természetvédelem ellen
Szabó Rebeka interpellációjában nem spórolt a munícióval, amikor azt állította, a „mindenben csak árthassunk” elve mentén az unió reakciós erőinek élén a kormány nemet mondott az unió természet-helyreállítási céljaira. A Párbeszéd képviselője érthetetlennek nevezte, hogy miért hátrált ki a Fidesz–KDNP a biológiai sokféleség helyreállításáról szóló uniós tervezet mögül, ezzel megakadályozva annak elfogadását, miközben az hazánk élelmiszer-biztonságának szempontjából is fontos elemeket is tartalmazott a természetvédelmi célokon túl. Úgy vélte, a kormány ezen döntése a multicégeknek felel meg csupán.
Az interpellációra a kormány részéről reagáló Farkas Sándor miniszterhelyettes válaszában elöljáróban kiemelte: a magyar kormány elkötelezett a természetvédelem és természeti sokféleség fenntartásának globális céljai mellett, ugyanakkor már a rendeletalkotás során többször jelezte, hogy az ambiciózus célok a megfelelő finanszírozás hiányában kiveitelezhetetlenek. Kiemelte: a kormány a célokkal egyetért, de más ágazati szektorokkal egyetértésben úgy látja, hogy a végleges szövegtervezet nem biztosítja a rugalmasságot a végrehajtásban. Külön kiemelte, hogy az intézkedések végrehajtása nem járhat például a mezőgazdasági területek szándékos csökkentésével. Úgy vélte, tagállami szinten is biztosítható a természetvédelem magas szinten tartása; erre Magyarország is bizonyíték, újabb bürokratikus szabályozásra nincs szükség.
Vezetőkép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS