Ezúttal sem állták meg az amúgy kötelezőnek látszó beszólogatást, személyeskedést az ellenzéki frakcióvezetők a koronavírusról szóló, napirend előtti vitában. Felbuzgó felelősségtudatuk jeleként ismét volt stadionozás, oligarcházás, meg persze „szétvert egészségügy”, amelyről Orbán Viktor elmondta, furcsa formája a szétverésnek, hogy minden évben 770 milliárddal többet költenek rá. Az eddig iskolabezárást követelő ellenzék legfőbb aggodalma most az, hogy mi lesz a gyerekükkel otthon maradni kénytelen, esetleg karantén vagy a gazdasági következmények miatt munka nélkül maradókkal. Állami segélyt, táppénzt és egyéb, megszorításokkal járó intézkedéseket követelnek, a miniszterelnök viszont kitart az eddig bevált gazdasági recept mellett, miszerint élénkíteni kell, és nem segélyezni kell az embereket, hanem a munkahelyükön megtartani őket.
Ez karcsúra sikerült – hangzott Szabó Tímea elhagyhatatlan minősítgetése Orbán Viktor beszámolója után. A Párbeszéd frakcióvezetője a jövőbeli pénz-átcsoportosítások felől érdeklődött, és azt tudakolta számonkérő hangnemben, mikor jut több pénz az egészségügyre és az egészségügyi dolgozókra. Alaposabb tájékoztatást követelt arra az esetre, ha a munkavállalót kirúgja a munkaadója a járvány okozta bezárások miatt. A veszélyhelyzet idejére a hiteltörlesztés felfüggesztését, továbbá az álláskeresési járadék három hónapos folyósításának visszaemelését követelte kilenc hónapra. Újra felmelegítette az ellenzék egyik kedvenc toposzát, a családi pótlék ügyét is, amelynek az emelését ezúttal a koronavírusra hivatkozva követelte. Egyúttal felszólította a kormányt, hogy tegyen valamit a külföldről hazatért, de az önkéntes karantént nem vállaló emberek okozta veszély ellen.
Én nem tudom, mit kell, mit lehet ezzel csinálni
– ismerte el a megoldási javaslatot a kormánytól váró ellenzéki vezető.
Tóth Bertalan MSZP-elnök az egészségügy és az oktatásügy centralizációjára hivatkozva a kormány és a miniszterelnök felelősségét emelte ki a járványvédelmi döntésekben. Szabóhoz és a később felszólalókhoz hasonlóan kifogásolta, arrogánsnak nevezte, ahogy Kovács Zoltán vezette az operatív törzs vasárnapi sajtótájékoztatóját, és bírálta a kormányt, amiért politikai támadásként kezelte az orvosi kamara bejelentéseit, a járvány küszöbén belengetett nyomásgyakorlást a béremelésért.
Tóthot (szintén nem egyedüliként) felzaklatta a néhány napja Moldovával aláírt, százmillió dolláros gazdaságélénkítő hitelkeret is, és ilyen lelkiállapotban buggyant ki belőle egy stadionozás:
Gyönyörködünk a Puskás stadionban, amely ezek szerint hónapokig üres lesz 120 milliárd forintért
– ez jutott neki eszébe a moldovai hitelkeretről. A szocialista politikus tehát vagy a stadion bezárását vagy a tavaly novemberi nyitómeccsen látott teltházat mindenképpen rossz dolognak tartja.
Tóth Bertalan érzi a helyzet súlyát, így a koronavírusról is a stadionozás jut eszébe. (fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Jakab szerint a Jobbik találta fel a közegészségügyi határzárat
Természetesen nem okozott meglepetést Jakab Péter sem, aki a megújulni legkevésbé képes ellenzéki vezetőnek látszik. Elegáns, fityegő cipzárakkal teleaggatott bőrdzsekijében adta elő szokásos, csőre töltött mutatóujjal előadott, napirend előtti felszólalását, amelyben csak az éppen aktuális tárgyszavakat cserélgeti, ám az „egészségügy” és az „oktatásügy” kifejezések is mindig ugyanúgy, ugyanott szerepelnek benne. A hanyatló Jobbik elnöke szerint ezeket azért nem tette rendbe a kormány az elmúlt tíz év alatt, mert a propagandával volt elfoglalva. A hazai balliberális körökben korábban nagy figyelmet kapó Bezzegszlovákia és mostanság különösen népszerű Bezzegrománia mellé beemelte az ellenzéki vágyközlések mellé Bezzegszerbiát is, ahol az egészségügyi dolgozóknak szavai szerint béremeléssel hálálják meg a megfeszített munkát, míg ezzel szemben Magyarország – szerinte – csupán nyolcmilliárd forintot szán a járvány elleni védekezésre.
A Jobbik elnöke hiteltörlesztési, sőt a bajba jutottak esetében rezsifizetési moratóriumért kiabált, és hatósági árszabást akar a vírus elleni védekezéshez szükséges árukra. Mint mondta, a költségeket az államnak, a multinacionális vállalatoknak, valamint az oligarcháknak kéne állniuk, és megemlítette az Európai Unió által kilátásba helyezett, 100 milliárd eurós alapot is. A személyeskedésekkel alaposan megtűzdelt hozzászólásában természetesen volt hely az önfényezésnek, hiszen a kormány által most elrendelt közegészségügyi határzárat a Jobbik javaslatának nevezte, ahogy feltehetően a szociálliberális párt találmánya még például a melegvíz is.
Nem akarnak kritizálni, ezért javaslatként kritizálnak
A DK frakcióvezető-helyettese, Arató Gergely szerint a kormány elégtelen információt nyújt az embereknek, lassan és gyengén reagál a járványveszélyre. Ezután rögtön hozzátette, hogy nem céljuk kritizálni a kormányt, csak javaslatokat akarnak adni, mire az országgyűlés jelentős részéből előtört a kacaj. Arató azzal folytatta, hogy jók az intézkedések, de ez is kevés, és sokkal több vírustesztet kéne végezni. A DK-s politikus elmondása szerint az emberek nemcsak a vírustól, hanem az állásvesztéstől is rettegnek, így erre is megoldást kéne találni, például táppénzzel, illetve segítse a kormány a munkaadókat a távmunka megszervezésében adókedvezmények vagy járulékok útján. Azt is hangsúlyozta, hogy a kisvállalatok számára sürgetőbb a megoldás, mint a nagy cégeknek, ezért a kormánynak megoldást kéne kitalálnia arra, hogy ne kelljen ezekben munkát végezniük az embereknek az egészségük kockáztatásával.
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője is hasonlót vetett fel, ő azonnali gyorssegélyt javasolt a kis- és középvállalkozásoknak, szavai szerint pártja 600 milliárd forintot talált ilyen célra felhasználhatónak a költségvetésben, és kézzelfogható javaslatot ígért ez ügyben. Keresztes emellett üdvözölte a kormány szigorító intézkedéseit, ugyanakkor LMP-sen középre helyezkedve, az „ostoba politikai propaganda” leállítását, az ellenzéki politikusoktól pedig konstruktivitást kért. Felhívta a figyelmet, hogy okuljunk a járvány terjedésében előttünk járó nyugati országok esetéből és intézkedéseiből. Államilag létrehozott, az önkormányzatok által irányított idősgondozó szolgálat felállítását szorgalmazta, a falugondnokok és a tömegközlekedésben dolgozók számára védőfelszerelés biztosítását kérte, a gyerekeikkel otthon maradó szülőknek távolléti díjat, az egészségügyi dolgozóknak 30 százalékos, a szociális dolgozóknak pedig 50 százalékos, azonnali béremelést.
Jakab Péter veszélyhelyzet idején is csak ugyanazt képes előadni, mint bármikor máskor. (fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Mindenki a saját szimpatizánsait vegye rá a szabályok betartására!
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kereszténydemokrata hozzáállás két pillérét emelte ki. Szavai szerint az emberi érintkezésben kerülni kell a felesleges kockázatot a fertőzés átadására, ugyanakkor idézte a Bibliában legtöbbször szereplő tanácsot, amelyet II. János Pál pápa is gyakran mondott:
Ne féljetek!
Harrach szerint a veszélyhelyzet meghosszabbítása és a költségvetés módosítása ügyében lesznek majd fontos kérdések, amelyeket meg kell oldania az országgyűlésnek. Kitért rá, hogy az iskolák nem bezártak, hanem távoktatás keretében oldják meg a tanév befejezését, és a különösen hátrányos vidékeken élők megsegítéséről is beszélt a járványhelyzetben.
A Fidesz részéről Kocsis Máté frakcióvezető szólalt fel, és elmondta, a neheze még csak most jön, ám az intézkedések segíteni fognak abban, hogy mind emberéletben, mind gazdasági téren minimalizáljuk a károkat minimalizáljuk a veszteségeket. A parlamenti pártokhoz szólva kiemelte, mindenki a saját szimpatizánsait tudja rávenni, hogy tartsák be a szabályokat és a kormány védelmi intézkedéseit. Elsősorban az önmagán ezúttal is uralkodni képtelen Jakab Péter felszólalására reagálva, de a médiához is fordulva kijelentette, most nincs helye a provokációnak, a sunyiságnak, a túlzó kekeckedésnek, mértéktartás kell, és persze a válaszoknak is ilyennek kell lenniük. Ő is elmondta, hogy érdemes odafigyelni azoknak a nyugati országoknak a példájára, ahol rosszabbul állnak, mint mi.
„Minél nagyobb a baj, annál nagyobb nyugalom és határozottság kell”
Orbán Viktor az ellenzéki felvetésekre válaszolva a pozitív észrevételek megköszönésével kezdte, majd elmondta, csalódott, amiért még mindig vannak, akik nem értik a helyzetet, és nem tudnak a saját pártpolitikai szempontjaik fölé emelkedni. A vírus elleni védekezés pénzügyi keretét ért támadásokra világossá tette, hogy az az ellenzéki állításokkal ellentétben nem meghatározott összeg, hanem a szükséges intézkedések tekintetében korlátlan és azonnal igénybe vehető forrás áll rendelkezésre. Egyúttal elmondta, hogy a védekezésben dolgozók védőfelszerelése elsőbbséget élvez, hiszen ha ők megbetegednek, akkor nemcsak a megbetegedés, hanem a védekezésből kieső emberek is növelnék a bajt. Azt is közölte a miniszterelnök, hogy az egészségügyi felsőoktatásban tanulókat egészségügyi dolgozókká minősítették, így behívhatók és vezényelhetők, ahogy a rendőrtiszt-jelöltek is.
Orbán Viktor virológus professzorokkal egyeztet a szükséges intézkedésekről március 16-án. (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
A munkaadókat és a munkavállalókat arra kérte, mihamarabb egyezzenek meg, hogy a saját esetükben milyen változásokat tudnak elfogadni.
Nem megszorításokat akarok, mint az összes eddigi megszólaló itt. Ha nem tartjuk munkában az embereket, hanem ki akarjuk fizetni a kieső jövedelmüket, abból mindenképpen megszorítás lesz. Élénkíteni fogunk, növekedés lesz, beruházásokat fogunk támogatni, munkában tartjuk az embereket. Nem megszorítás lesz. A folyamatban lévő beruházásoknak meg fogjuk adni a szükséges pótlólagos beruházásokat
– jelentette ki ketagorikusan a miniszterelnök, felidézve, hogy éppen ezzel a módszerrel szorították le a munkanélküliséget a megörökölt 11 százalékról 3 százalékra. Az uniós válságalapot emlegető Jakab Péternek úgy válaszolt, az a reménye, hogy azt a pénzt nem elveszik, hanem ideadják, ugyanis a kohéziós alap terhére tervezik létrehozni.
Az egészségügy és az oktatásügy Tóth Bertalan által kifogásolt centralizációját éppen előnynek nevezte, emlékeztetve, hogy válsághelyzetben a világon mindenütt centralizálnak. Az egészségügy szétverését emlegető, szokásos ellenzéki szövegekre annyit reagált, furcsa formája a szétverésnek, hogy minden évben 770 milliárd forinttal többet fordítanak rá. Azt is elárulta, hogy az orvosi kamara javaslatait befogadták, és amit lehet, megvalósítanak belőlük. Az iskolákkal kapcsolatban is egyértelművé tette, hogy nem bezárták azokat, hanem új tanrendet hirdettek meg, és az iskolaigazgatóknak meg kell szervezniük, hogy kis csoportokban el tudják helyezni azon szülők gyerekeit, akik nem tudják megoldani otthon a felügyeletüket.
Végezetül a sokkal több vírustesztet követelő hangokra úgy válaszolt, hogy a teszt sem azonnal, hanem csak napok múltán mutatja ki a fertőzést, amikor a szervezet már elkezdett ellenanyagot termelni:
Szeretném eloszlatni azt az illúziót, hogy több teszteléssel ki tudnánk szűrni a fertőzötteket. Csak a bizonyos fokig előrehaladott fertőzés állapítható meg a teszteléssel.
Hozzátette, hogy most jön a neheze, gyorsuló ütemben fog nőni a fertőzöttek száma és a terhelés is, ezért mindenkit kért, hogy ne provokálják a védelemben dolgozókat, beleértve a kormány tagjait.
Érthető, ha ilyenkor az emberek idegesek, bizonytalanok, akár zavarodottak is. Az ország vezetőitől ezért higgadtságra, nyugalomra, határozottságra van szükség. Minél nagyobb a baj, annál inkább. Ezt várom el Önöktől is
– zárta szavait.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS