Az ellenzék a legrosszabb Demszky Gábor-féle hagyományt folytatja, elkezd kihátrálni az ígéreteiből és ennek terhét megpróbálja rátolni a kormányra – így reagált Dömötör Csaba a Parlamentben a napirend előtti felszólalásokban áradó ellenzéki kritikákra. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára udvariaskodás helyett az ellenzéki pártok fejére olvasott, sorolva a bűnöző Czeglédy és a világ második legnagyobb arányú államadósságát generáló Draskovics szerződtetését. Közben a Jobbiktól a DK-n át az MSZP-ig az ellenzéki országgyűlési képviselők hozták a megszokott szlogenjeiket: szegénység, gyermekéhezés, pedagógusbérek, keleti kapcsolatok…
A szegénységben élő gyermekekről, az önkormányzatok jogairól, a magyar közoktatás napjáról és a keleti nyitás politikájáról is szó volt kedden, napirend előtt az Országgyűlésben.
Korózs Lajos szerint már a civilek is megmondták, hogy egyre több az éhező gyerek
Az MSZP a szegénység-kérdést firtatta. Korózs Lajos például “civilek jelentésére” hivatkozva megállapította, hogy 2014 óta nőtt a mélyszegénységben élő gyermekek száma. Közölte: 125 ezer gyermek él ma Magyarországon mélyszegénységben; ez 18,5 százaléka a gyermekeknek és duplája az uniós átlagnak. Hozzátette: a gyermekek 27 százaléka rossz lakáskörülmények között él, a roma gyerekek 15 százaléka, míg a nem roma gyerekek 7 százaléka mindennap éhezik.
A Fidesz kormány több, mint két és félszer annyit költ a családokra, mint tették a baloldali kormányok
Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felhívta a szocialista képviselő figyelmét, hogy a korábbi baloldali kormányokkal ellentétben ennek a kormánynak az intézkedései gyermek- és családközpontúak.
Nincs még egy olyan fejlett ország, ahol a nemzeti össztermék arányában ilyen magasak lennének a támogatások, mint Magyarországon. A szocialista kormányok idején ezermilliárd forintot sem költöttek a családok támogatására, jövőre viszont 2200 milliárd forintot fognak
– mondta Rétvári. Majd felidézte az Eurostat adatait, miszerint 2010-ben azon 18 éven aluliak aránya, akik szegénység miatt voltak veszélyeztetettek, 38 százalék volt; most 23,8 százalék. Korábban a gyermekes háztartások harmada volt, most az ötöde van a szegénység kockázatának kitéve. Beszélt arról is, hogy míg a szocialista kormányok 32 milliárd forintot fordítottak a szociális gyermekétkeztetésre, jövőre ez az összeg 82 milliárd forint lesz.
Burány Sándor józan észről és izompolitikáról magyarázott
A Párbeszéd politikusa, Burány Sándor az új ellenzéki polgármestereket vette védelmébe, mert szerinte a kormány most dafke ott kurtítja az önkormányzatok lehetőségeit, ahol csak tudja. Azt kérte a kormánytól, hogy ne izomból politizáljanak, hanem térjenek vissza a józan ész politikájához, illetve az “élni és élni hagyni” elvéhez. Kifogásolta többek közt az iparűzési adó felhasználásának korlátozását, az építéshatósági jogkörök önkormányzatoktól történő elvételét.
“Az ellenzék kihátrálna az ígéreteiből és ennek terhét a kormányra tolná”
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy a kormány politikája változatlan, minden településnek támogatást nyújt; a városvezetőkön múlik, élnek-e lehetőséggel. Úgy értékelt, hogy “az ellenzék a legrosszabb Demszky Gábor-féle hagyományt folytatja”: elkezd kihátrálni az ígéreteiből, és ennek terhét megpróbálja rátolni a kormányra. Hangsúlyozta: az önkormányzatoknak eddig is kötelezettsége volt a közösségi közlekedés finanszírozása; Budapesten ehhez a kormány jelentős többlettámogatást biztosít a jövőben is.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol. Fotó: MTI/Kovács Attila
“Adóbűnöző” és bukott pénzügyminiszter kaptak feladatokat az ellenzék vezette önkormányzatokban
Azt ne várja el, hogy végignézzük, hogy miközben közösségi közlekedésre kérik a pénzt, felmerül a gyanúja annak, hogy másra költik, mint ahogy Demszky Gábor esetében ez előfordult
– fogalmazott az államtitkár. Dömötör Csaba nem hagyta szó nélkül a megválasztott ellenzéki polgármesterek botránykeltő intézkedéseit sem. Megjegyezte, hogy “Czeglédy Csaba elítélt adóbűnöző világítja át a kerületeket”, és “feladatot kapott Draskovics Tibor is, akinek pénzügyminisztersége idején Magyarországon volt a második legnagyobb költségvetési hiány a világon”.
Mintha az SZDSZ-film felújított változatát vetítenék: beígértek valami lopstopot, de Czelgédy Csaba, kórházstop, múzeumstop és dízelautóstop lesz belőle, meg fizetésemelés saját maguknak
– jegyezte meg Dömötör Csaba.
A DK-s Arató szerint érzékelhető a pedagógus béremelés, de ez nem elég, többet követelt
A DK elővette az “emeljük a pedagógusbéremelést” lemezt. Arató Gergely elismerte, hogy a “pedagógusbéremelés érzékelhető”, de szerinte ez így kevés, mert a kormány nem biztosítja a fizetések értékállóságát, megszüntette a tanárok önállóságát, rengeteg túlmunkával terheli őket, ez pedig a közoktatás eredményeiben is meglátszik. Szerinte legalább 30 százalékos azonnali béremelésre van szükség, és vissza kell állítani a minimálbérhez kötött életpályamodellt. Továbbá csökkenteni kell a pedagógusok munkaterheit és be kell fejezni “az ötletelő törvénykezést” – mondta. Bírálta a szakképzés átalakítását is, az abban dolgozók közalkalmazotti státusának megszüntetését, az alternatív iskolák ellehetetlenítését, illetve hogy nem állítják vissza a tankötelezettség 18 éves korhatárát.
Rétvári szerint az az Arató kritizál, aki nyakig benne volt, amikor a pedagógusoktól csak elvettek
Rétvári Bence válaszában arra emlékeztette képviselőtársát, hogy amikor ő volt államtitkár a baloldali kormányban, “nyakig benne volt” abban, hogy elvettek a pedagógusoktól egyhavi bért.
15 ezer pedagógust bocsátottak el, miközben nem változott a gyermeklétszám, így növelték a tanárok munkaterheit
– közölte. Mindehhez még a tandíjat is bevezették. Az alternatív iskolák védelmében elhangzottakra pedig közölte, hogy egyeztettek a Waldorf-iskolák képviselőjével – akikre utalt Arató –, ő pedig nem kifogásolta a Ház előtt lévő törvénymódosítást.
Vona nélkül már a török kapcsolatokat is meri bírálni a Jobbik
A Vonán túli Jobbik Banával kritizálta a török és az orosz kapcsolatokat. Bana Tibor azt mondta: az Orbán-kormány 2010 után keleti nyitást hirdetett, mára ebből azonban “a nyugati zárás” politikája lett. Véleménye szerint Magyarországra az elmúlt évek során csak “keleti despoták” érkeztek, miközben az EU-tól és a nyugati világról a kabinet külpolitikája elszigetelte az országot. Példaként hozta a Nemzetközi Beruházási Bankot – amelyet “orosz kémbanknak” nevezett – és a Türk Tanácsot, visszásnak tartva, hogy ezek a szervezetek előjogokat, mentességeket kapnak Magyarországon. (Úgy látszik, korábbi pártelnökük, mára a Jobbikból kilépett Vona Gábor törökországi útjait és fanatizmusát már elfelejtették az új jobbikosok.)
Bana Tibor már cseppet sem szürke farkas, inkább kék egér. Fotó: MTI/Kovács Attila
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint felszólalásával a jobbikos képviselő “felsorakozott a DK hagyományaihoz”, és abszurd állításokat tett. Felhívta a figyelmet arra: most az a Jobbik kéri számon a kormány külpolitikáját, amely korábban EU-s zászlót égetett, és támadta az ország uniós csatlakozását. Hozzátette: a Jobbik volt európai parlamenti képviselőjét pedig uniós szervek kémkedéssel vádolták.
Vezető kép: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS