Annak ellenére, hogy a közfigyelem az ukrajnai és a közel-keleti válságra fókuszál, a dzsihadista csoportok és egyének jelentette fenyegetést nem szabad félvállról venni. Különösen igaz ez annak fényében, hogy az elmúlt években a szakértők már megkongatták a vészharangokat az Iszlám Állam újbóli megerősödése miatt. Legutóbb a bécsi eset mutatatott erre rá, amikor az ISIS jelentette terrorveszély miatt le kellett mondani Taylor Swift koncertjét. Intő példa, hogy az Iszlám Állam hálózata életben van, újra megerősödött, és képes lehet Európában is merényletet végrehajtani.
Hogyan kezdődött?
Az Iszlám Állam létrejötte és a migrációs válság berobbanása óta extrém módon megnőtt az iszlamista terrortámadások száma Európában, és az áldozatok száma is jelentősen megugrott. Döbbenetes adat, de például 2018-ban 725 százalékkal nőtt a radikális cselekmények száma. 2014-ben az Iszlám Állam (IÁ) létrejöttével gyökeres változás állt be az európai biztonsági helyzetben. Moszul nyári elfoglalását követően Abu Bakr al-Baghdadi egy proklamációban közölte, hogy a végső célja egy világméretű kalifátus létrehozása. Az IÁ létrejöttét követően a nyugat-európai országokból körülbelül 5 ezer harcos csatlakozott a szervezethez, és ebből legalább 1500-an vissza is tértek Európába.
Abu Bakr al-Baghdad unmasked in a newly released #ISIS ISIS video – only his second appearance in 5 years. He acknowledges the defeat in #Baghuz pic.twitter.com/qjq31STPbb
— Martin Chulov (@martinchulov) April 29, 2019
Összeszedtük, hogy mely merényletek és terrorcselekmények köthetők a dzsihadista csoporthoz az elmúlt évekből egészen 2014-ig, vagyis az Iszlám Állam (rövidítve ISIS vagy ISIL) megalakulásáig. Az Abu Muszab az-Zarkávi által alapított terrorszervezet különböző nevek alatt egyébként már 1999 óta létezik. 2004-ben léptek szövetségre az al-Kaidával, amikor az-Zarkávi hűséget fogadott Oszáma Bin Ládennek. 2006-ban további szervezetekkel egyesülve megalapították az Iraki Iszlám Államot, majd 2013-ban Szíria felé terjeszkedve felvették az Iraki és Levantei Iszlám Állam elnevezést.
ISIS besieged the village of Kocho for 12 days, filmed themselves separating women and children from men in a school, then killed all the Yazidi men and teenagers after they refused to convert to Islam, and kidnapped the women and children while they chanted “Allahu Akbar.” pic.twitter.com/JLilembrPm
— Melina 🦚Yazidi (@Milena123462) August 10, 2024
2014. június 29-én, a kalifátus kikiáltásával döntöttek az Iszlám Állam név mellett.
Bár a 2015. január 7-i, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen – Mohamed próféta kigúnyolása miatt – elkövetett merényletet is sokan nekik tulajdonítják, ezt nem vállalták fel, így a hivatalos jelentések szerint azt egy muszlim férfi tervelte ki, aki tucatnyi embert ölt meg, köztük két rendőrt és a szerkesztőség tagjait.
2015 – Európát sokkolta a Bataclan és a párizsi merényletsorozat
Az első, Európa területén elkövetett Iszlám Állam által végrehajtott terrortámadás, amit fel is vállalt magára a csoport, a párizsi Bataclan színházban elkövetett lövöldözés néven elhíresült merénylet, ám 2015. november 13-án Párizsban nemcsak ez az egy lövöldözés történt, hanem egy előre megtervezett terrorakció-sorozat is. 21 óra 16 perckor három robbantás és hat lövöldözés volt különböző helyszíneken – köztük egy robbantás a State de France stadionnál –, viszont a legtöbb áldozatot a Bataclanban elkövetett lövöldözés és az ebből kialakult túszdráma követelte.
Francia hírforrások szerint legalább negyven halottja van a késõ este kezdődött párizsi fegyveres támadásoknak és mintegy száz embert ejtettek túszul a francia fõváros Bataclan koncerttermében. A nemzeti stadion közeléből három robbanást jelentettek
– számoltunk be akkor a megdöbbentő merényletről.
Rendőrök érkeznek a Franciaország-Németország barátságos labdarúgó-mérkőzés helyszínére, a párizsi Stade de France Stadionhoz, ahonnan a biztonsági erők kimenekítették Francois Hollande köztársasági elnököt 2015. november 13-án este. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Ez volt egyébként az a nap, amikor a francia labdarúgó-válogatott a németek ellen lépett pályára.
Az Eagles of Death Metal zenekar koncertje közben terroristák AK-47-es gépfegyverekkel tüzet nyitottak a nézőtéren, majd túszokat ejtettek, és az éjfél utánig tartó túszdrámában a rendőrökkel is tűzharcba keveredtek. Az akciónak összesen 112 halálos áldozata lett, a rendőrség pedig a jelentések szerint mind a nyolc elkövetővel végzett.
További öt helyszínen érte támadás a francia főváros lakóit és a turistákat: a La Belle Équipe kávézóban, a rue Charonne-on, a Le Carillon bárnál, a rue de la Fontaine au Roi-nál, illetve a boulevard Voltaire-en is, itt összesen 38 ember vesztette életét.
Brüsszeli merényletek
2016. március 22-én több bombatámadás is történt a belga fővárosban. Két robbanás történt a város repülőterén, egy pedig a mealbeeki metróállomáson. Összesen 32 ember halt meg, a sebesültek száma meghaladta a kétszázat. Két magyar állampolgár – egy kormányalkalmazott és egy helyi cég dolgozója – is a sérültek között volt, egyiküket belső vérzés, a másikukat csonttörés miatt szállították kórházba, és meg is műtötték őket.
Belgiumot egyébként sokan a „dzsihádista ideológia melegágyaként” vagy „dzsihádista toborzóközpontként” is emlegetik, ugyanis a lakossághoz viszonyítva itt a legmagasabb a külföldön harcoló dzsihádisták száma a nyugat-európai országok közül. Az ezekről szóló cikkeinket ide kattintva olvashatják el újra.
Megdöbbent a világ a nizzai merényleten: 84 ember halt meg az iszlamista támadásban
Franciaország nemzeti ünnepén, 2016. július 14-én egy iszlamista támadó teherautóval hajtott az ünneplő tömegbe (a 31 éves, tunéziai származású, nizzai Mohamed Lahouaiej Bouhlel), miközben gépfegyverrel lövöldözött a rendőrökre. A teherutót végül megállították, a sofőrt pedig agyonlőtték. A támadást állítólag már 2015-ben tervezni kezdte Bouhlel, aki már előtte több kisebb bűncselekményt is elkövetett, és akinek öten is segítettek. Az elkövető által bevetett „gyilkos fűnyíró” módszert az al-Káida 2010 óta ajánlotta iszlamista merénylőknek. A merényletről és annak kitervelőjéről itt írtunk részletesen.
Bűnügyi helyszínelõk letakart holttestek mellett 2016. július 15-én a dél-franciaországi Nizza tengerparti sétányán. Legkevesebb nyolcvannégyen életüket vesztették, mintegy hetvenen megsebesültek a gázolásban és az azt követõ lövöldözésben. (MTI/EPA/Olivier Anrigo)
Bajor pokolgép
Németország sem maradt ki a szórásból, két nappal az újabb francia támadás előtt a bajorországi Ansbachban egy 27 éves öngyilkos merénylő pokolgépes robbantást hajtott végre. A szíriai férfi állítólag menekültstátuszt kért a hatóságoktól, ezt viszont nem kapta meg, ezért bosszúból az ansbachi zenei fesztivál bejáratánál felrobbantotta magát. Összesen 12 ember sebesült meg – ebből hárman súlyosan –, viszont a merénylő célja a 2500 résztvevőt számláló fesztivál volt. Viszont nem volt érvényes belépője, ezért nem engedték be, úgyhogy a bejáratnál élesítette a pokolgépet. A bajor tartományi belügyminiszter szerint az elkövető korábban hűségesküt tett az Iszlám Államnak.
#OTD in 2016, 12 people were killed and dozens more injured when IS terrorist Anis Amri drove a truck into a Christmas market in Berlin. The incident deeply shocked Germany and led to a heated debate as well as a tightening of rules around public safety. pic.twitter.com/3dj589gJSL
— Katja Hoyer (@hoyer_kat) December 19, 2022
Támadás a kereszténység ellen? Jaques Hamel atyát a templomban mészárolták le
Franciaország 2016. július 26-án ismét az Iszlám Állam célkeresztjébe került, ugyanis két iszlamista fegyveres túszul ejtett öt embert Rouen egyik elővárosának, Saint-Étienne-du-Rouvray-nak a templomában. A késsel felfegyverzett támadók a mise alatt mentek be a templomba, majd foglyul ejtették a 85 éves Jaques Hamel atyát, két apácát és két hívőt. Az egyik apáca el tudott menekülni, ő értesítette a hatóságokat, így alakult ki a negyvenperces túszdráma.
Jacques Hamel, a meggyilkolt pap emlékezete. Fotó: The Guardian
Az elkövetők a 85 éves, térdre kényszerített pap torkát elvágták (utolsó szavai állítólag a „távozz tőlem, sátán” voltak), majd működésképtelen fegyverekkel és „Allahu akbar” (Allah a leghatalmasabb) és „Daesh” (az Iszlám Állam arab neve) felkiáltásokkal kirohantak a templomból. A rendőrség lelőtte az elkövetőket.
Londoni „gyilkos fűnyíró”
2017. március 22-én – pont egy évvel a brüsszeli robbantások után – a londoni Westminster hídon hajtott a tömegbe egy támadó (az 52 éves Khalid Masood), aki utána nekiment a Parlament kerítésének, majd kiszállt, és a palota kertjében halálra szurkált egy rendőrt. A biztonságiak agyonlőtték.
Masood a Scotland Yard közlése szerint többször került már bíróság elé erőszakos bűncselekmények miatt, viszont terrorizmussal egyszer sem vádolták meg. A támadás után egy nappal vállalta magára történteket az Iszlám Állam.
Stockholmi „kirakatrendezés”
Két héttel később egy stockholmi sétálóutcában ismétlődött meg a jelenet, ugyanis egy terrorista a tömegbe hajtott, majd egy bolt kirakatában állt meg. 2017. április 7. délutánján történt mindez, amikor is a férfi ellopott a Spendups sörfőzdéből egy teherautót, Drottninggatan felé vette az irányt, és a sétálóutcában a tömegbe hajtott.
Idag för 6 år sedan 2017 jobbade jag i Göteborg under mitt första år som polis.
Jag minns att satt med en bestämd känsla av att jag var i rätt arbete men på helt fel plats.
Tänker idag på de som mördades, som blev skadade samt alla anhöriga.#drottninggatan #terror #stockholm pic.twitter.com/4XzL5sx7uM
— 👮🏻♂️🐈 Paragraf XIII 🎶🤘🏻 (@paragraf_13) April 7, 2023
A 39 éves üzbég férfit a rendőrök őrizetbe vették. A támadásnak négy halálos áldozata volt. Minderről itt írtunk részletesen.
A manchasteri Ariana Grande-koncert
Még ugyanebben az évben, május 22-én Ariana Grande tartott koncertet a Manchester Arénában, ahol este fél 11 körül egy öngyilkos merénylő, név szerint Salman Abedi robbantotta fel magát. A merényletnek 22 halálos áldozata és 59 sebesültje volt, nagyrészt a koncertet látogató tinédzserek. Az énekesnő a történtek hatására lemondta a turné további állomásait.
A hírszerzés szerint Abadi nem egyedül tervelte ki a robbantást, nyolc embert hallgattak ki az ügyben, aki segédkezhetett benne, többek között az elkövető öccsét is. Abadi a hírek szerint a líbiai különleges erőknél szolgált, majd 1991-ben kért menedékjogot Angliában, ahol le is telepedett, 1994-től élt Manchesterben – mint a helyi muszlim hitközösség egyik szónoka.
Londoni késelések
Szintén 2017-ben, június 3-án még mindig Anglia állt az Iszlám Állam támadásainak középpontjában, ugyanis délelőtt 10 óra körül három elkövető a London Bridgen az emberek közé hajtott egy kisteherautóval, majd a környék éttermeiben és pubjaiban késekkel kezdték szurkálni az embereket. Nyolc embert megöltek, és további ötvenet megsebesítettek – a PestiSrácok.hu részletes beszámolóit ide kattintva érhetik el.
Fegyveres rendőrök a londoni London Bridge környékén 2017. június 3-án, miután egy furgon gyalogosok közé hajtott a hídon, a közeli Borough piacnál pedig késelés történt. (MTI/EPA/Will Oliver)
Három férfi, a 22 éves Youssef Zaghba, a 27 éves Khuram Shazad Butt és a 30 éves Rachid Redouane hajtotta végre a támadást. Valószínűleg Butt volt a terv agytrösztje, Redouane lakásának padlását tervelték ki az egészet. Eredetileg egy 7,5 tonnás teherautót akartak bérelni az akcióhoz, de nem volt rá pénzük. Az akció után nyolc perccel a kiérkező rendőrök agyonlőtték a terroristákat.
Katalóniai ámokfutás
2017. augusztus 17-én és 18-án is terrortámadást követett el az Iszlám Állam Katalóniában, mindkét alkalommal a tömegbe hajtottak az elkövetők. Az első nap délutánján a barcelonai sétálóutcán, a Las Ramblason hajtottak a tömegbe, majd másnap hajnalban 120 kilométerrel arrébb, Cambrils tengerparti sétányán. A két támadásban több mint százan megsérültek, és 15-en meghaltak. A Las Ramblason 500 méteren keresztül cikáztak a tömegben az elkövetők egy Fiat Talento autóval, majd egy újságosbódénak ütköztek. A sofőr elmenekült a helyszínről, azóta sem azonosították vagy fogták el. Két órával később egy ellenőrzőpontnál nem állt meg egy Ford Focus, és elütött két rendőrt. Az autót három kilométerrel arrébb találták meg, benne a megkéselt tulajdonossal. Feltételezhetően az egyik elkövető menekült az autóval, és ölte meg a tulajdonost.
Sebesültet tolnak hordágyon mentõk Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután egy fehér furgon járókelõk közé hajtott a járdára a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább két ember életét vesztette, sokan megsebesültek. (MTI/EPA/Quique García)
Másnap Camrilsban egy Audi A3-as hajtott a sétálók közé, heten megsebesültek, egy ember pedig meghalt. Az autóban lévő terroristák közül mind az ötöt megölte a rendőrség – bár egyikük csak később halt bele a sérüléseibe. Robbanómellényeket, baltát és késeket találtak a kocsiban, de a mellényekben nem volt robbanószer. A palesztin és a katalán radikálisok közötti összefonódásról szóló elemzésünket ide kattintva olvashatják el.
Hat év kihagyás után újra Brüsszel
2017 és 2023 között az Iszlám Állam tevékenysége a Közel-Keletre és Észak-Afrikára tolódott, a köztes időben nem volt újabb nagy, felvállalt terrortámadásuk Európában. 2023. október 16-án viszont megtört a csend, és Brüsszelben svéd futballrajongókat támadott és ölt meg egy Abdálszalim Laszúd nevű, 45 éves tunéziai férfi. Kora este a Place Sainctelette környékén kezdett lövöldözni az elkövető, aki svéd futballszurkolókat vett célba, akik a Belgium–Svédország Európa-bajnoki selejtezőre érkeztek a városba, a királyi stadionba.
A stadiontól mintegy öt kilométerre az elkövető két embert megölt, és egyet pedig megsebesített.
Igazságügyi szakértõk a lövöldözés helyszínén, Brüsszelben 2023. október 16-án. Szemtanúk szerint az elkövetõ a lövések leadása elõtt azt kiáltotta: Allahu Akbar (Allah a leghatalmasabb). MTI/EPA/Olivier Hoslet
Egy éjszakán át tartó hajtóvadászat után végül Laszúdot másnap reggel lőtték le a rendőrök a lakása közelében. Az indítékról azt tartják, hogy a 2023-as svédországi Korán-égetések is közrejátszhattak, de azt se zárják ki, hogy köze volt az interneten terjesztett összeesküvés-elméletekhez, miszerint Svédország elrabolt muszlim gyerekeket. Egy közösségi médiában megosztott videóban Laszúd azt mondta, hogy azért ölte meg áldozatait, mert svédek voltak.
Ezután következett Moszkva
2024. március 22-én merényletet követtek el a Moszkvához közeli Krasznogorszk koncertterme ellen. A Crocus City Hallban a Piknik nevű zenekar adott koncertet hatezer néző előtt, amikor – a legfőbb orosz nyomozóhatóság, a Nyomozó Bizottság közlése szerint – 2–5 ember rájuk támadt automata lőfegyverekkel.
Crocus City Hall in Moscow right now pic.twitter.com/yfydB70Sw5
— What the media hides. (@narrative_hole) March 22, 2024
Szemtanúk szerint a terepszínű ruhát viselő támadók gránátot vagy gyújtóbombát dobtak a nézőtérre, ahol nagy robbanás hallatszott, majd tűz keletkezett. A lángok miatt később beomlott a Crocus City Hall tetőszerkezete. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője májusban jelentette ki, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet felelős a krasznogorszki Crocus City Hall koncertteremben márciusban elkövetett, több mint 140 halottal és mintegy 550 sebesülttel járó terrortámadásért. A moszkvai terrortámadással kapcsolatban megjelent írásainkat itt olvashatja el újra.
Európa a 25. órában van
A nyugat-európai politikusok továbbra is görcsösen ragaszkodnak hibás döntéseikhez, miközben látszatintézkedésekkel próbálják kezelni az illegális bevándorlók által elkövetett bűncselekményeket. A francia, belga, német rendőrök egyre tehetetlenebbek, pedig eddig sem volt könnyű a helyzetük, hiszen évek óta vannak olyan területek Párizsban és Brüsszelben, ahová nem mernek bemeni. Persze a no-go zónák létezését is megpróbálták először letagadni a mainstream médiában – végül elismerték, de ezzel sajnos a helyzetet még mindig nem sikerült megfelelően kezelniük. A migránsok rendszeresen megtámadják a rendőröket, a francia katonáknak pedig nem ajánlott a kimenőjük alatt egyenruhát viselniük, mert az szintén vörös posztó a migránsok szemében. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója korábban úgy fogalmazott:
Európában ma már nincs olyan nap, hogy ne kövessenek el terrorcselekményt vagy annak kísérletét, esetleg ne akadályoznák meg a titkosszolgálatok annak elindítását.
Horváth József biztonságpolitikai és titkosszolgálati szakértő pedig a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban az egyik iszlamista támadást követően azt hangsúlyozta: ami történt, nem pusztán terrortámadás, hanem egy háború, egy totális támadás Európa ellen, aminek a XX. század óta számtalan előzménye volt.
A probléma addig fenn fog állni, amíg az Európai Unió politikusai nem tudnak gátat vetni a bevándorlásnak és a már itt lévők közül nem szűrik ki azokat, akiknek semmilyen jogosultságuk nincs Európában maradni.
–húzta alá a szakértő.
2022-ben az Europol adatai szerint majdnem kétszeresére nőtt a terrortámadások száma 2021-hez képest, és mintegy 266 feltételezett dzsihadistát tartóztattak le a hatóságok. A magyar kormány korábban világossá tette, hogy azért utasítja el az illegális bevándorlást, mert az többek között egyértelmű összefüggésben áll a terrorfenyegetettséggel, a bűncselekmények számának növekedésével, az antiszemita támadásokkal, és egyértelműen veszélybe kerül a keresztény kultúra is Európában.
PS-összeállítás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS